Beszélő majmok és a tudomány
A majmok nyelvtanulási képességeiről és egyáltalán arról, hogy képesek-e megtanulni beszélni, vitatkoznak a tudósok. Van azonban egy nyelv, amelyet különösebb nehézségek nélkül elsajátítanak. A megoldás és híres „beszélő” majmok a cikkben.
A Majmok Bolygója új részében a majomforradalom vezére tud beszélni, ám a mi, valóságos majmaink esetében ez nem egészen így van. A majmoknak vékonyabb a nyelvük és magasabban van a gégéjük, mint az embereknek, így nehézséget okoz nekik, hogy magánhangzókat ejtsenek ki. Ez még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincs meg a képességük a nyelvelsajátításhoz, hiszen a jelnyelvhez nincs szükség semmiféle kiejtésre.
Az évek során kutatók sikereket értek el és néha elbuktak a majmok nyelvhasználatra való tanításában. Íme a leghíresebb „beszélő” majmok:
Viki, a csimpánz került a legközelebb ahhoz, hogy igazi beszélő majom legyen. Az 1950-es évek elején Keith és Catherine Hayes kutatók fogadták örökbe Vikit, és nevelték fel az otthonukban, mintha csak embergyerek volna. Viki képes volt kimondani a mama szót úgy, hogy a „szülei” mozgatták az ajkait. Végül, nagy nehézségek árán képes volt három másik szót is egyedül kimondani: papa, bögre (cup) és fel (up). Sajnos Viki karrierje mint beszélő majom, nem tartott sokáig: hét éves korában agyhártyagyulladásban elpusztult.
Az 1960-as években Allen és Beatrix Gardner pszichológusok felfedezték, hogy a csimpánzok sokat gesztikulálnak, így számukra könnyebb megtanulni a jelnyelvet, mint más majmok számára. 1966-ban kezdtek el Washoe-val dolgozni, később pedig Roger és Deborah Fouts vették át a stafétát. Washoe élete végéig közel 250 jelet ismert, és ezekből egyszerű kombinációkat is képes volt létrehozni, mint például az ’adj édességet’ vagy a „menjünk ki gyorsan”. Washoe örökbe fogadott fia, Loulis is megtanulta a jelnyelvet, de nem a kutatóktól, hanem magától Washoe-tól. Így ő lett az első majom, akit nem ember, hanem majom tanított.
A Washoe-val elért sikerek után Herbert Terrace, a Columbia Egyetem pszichológusa elhatározta, hogy megismétli a projektet egy másik majommal. A Nim Chimpsky névre hallgató (Noam Chomsky tiszteletére elnevezett) majmot saját házában nevelte fel. Később Nim nyelvórái a Columbia egyik laborjában folytatódtak. Végül Terrace megállapította, hogy Nim igazából soha nem tanulta meg a nyelvet, inkább csak imitálta a tanárait, mert tudta, hogy így jutalmat kap tőlük. Nim életéről és a kudarcról film is készült.
Nem a csimpánzok az egyetlen jelnyelven kommunikáló majmok. 1978-ban Lyn Miles antropológus elkezdte tanulmányozni Chanteket, az orangutánt. Nyolc év alatt Chantek 150 jelet tanult meg. Sőt, az öntudat jeleit is mutatta, ugyanis képes volt felismerni saját magát a tükörben. Chantek otthona ma az Atlantai Állatkert, itt lehet vele találkozni.
Koko, a gorilla híres hatalmas szeretetéről a cicák és Mr. Rogers iránt. Koko jelnyelvtanulása 1972-ben kezdődött. Tanára Francine Patterson volt, a Stanford Egyetem tanulója. A Gorilla Alapítvány szerint Koko ezer jelet ismer, és megérti, ha angolul beszélnek hozzá. Ez azt is jelenti, hogy a gorillának valahol 75 és 95 között van az IQ-ja (az átlagos emberi IQ 100). A kritikusok azonban szkeptikusak Koko képességeivel kapcsolatban, mivel az utóbbi időben nem jelent meg semmilyen tudományos publikáció, ami alátámasztaná az állításokat.
(Forrás: Sodahead.com)
Kanzi egy bonobó, és nem ismeri a jelnyelvet. Viszont különböző lexigramok kombinációit vagy szimbólumokat használ a kommunikációhoz. Az 1980-as években Sue Savage-Rumbaug pszichológus Kanzi anyját, Matatát próbálta megtanítani a lexigramok használatára, de helyette Kanzi tanulta meg őket. Kanzi érti a beszélt angolt, és majdnem 400 szimbólumot ismer. Amikor „beszél”, a lexigramokat grammatikai és szintaktikai szabályok szerint választja, legalábbis ezt mondják a Great Ape Trust kutatói, ahol jelenleg a majom lakik. Kanzi egyébként ügyesen készít kőeszközöket is.
Forrás