A bonobók emberien kezelik érzelmeiket
A bonobókölykök hasonlóan kezelik az érzelmeiket, mint az ember – derült ki egy kutatásból, amelyet egy kongói rezervátumban végeztek.
Kutatók meghökkentő hasonlóságot találtak a bonobókölykök és a gyerekek érzelmi fejlődése között egy afrikai rezervátumban. Ez az eredmény azt mutatja, hogy az emberszabású majmok az emberhez hasonlóan kezelik az érzelmeiket. A felfedezés azért is fontos, mert rámutat arra, hogy az ember evolúciója során már az emberszabásúaknál megjelenik az az érzelemkezelési rendszer, amely az emberre jellemző. Ebből a majmok viselkedésére vonatkozóan is le lehet vonni következtetéseket – számol be Zanna Clay és Frans de Waal kutatásáról a Science Daily.
Egy kongói bonobórezervátumban készült videofelvételeket elemeztek a tudósok, hogy megvizsgálják az állatok társas viselkedését. Arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik az állatok a saját érzelmeiket, és hogyan reagálnak társaik érzelmeire. Azt találták, hogy a kettő kapcsolatban áll egymással: azok a bonobók, amelyek gyorsan képesek voltak úrrá lenni saját érzelmi felindulásukon (például egy elvesztett verekedés után), több empátiát mutattak társaik iránt. Ez – ahogyan Clay elmesélte – gyakran abban nyilvánult meg, hogy valamilyen testi kapcsolatba léptek ideges társukkal: megérintették, megölelték, megcsókolták.
A bonobómajmok (Pan paniscus) legközelebbi rokonaink közé tartoznak; genetikailag éppannyira hasonlítanak az emberre, mint a csimpánzok. A bonobók köztudottan a legempatikusabb emberszabásúak közé tartoznak – ezt már korábban az agyuk kutatása is igazolta. Éppen ezért gondolták a tudósok, hogy érdemes összevetni az érzelemkezelésüket az emberével. „A bonobók és az emberek minden közös tulajdonsága egy közös őstől származik, aki körülbelül 6 millió éve élhetett” – mondja de Waal.
(Forrás: Wikimedia Commons / Evanmaclean)
Ha a bonobók képesek kezelni érzelmeiket, és ez befolyásolja azt, hogyan reagálnak a társaik viselkedésére, ez azt jelenti, hogy szabályozórendszerük képes moderálni erős érzelmeiket és megakadályozni a túlzott arousal-szintet (azaz a szervezet túlzott izgalmi állapotát).
Köztudott, hogy a gyerekek esetében az érzelmek szabályozásának képessége feltétele az egészséges szociális fejlődésnek. A jó szociális képességekkel rendelkező gyerek egyszersmind képes a saját érzelmei állapotait kontroll alatt tartani. Ennek kialakulásához stabil szülő-gyerek viszony szükséges. Ezért fordul elő gyakran, hogy az árván maradt gyerekeknek igen nehéz a saját érzelmeik kezelése.
A vizsgált rezervátumban rengeteg olyan kismajmot neveltek emberi nevelőszülők, akiknek a biológiai szülei vadászat áldozatai lettek. A kutatók azt figyelték meg, hogy ezeknek a majmoknak – összehasonlítva a nem árva társaikkal – gondot okozott az érzelmeik kezelése: például percekkel több ideig nem tudtak úrrá lenni felindultságukon, mint nem árva társaik.
Az állatok érzelmeinek kutatása nagyon sokáig tabunak számított. Most azonban kiderült, hogy az empátiához elengedhetetlen a saját érzelmek kezelése, és ez ugyanúgy működik a bonobóknál, akár az embereknél.
Forrás
Márpedig én elég empatikus vagyok, könnyen beleérzem magam mások helyzetébe, viszont ha elragad a harag, akkor sokáig nem tudok megnyugodni.