„Mióta a genetika kimutatta, hogy a honfoglaló magyaroknak semmi köze sincs az úgynevezett finnugor népekhez, azóta a finnugor rokonság kizárólag nyelvi rokonság lett.”De milyen fokon állt a genetika a 18. században?

A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.

Egy rejtély kicsomózgatása közben két úton is eljutunk az olasz nyelvterületre, de aztán egészen Japánig kell mennünk, hogy tisztázzunk egy félreértést.

Időnként olvashatunk híreket arról, hogy a Wikipédián valaki trollkodott, hamis adatokat rejtett el, kamu szócikkeket hozott létre stb. A magyar Wikipédiának nincs szüksége erre, akadálytalanul terjeszti az áltudományos zagyvaságokat.

Elképesztő zagyvaságok jelentek meg egy jobb sorsra érdemes ismeretterjesztő folyóirat hasábjain. Valakinek nagyon elgurult a szere...

A statisztikák sokszor magukért beszélnek. Persze ehhez az kell, hogy legalább azzal tisztában legyünk, hogy mit mutatnak a számok. És az sem árt, ha valós dolgokat mutatnak.

Ami elromolhat, az el is romlik – Murphy e kevéssé optimista megfogalmazását a 19. századi nyelvkönyveinek vizsgálata után csupán azzal a gondolattal egészíthetjük ki, hogy ha ez remélhetőleg nem is feltétlenül igaz, számos negatív emberi tulajdonság...

Valaha együtt éltek a finnek és a magyarok? Vagy csak az őseik? Vagy egyenesen a finnektől származunk? Igyekszünk tisztázni néhány gyakori félreértést.

A magyarság korai történetének legtitokzatosabb krónikája a Tarih-i Ungurus. Egyesek szerint a 10. századból való felbecsülhetetlen értékű híradás őseinkről, míg mások szerint csupán egy könnyed esti mese Nagy Szülejmán szultán számára.

Mit keresnek a finnugorok Amerikában? Hogy mentek oda és mit csináltak út közben? Mit tehet az olvasó, ha a legkiválóbb nyugati egyetemeken végzett, minden szükséges tudományos fokozattal rendelkező tudós munkáját olvasva elbizonytalanodik? Tájékozód...

Minden mindennel összefügg? Néhány példából kiindulva általánosíthatunk? Jobb nekünk, ha sablonokban látjuk a világot? Aligha, ráadásul ezzel magunk ellen fordíthatunk olyanokat, akik egyébként hajlamosak lennének egyetérteni velünk. És nem ez a legr...

Révületbe eső sámán, Magyarország feltámadása, Jézus Krisztus inkognitóban, csirkecsontok, betonszarkofág, zsidózás, pártok nélküli új kormány a korona és a régi alkotmány szellemében – avagy Petőfi és egy ismeretlen burját holttest kálváriájának úja...

Olvasónk egy ismerőse miatt aggódik. Drónok, ufók, angyalok szállnak el felettünk. Megnyugtató megoldással nem szolgálhatunk.

A 280 évvel ezelőtt Erdélyben született bécsi magyar testőríró, Báróczi Sándor fordítói munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar irodalom és nyelvújítás terén. Kazinczy is mestereként tekintett a latinnal szemben a magyar nyelv védelm...

Olvasóink közül sokan hajlandóak megvédeni egy megbélyegzett nyelvhasználót és nyelvváltozatát. Ez kétségkívül örvendetes. Az már kevésbé, hogy rögtön kihasználják az alkalmat, hogy más formákat megbélyegezhessenek, ráadásul áltudományos indokokkal.

Előző írásunkban szemelvényeket közöltünk Jókai Mór irodalmi munkásságának finnugor vonatkozásaiból. Láttuk, hogy a finnekkel szimpatizált, a lappokat viszont az evolúció zsákutcájának tartotta. A nyelvrokonság lehetősége kifejezetten bosszantotta. A...

Tényleg odavolt Shaw a magyar nyelvért? Műveiből inkább úgy tűnik, hogy rossz véleménnyel volt a magyarokról.

Vajon igaz-e az általunk olvasott tudományos hír? Ha nem értünk a kérdéshez, nehéz eldönteni. Van azonban néhány fogódzó, mely segíthet. Elmondjuk, mikor érdemes mindenképpen gyanakodni.

Kommentelőnk beleszalad a késbe. Szerencsére nem olyan súlyos a helyzet, hogy újjá kelljen éleszteni – azt ugyanis nem szeretné. Kiderül, hogy akiknek álláspontját védi, nem védik meg az ő álláspontját. Mi azonban rámutatunk, hogy semmivel nem rossza...