Áttörés: beszélő majmok
Az Elefántcsontparton élő Campbell-cerkófok vizsgálata azt bizonyította, hogy nyelvükben van egy toldalékszerű elem. Ennek jelentését nem csak a fajtársak, hanem egy másik majomfaj egyedei is megértették.
A kérdés, hogy vajon a majmok tudnak-e vagy megtanulhatnak-e beszélni, régóta izgatja a kutatókat. Számos meglehetősen sikertelen kísérletet végeztek arra, hogy a majmokat megtanítsák az emberi nyelvre. Ez nem is csoda, hisz az emberek és a majmok „beszélőszervei” jelentősen különböznek. Különféle jelnyelvek tanításával már figyelemre méltóbb eredmények születtek. De mit tudunk a majmok saját nyelvéről?
A The New York Times cikket közölt a témáról abból az alkalomból, hogy a közelmúltban kutatók új eredményeket közöltek a Campbell-cerkófmajmok hat jelből álló nyelvéről. A jelek között szótöveket és egy toldalékot is azonosítottak a megfigyelők.
Lássuk először a majomnyelv kutatásának főbb állomásait. 1980-ban megállapították, hogy a vervetmajmok jól azonosítható jeleket adnak, ha fajtársaikat egy bizonyos ragadozó közeledtére akarják figyelmeztetni. Más hangot hallatnak, ha leopárd közeledik, mintha kígyót látnak. Ha felvették a hangokat és később visszajátszották azokat a majmoknak, az állatok megfelelő viselkedéssel reagáltak, azaz megértették a jeleket. Később azt is bizonyították, hogy a páviánok kommunikációjában számít a jelek sorrendje.
Az Elefántcsontparton élő Campbell-cerkófmajmok hímjeinek tanulmányozása azonban áttörést hozott a majomnyelv kutatásában. A kutatóknak sikerült jól körülhatárolható jelentéses egységeket azonosítaniuk. Ezek közül az egyikről (u) azt feltételezik, hogy egy képzőszerű elem. A nyelv tanulmányozói az alábbi szólistát állították össze.
krak
krak-u
hok
hok-u
bum-bum
wak-u
Az itt felsorolt „szavak” közül a krak valamilyen nagy veszélyt jelez a földön – elsősorban a leopárd közeledtét. A hok a levegőből lecsapó veszélyt jelzi, főként egy sas megjelenését. A bum-bum hangsor azt jelenti ’itt vagyok’, míg a wak jelentését eddig nem sikerült pontosan megállapítani. Az u esetében azt gyanítják a kutatók, hogy ezt akkor ragasztják a szó mögé az állatok, ha a veszély enyhébb – például nem ők látják a leopárdot, hanem a szomszédos majomcsapat ad ki ilyen értelmű riasztást.
Mindezt a kutatók már évekkel ezelőtt megállapították, és a nyest is beszámolt róla. Miért jelennek meg újra ezek az információk a világsajtóban és a magyar hírportálokon?
Az apropót az adta, hogy a cerkófok nyelvét tanulmányozó egyik kutatócsoport új eredményekről számolt be. Kísérletük a következő volt. A hím cerkófmajmok által a leopárdok megjelenése esetén használt krak és a kisebb veszélyt jelentő krak-u kiáltásokat magnóra vették. Ezekből a felvételekből mesterséges hangjeleket is készítettek: a krak-u hangsorról levágták az u toldalékot, illetve az egyszerű krak kiáltáshoz hozzáragasztották az u szuffixumot. Így összesen négyféle hangsoruk volt: természetes krak és krak-u, módosított krak és krak-u.
Ezeket a kiáltásokat lejátszották a Campbell-majmokkal gyakran együtt mozgó Diana-majmok 42 csoportjának. Azt vizsgálták, hogy a hangfelvételek hatására milyen kiáltásokat hallatnak Diana-majmok nőstényei és hímjei.
(Forrás: Wikimedia Commons / Cburnett / GNU-FDL 1.2 )
Azt találták, hogy a hímek aktívabban kiabáltak, mint a nőstények. Ám az mindkét nemnél egyértelműen kimutatható volt, hogy a krak hangsor hallatán sokkal több kiáltást produkáltak az állatok, mintha a kisebb veszélyt jelző krak-u hangsort hallották. Az állatok viselkedése is azt mutatta, hogy megértették a közlést: a krak hatására sokkal tovább pásztázták a környéket mint amikor az enyhébb krak-u-t játszották le nekik.
A hímeknél nem volt jelentős különbség a természetes és mesterséges hangsorok hatása között, ám a nőstények észlelték a különbséget. De náluk is az derült ki, hogy az elsődleges jel az u toldalék jelenléte vagy hiánya volt.
A kutatók azt a következtetést vonták le a fenti kísérletből, hogy a cerkófmajmok kommunikációjában valóban létező toldalék az u. Emellett a kísérlet azt is bizonyította, hogy a toldalék jelentését egy másik majomfaj is megértette.
Egy másik kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a Campbell-cerkófok Tiwai szigetén élő csoportja ugyanezt a nyelvet beszéli-e, mint a kontinensen élő társaik. Ők azt találták, hogy a majmok sas érkezésekor nem csak hok, hanem krak kiáltásokat is hallattak. Ez azért lehet így, mert a szigeten nem élnek leopárdok, így a krak jelentése ’veszély!’.
A cerkófmajmok által használt kiáltások még sok kérdést felvetnek. A kutatók szeretnének több információt szerezni a hok – hok-u és a wak – wak-u jelek használatáról. Emellett a cerkófok hosszabb, bonyolultabb kiáltásai is figyelmet érdemelnek. A bum-bum krak-u krak-u például feltehetőleg egy leeső faágra figyelmezteti a fajtársakat. A kutatóknak tehát sok évre van munkájuk Elefántcsontpart erdeiben – egy-egy terepi kutatás ugyanis rengeteg időt emészt fel.
Források
Suffixation influences receivers’ behaviour in non-human primates
Deciphering the Chatter of Monkeys and Chimps
Általában érdekes, hogy az intelligensnek mondott ember elvárja más élőlénytől hogy beszéljen emberül, de fordítva ritkán akar megtanulni valami állat nyelven.
A kutyáinkra is emberi jellemzőket és viselkedési szerepeket ragasztunk, azt nem is értjük mit akar mondani az ugatással.
Persze a cikkben leírtak szerint és más "értelmes" emberek túlléptek már ezen, és már az intelligens ember próbálja megérteni a nála kevésbé intelligens élőlény kommunikációját.. Végre!