Zselyke, avagy névfejtő névfejtőnek farkasa
Visszatérnek a farkasok Magyarországra, sok vita lesz még ebből!
Örömmel olvastuk a 444 hírét, mely szerint az Aggteleki Nemzeti Parkban sikerült lencsevégre kapni egy farkast. Nehezen birkóztunk meg azonban az alábbi mondattal:
Zselyke lett a neve, mivel egy patak partján találták meg a nyomait, és ez az ősi magyar női név ezt jelenti.
Kifejezetten szívatásnak tartanánk, ha egy PISA-teszten e mondat alapján kellene megmondani, hogy mi is a Zselyke név eredeti jelentése. Talán ’patak partján farkasnyom’? Esetleg ’nőstény farkas, melynek patak partján találták meg nyomát’? Netán egyszerűen ’(farkas?)nyom’? Vagy inkább ’patak’? Rejtély. Ráadásul a hír forrásául szolgáló közlemény semmiféle információt nem tartalmaz a névadás motivációjáról.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévkeresője szerint a Zselyke név
Újabb keletű erdélyi magyar névalkotás, talán a hasonló, szláv eredetű víz- vagy helységnevekből
Azaz szó sincs arról, hogy ősi magyar névről lenne szó. A névnek talán víznévhez van köze, de nem arról van szó, hogy mondjuk ’patak’ lenne a szó eredeti jelentése, hanem arról, hogy esetleg van patak, amelyet így hívnak (csak Szejkét találtunk). A Zselyke és a Zselyke elemet tartalmazó földrajzi nevek (beleértve a talán ide tartozó Szejkét is) magyarázata nem található meg az általunk hozzáférhető szakirodalomban.
A tudományos források ellenkező állításai, illetve a szakirodalom hiányosságai persze nem akadályozzák meg a magyar Wikipédiát abban, hogy ezt írja:
A Zselyke A Zsejke női név ősi hun-székely-magyar név, Atilla hun fejedelem fiának, Dengizich-nek hívták így a feleségét. A Dunában fekszik egy sziget melynek neve Zsejke, a folyó szabályozása előtt kisebb patakocskák hálózták be a szigetet. A név jelentése: folyó, patakocska.
Már eleve a „ősi hun-székely-magyar” meghatározás zavarba ejtő. Az meg különösen, hogy „Dengizich” egyébként Dengitzik néven szerepel, feleségének nevéről pedig sehol nem találhatunk megbízható információt.
A Duna mentén valóban létezik Zsejke-puszta, Zselykei-csatorna, a szigetről azonban nem találtunk hiteles adatot: mindig csak az „ősi hun-székely-magyar név” mellett említik. Ha volt is ilyen sziget Győr közelében, erősen kétséges, hogy annak neve összefügg az újabb keletű erdélyi személynévvel – vagy ha igen, a kapcsolat meglehetősen távoli lehet.
Abban azonban igaza van a Wikipédiának, hogy az akadémia – egyébként igen meglepő módon, talán példátlanul – a Zselyke mellett elfogadja a Zsejke formát is – még ha a neten olvashatunk ennek ellenkezőjéről is. 2012-ből van más forrás is, amely azt állítja, hogy a lista szerint csak a ly-s forma használható – elképzelhető, hogy a j-s változatot csak a közelmúltban engedélyezték. (Az Utónévkereső sajnos nem tájékoztat arról, hogy mikortól engedélyezik az adott nevet.)
A francos szlávoknak meg most is vannak hasonló férfi és női neveik: Željko és Željka. De szerintem is szittya-szkíta név!
@lcsaszar: Ez az utóbbi idők legjobb hozzászólása :)
A szalajka gyerek olyan, mint a virgonc, szalajaka patak..
Ha azt akarjuk, hogy hamar tovább álljon (elszeleljen), mondhatjuk úgy is, hogy "Menj csak szel(el)jke!"..
Talán a mesebeli szélvész királykisasszony neve volt "Zselyke".. :)
Elég sok ősi magyar nevet alkottak mostanában.