Mégis önző a csimpánz
Kizárólag magukra gondolnak a csimpánzok és a bonobók, ha élelemről van szó, viselkedésükben nyoma sincs a korrektségnek.
A Londoni Egyetem kutatói Keith Jensen professzor irányításával arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek közötti kapcsolatokban oly fontos becsületesség, korrektség megjelenik-e valamilyen formában legközelebbi rokonainknál, az emberszabású majmoknál – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
Érdekesség, hogy számos kísérlet során azonban e megállapításoktól némiképp eltérő következtetésekre jutottak a kutatók.
Több kísérlet bizonyította, hogy a csimpánzok képesek együttműködni, ha élelmiszer megszerzéséről van szó, sőt azt is jól dokumentált példák igazolják, hogy a közösen megszerzett élelmiszert az állatok „igazságosan” osztják el. Más esetekben azonban pont az osztozkodás az, ami miatt kudarcba fullad a kooperáció.
Az is kiderült, hogy sok majomfélének kifejlett igazságérzete van: jól felmérik, ha a másikkal kivételeznek és meg is sértődnek ezen.
A kísérletek során a majmok számára különböző páros teszteket találtak ki, a résztvevők jutalma szőlő volt. Egyes kísérletekben a párosok tagjainak egyenlő jutalom dukált, máskor a társakat különböző arányban díjazták a csemegével. A majmoknak lehetőségük volt választani, hogy ellopják-e társuk élelmét, vagy meghagyják partnerüknek a jutalom egy részét.
„Minden egyes teszt során azt tapasztaltuk, hogy az állatok gondolkodás nélkül ellopták az élelmet, mit sem törődve azzal, hogy cselekedetük hogyan érinti társukat" – magyarázta Keith Jensen professzor.
Hozzátette: sem a csimpánzok, sem a bonobók fikarcnyit nem törődtek azzal, hogy viselkedésük fair-e vagy sem.
„Következésképp a fair viselkedés az emberi nem sajátja. Amennyiben a korrektség, a becsületesség fontos az együttműködésre épülő tevékenységekben, például a kereskedelemben, a szolgáltatásokban vagy a hétköznapi életben, nagy kérdés, hogy mikor fejlődött ki ez a tulajdonság az embernél, és miért csak az ember számára fontos?" – fogalmazott Jensen professzor.
@Hunszabír: Bocs, de a PNAS és PHYS továbbra is komolyabb referencia számomra, mint te. De még a wikipédiában is jobban bízok, mint a te szavadban.
Ha nagyon nem bírod ki néven nevezés nélkül, akkor a forrásodat nevezd meg kérlek, ami alapján azt állítottad, hogy a "hivatalos besorolásuk" már megváltozott.
@Avatar:
Le vagy maradva a 4-6 misi az jó, mert az australopithecusok az átmeneti faj. Az ororin tugenensis és a sahelanthrophus tchadensis számítanak még vitás leleteknek, előbbi 6 utóbbi 7 misi. Egyesek szerint homok mások szerint nem. A wikipédia irreleváns, mert a forrás ott csak annyi melyik mókus mit állít miről és nem konkrét régészeti leletek vannak megjelölve. Ezért kellek én ide, hogy nevén nevezzem a dolgokat!
@Avatar: Ezt mi is megírtuk: www.nyest.hu/hirek/buszkek-leszbikus-kapcsolataikra
Remélem a PNAS és a PHYS megfelelő referencia számodra, íme 1-1 idei cikk róluk, amelyekben a bonobók továbbra is Pan paniscus néven szerepelnek:
phys.org/news/2012-03-female-bonobos-homosexual-sex-social.html
A linkben a homosexual NEM azt jelenti, hogy a bonobókat Homo sexual néven új embertípusként regisztrálták! ;)
www.pnas.org/content/early/2012/08/21/1212855109.abstract?sid=385d91
Ez a videó hozzá tartozik, érdemes megnézni:
www.pnas.org/content/suppl/2012/08/21/1212855109.DCSupplemental/sm01
@Hunszabír: Nagyon okos vagy, szaladj írd át gyorsan a Wikit!
Nagyon nem is kell, mert ott is írnak már az általad emlegetett felvetésről, de mivel a tudományos közösség nem fogadta el a javaslatot, ezért a csimpánz maradt Pan nem.
A Homo nembe az emberősök közül a kb 2 millió éve élt változatoktól kezdődően sorolják a fajokat, a 4-6 (mások szerint 6-10) millió éve levált csimpánz ág továbbra is Pan nem.
A genetikai kutatások alapján megdőlt ugyan az a korábbi nézet, hogy az ember vált le először a többi főemlős csoportjáról, ami aztán differenciálódott volna az ismert fajokká. De az általam belinkelt képen már az új eredmények alapján felállított törzsfa szerepel, amin láthatod, hogy a csimpánz a Homindák családjába, a Homininák nemzetségbe, a Pan nembe tartozik.
De persze meggyőzhető vagyok, ha prezentálod az általad használt "hivatalos besorolás" forrását...
@Avatar:
Le vagy maradva, és a wikipédiából élsz. Jó pap holtig tanul, ez az egy mondás amit hinned kell! A wikipédia igen kétes forrás, hiszen bárki szerkesztheti, és bárminemű félőrült forrása is elég, hogy a véleményed üljön. Rég otthagytam. A DNS vizsgálatok szerint 4 millió éve váltunk szét, ezért eme tesztek utáni hivatalos besorolásuk a homo vagyis emberfélék!
@Hunszabír: Amikor ilyen hatalmas "okosságokat" írsz be, akkor sokszor elgondolkodok, hogy ez most pattant ki a fejedből, vagy valahol olvastad, és egyből el is hitted...
A hominidák "család"-ot alkotnak, ez magasabb rendszertani kategória, mint a "nem", amilyen szintet a homo is jelöl. A hominidák családba az alábbi nemek tartoznak: Orángután (Pongo), Gorilla (Gorilla), Csimpánz (Pan), Ember (Homo)
A bonobó továbbra is Pan paniscus, a Homo nembe pedig a mai emberen kívül csak kihalt fajok tartoznak (pl Homo habilis, Homo erectus).
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0c/Hominidae.PNG
@doncsecz:
nekem van egy hollóm, értelmes lény. Kara a neve és hallgat reá!
A csimpánz és gorilla már a hominidák között szerepel, ergo emberféle. a korábbi pan paniscus, helyett ma már homo paniscus a bonobó .
"Mégis önző a csimpánz" Az emberről ezt már régóta tudjuk.:-)
"a fair viselkedés az emberi nem sajátja" ja persze, csak addig, amíg abból neki is előnye származik (akár megbecsülés)
Mindenesetre az tényleg nagy eltérés, hogy a csimpánzok nem ismerik a pénzt.
A madarak közül a hollók számítanak igen önző és falánk madaraknak, olyannyira, hogyha kevés az eleség még saját fiókáikat is hagyják éhen pusztulni. A biblia szerint Illést a Kerít pataknál hollók táplálták, ami csodálatos isteni dolog sokak számára eme szempontból, hogy hollók ilyen önzőek. De egyes kutatások szerint a helyi arabokat is gyakorta nevezték sötét bőrük miatt hollóknak.
Más állatok olykor kényszerből hagyják éhen veszni kicsinyeiket: a Sivatagi show c. dokumentumfilmben egy kis afrikai térség két időszakát az aszályost és a vízzel bőségesen ellátottat mutatják be. A pelikánok nedves időszakbeli költése általában megéli a felnőttkort, de az aszályos időszakban már rendszerint elvesznek a fiókák. Mivel nincs víz minden kiszárad, így nincs élelem sem. A kis pelikánok pedig maguk indulnak útnak, hogy megkeressék az elveszett paradicsomot. Csoportosan mennek, de útközben sorra elpusztulnak, a szülők pedig kénytelenek a tengerre repülni. Ám néhány szerencsés mégis kibírja mikor megint esőfelhők jönnek.