Önnek mi ugrik be a fenti verssorról? Netán Petőfi? De akkor hogyhogy „szlovák”? Hát úgy, hogy ezt nem Petőfi írta, hanem egyik szlovák kortársa, Ján Botto.

„Az egyetlen dolog, amit a jövőről tudunk, az, hogy nem tudjuk, mi fog történni” – így hangzik magyarul az elvileg Huxleytól származó idézet. A „fog” történetében is van némi a bizonytalanság, de elég jól ismert, hogyan vált jövő idejű segédigévé. Ci...

A tanácstalan őstörténészek immár kihaltak, mint annyi más, haszontalan őslény. Hogy miért? Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Azóta abból merítünk ihletet és tanácsokat. Az évezredes magyar múlt halzs...

A kérdés: miért keverik magyarok az angol fan 'drukker' és fun 'buli' szavakat. A válasz: mert meglepő módon ugyanúgy ejtik őket.

Az elavult angol szó, a ye kiejtésébe és jelentésébe mindenki belegabalyodik. A nyest pedig rendet csinál.

Nem, nem a „Büszkeség és balítélet meg a zombik” kritikájáról szól cikkünk: olyan igekötős igékkel foglalkozunk benne, melyek jelentése a 16–18. században egészen vagy részben más volt, mint ma. Az igekötős igék elég változékony elemei a nyelvnek: eg...

„A kutatási eredmények és azok cáfolatai helyett először az elméleti keretek ismertetésével, továbbá a mintavételre, a kategóriák alkalmazására is kiterjedő módszertani kérdések tisztázásával kellene kezdeni a párbeszédet. Előremutató lenne, ha az eg...

Több misztériuma van a húsvétnek, mint gondolnánk. Cikkünkből kiderül, hogy a csodákra gyakran van ésszerű magyarázat, és az is, mit mondanak másképp a katonák, mint a szurkolók.

Nincsenek véletlenek. Néha mégis előfordulnak – azaz elő találnak fordulni. Írásunkban a talál + -ni segédigés szerkezetet, valamint 16–18. századi szinonimáit (találkozik, esik, történik) mutatjuk be boszorkányperek és magánlevelek alapján.

Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?

Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia, miközben Budapesten egy onkológus osztja az észt meg a közvéleményt a Turulok génjeir...

Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Őstörténeti tévelygései és hajmeresztő etimologizálásai miatt barátai, tisztelői is eltávolodtak tőle. Az egyetemi ifjúság azonban rajongott érte.

„Most a különféle nemzeti nyelvek tanulására, tehát... a tudományok puszta közlési eszközének megszerzésére pazaroljuk a drága időt, hogy végre a tudományok tulajdonképpeni tárgyához juthassunk. Csakhogy mire odajutunk, elmúlik az élet; és utódaink e...

Archeogenetika, populációgenetika. Létezhetnek-e a nyelvészetre érvényes megállapításai e két diszciplínának? A Genetika és őstörténet című ismeretterjesztő könyv két szerzője szerint igen. Szerintük szerzőnk félreértette a mű több alapvető állítását...

Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy gyereknek jogai legyenek. A női jogok sem egyidősek a kultúránkkal, hosszú út vezetett el addig, amíg – például – a nők választójoga általánossá vált. Aztán az állatok jogairól is rendelkezni kezdtünk. Mikor jut...

Az év első NLP meetupján, január 19-én, a természetes nyelvfeldolgozást segítő legújabb és legmodernebb technológiákat ismerhetjük meg első kézből, a Basis Technology vezető mérnökének interaktív bemutatójából. Az est rendhagyó módon egy negyven perc...

Bármilyen jól értünk valamihez, nem árt, ha ismerjük annak korlátait is. Ha pedig nem tartjuk bajnak, ha hibázunk, el kell gondolkodnunk azon, hogy fontos-e egyáltalán, amit csinálunk.

Tengernyi szakirodalma van a buddhizmus szétáradásának a pusztába. Írott források és régészeti adatok szólnak arról, hogy a selyemúton kelet felé terjedő új világnézet igen hamar ismertté vált a nomád állattartó népek körében is. És a magyarok? Vajon...

Azt gondolná az ember, hogy bizonyos dolgok okvetlenül megtalálhatóak a neten. Aztán kiderül, hogy mégsem. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy gondolná.

Először röhögünk rajtuk, csóváljuk a fejünket a bunkóságon, a nyelvtudás hiányán vagy a lustaságon. De amikor rendszeressé válik a használatuk, akkor már kénytelenek vagyunk valóságos nyelvi változásról beszélni, akár tetszik, akár nem, akár bunkóság...