De hol marad az ember?
De hol marad az ember? – tette fel a kérdést önmagának Kopp Mária professzorasszony, amikor sok évtizeddel ezelőtt jelentkezett az orvosi egyetemre. Akkor még az emberi jelenség, annak gazdagsága, sokszínűsége érdekelte, és úgy gondolta, hogy sehol máshol nem ismerheti meg jobban, mint orvosként. Mégsem így történt. „Arról, hogy az embernek személyisége, pszichéje, tudata van, gyakorlatilag semmit nem tanultunk akkoriban. Már akkor hallgatóként elhatároztam, hogy mindent megteszek azért, hogy ezt az egyoldalú, szakbarbár szemléletet megváltoztassuk, és az orvoslás művészete, az emberi személyiség súlyának megfelelő helyet kapjon az orvosképzésben” – írja sok évvel később egy visszaemlékezésében. A professzorasszony állta a szavát.
Nevéhez fűződik a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet létrehozása. Az mára betöltötte 18. életévét, tehát nagykorú lett. A laikus számára talán nem sokat mond az elnevezés, bizonyára sokan nem tudják, mivel is foglalkozik ez az Intézet.
– Jogos igény hívta életre annak idején intézetünket – mondja Túry Ferenc egyetemi tanár, aki az alapító igazgatótól vette át néhány éve a stafétabotot. – A magatartástudomány tárgyköre igen bőséges, egy olyan különleges tudományágról van szó, melyet az orvostudomány, pszichológia, szociológia, antropológia, biológia, neurofiziológia és még a politikai tudományok tárházára is támaszkodva, a sokféle tudományág szintézisére törekedve műveli az ember, és környezete közötti kölcsönhatás vizsgálatát. A magatartástudomány az emberi személyiség valamennyi – többek között értelmi, érzelmi, akarati – jellemzőjével, egészséges fejlődésének és zavarainak megismerésével, illetve magatartási formák kialakulásával foglalkozik mind az egyéni, mind a társas kapcsolatok szintjén kulturális, gazdasági, szociális kölcsönhatásban.
– Tehát e viszonylag fiatal tudományág rendkívül sok területet ölel fel, és egyben igen gyorsan fejlődik.
– Ez valóban így van, nálunk és másutt is. Az amerikai egyetemek mellett a skandináv országokban és Hollandiában, illetve az utóbbi időben Németországban fejlődött rendkívül sokat.
Hogy valójában mire volt elég az eltelt 18 év, arról Túry Ferenc a következőket mondja:
– Tizennyolc év egy intézet történetében nem túl nagy idő. Ennek ellenére az eredeti cél, az orvosképzés humanizálása megvalósult. Ma már elképzelhetetlen lenne az orvosképzés az intézet nélkül. Öt kötelező tantárgyat oktatunk, és húsz szabadon választottat. Ezek között az orvosi kommunikációtól kezdve az orvosi szociológiáig és pszichoterápiáig, valamint a speciális stúdiumokig – mint például a halálélmény, a gyászreakciók feldolgozása – sok minden megtalálható. De az orvosi lélektan, etika is nélkülözhetetlen a mai orvosképzésben, akárcsak általában a humán tárgyak korszerű oktatása. Az elméleti oktatás mellett gyógyítás is folyik az intézetben. Van egy pszichoszomatikus betegek számára rendelkezésre álló járóbeteg ambulanciánk, ahol a pánikbetegségtől kezdve az alvászavarokon át a táplálkozási rendellenességekig és a különféle szorongásos kórképekig sok mindennel foglalkozunk.
– Az intézet harmadik „lába” a kutatás. Támogatott kutatások folynak uniós és nemzetközi együttműködés keretében, valamint sokféle műhelymunka, jelentős eredményekkel.
– Pontosan. Az intézet munkatársai többféle tudományos területről szerveződtek, és rendkívül sokirányú tevékenységet folytatnak.
Kopp Mária, aki 2007-ig volt az intézet igazgatója, ma is intenzív kutatásokat folytat a népesség egészségi állapotával és a népességpolitika magatartás-epidemiológiai összefüggéseivel kapcsolatban, és létrehozta a nagysikerű népesedési „kerekasztalt”. Ezen túlmenően is sokféle programot irányít. Munkatársaink a kóros, káros egészségügyi szokásokkal, a dohányzással, depresszióval, öngyilkossággal, a krónikus betegek életminőség vizsgálatával és igen sok egyéb témával foglalkoznak. Most éppen egy kampány folyik, az öt éve Szolnokon és környékén sikeresen zárult öngyilkosság ellenes kampányt ismételjük meg Miskolcon és környékén. Öt évvel ezelőtt a kampányt követően felére csökkent az adott térségben az öngyilkosság. A magatartásorvoslás – mivel a gyógyítás és megelőzés szemléletét is magában foglalja – a prevenció gyakorlati alkalmazását is elősegíti. Az egészségfejlesztési programok és stratégiák sikere csakis az életmód-irányítás magatartási elemeinek ismerete és alkalmazása révén garantált bio-pszicho-szociális szempontok szerint. A magatartástudomány a modern orvoslás paradoxonát igyekszik feloldani. Miközben az orvostudomány rendkívüli eredményeket ér el, az orvosokkal kapcsolatos elégedetlenség rendkívül erős. Az orvosképzésben a jövőben még nagyobb szerepet kell kapnia a magatartástudomány oktatásának. Egyébként a huszadik század második felében fontos fejlesztésnek számít a magatartástudomány jelentőségének felismerése. Ma már mindhárom orvosegyetemünkön van ilyen intézet.
Elmondhatjuk tehát, hogy 18 évvel ezelőtt jelentős tudományos iskola született, amit szakmai igényesség, humánum, empátia és demokratikus elkötelezettség jellemez. Bár úttörő szerepet vállalt, ma nemzetközileg is elismert szakmai színvonalon végzi hármas feladatát – az oktatást, a gyógyítást és a kutatást – népegészségügyi értékeket teremtve.
Dr. Uri Milstein: A Túlélés Elve (magatartástudományi axióma). Fordítás és magyar nyelven copyright: Krizsa.
I. tétel:
Minden emberi (minden élő) test s minden emberi intézmény is túlélni igyekszik. Arra törekszik, hogy az ellenséges környezetben fenntartsa létét, állandósítsa állapotát s ha lehet, javítsa is azt.
2. tétel:
Minden emberi intézmény (*az államtól a családig bármilyen)részekből áll. A részek még kisebb részekból tevődnek össze, le egészen az egyedig. Minden rész "más" - mind idegen a többi rész, de az egész számára is. Még akkor is az, ha a túlélése az egésztől függ. Minden egységben, még a legharmónikusabban is eltérések vannak a részek tulajdonságai, feladata, ösztönei, hajlama, céljai, vágyai között.
A belső fenyegetés - definició:
A rendszer része, tehát a rendszeren belüli tényező arra törekszik, hogy más részek rendelkezésére álló túlélési energiából - annak esélyeit csökkentve - kisajátítson magának. A belső fenyegetés tehát abból ered, hogy eltérés van az egész és a rész, vagy a rész és más részek között.