Mit mondott George Bernard Shaw
a magyar nyelvről?
Tényleg odavolt Shaw a magyar nyelvért? Műveiből inkább úgy tűnik, hogy rossz véleménnyel volt a magyarokról.
Volt korábban egy sorozatunk, melyben egy áltudományos gyűjtemény állításait vizsgáltuk. Ennek keretében foglalkoztunk bizonyos állítólagos idézetekkel is: azzal, hogy mit mondott Széchenyi a magyarságról vagy Ove Berglund és Sir John Bowring a magyar nyelvről. Később azonban mások is elkezdtek foglalkozni a témával, így a kérdés háttérbe szorult. Most azonban Imre nevű olvasónk egy olyan idézet iránt érdeklődik, mely ebben a gyűjteményben szerepel:
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
„Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: Ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
Imre az állítólagos angol eredetit is megtalálta:
After studying the Hungarian language for years, I can confidently conclude that had Hungarian been my mother tongue, it would have been more precious. Simply because through this extraordinary, ancient and powerful language it is possible to precisely describe the tiniest differences and the most secretive tremors of emotions.
Imre maga is igyekezett megtalálni az idézet forrását.
Persze, a forrás helye sehol nincs leírva. Találtam egy oldalt, ahol össze vannak szedve Shaw művei, rövid keresés után kiderült, hogy a Hungarian szó egyetlen helyen szerepel benne, ott is csak „ Austro-Hungarian Government” összetételben.
Van esetleg tippük, hol lehet ezt megtalálni?
Mélyreható kutatásokkal nem szeretnénk foglalkozni, mivel ezt helyettünk már megtette a kitűnő Urban Legends blog. Megállapításuk szerint az idézet 2005-ben bukkant fel először, közlője a forrásáról csak annyit árul el, hogy az idézetet „régi rádiós interjújában” találta – ennek „anyagára egy amerikai archívumban” bukkant rá.
Úgy tűnik, az angol változat 2005. december 31. előtt csak egyszer bukkant fel a neten, egy olyan szövegben, melyet a Google szerint 2001. február elsején publikáltak. Furcsamód azonban ebben már szerepel az az Ove Berglund-idézet, mely csak 2003-ban jelent meg egy interjúban. Esetleg előfordulhat, hogy a szöveget utólag módosították – ebben az esetben az is lehetséges, hogy a Shaw-idézet is utólag került bele. (Ha egyáltalán a dátumozást elfogadjuk hitelesnek.) Mindezek alapján inkább az tűnik valószínűnek, hogy a magyar szöveg előbb bukkant fel a neten, mint az angol. Mivel pedig az idézet első közlője nem adja meg forrását, az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy nincs is neki, és a magyar szöveg előbb született meg, mint az angol. Az Urban Legends arra is felhívja a figyelmet, hogy állítólag Shaw már életében arra panaszkodott, hogy hamisan tulajdonítanak neki idézeteket – igaz, ez az idézet sem bizonyítottan hiteles.
(Forrás: demotivalo.net)
Azért is valószínűtlen, hogy Shawtól származna az idézet, mert az a miszticizáló pátosz, amely a szövegben megjelenik, teljesen idegen a racionális és praktikus Shawtól. Miközben Shawt erősen foglalkoztatták az angol nyelv kérdései – mint a kiejtési változatok vagy a helyesírás –, arról nem tudunk, hogy más nyelvek iránt különösebben érdeklődött volna. Az állítólagos idézeten kívül annak sincs jele, hogy valaha a legkevesebb figyelmet is fordította volna a magyar nyelvre. Az olvasónk által ajánlott kereső ezeket az idézeteket nem adja ki Shaw műveiből. Ráadásul a Pygmalionnak van magyar szereplője, de nem éppen pozitív (Mészöly Dezső fordításában):
One of the guests, occupied in the same way, has his back turned. Having taken his tickets, he turns round and reveals himself as an important looking young man with an astonishingly hairy face. He has an enormous moustache, flowing out into luxuriant whiskers. Waves of hair cluster on his brow. His hair is cropped closely at the back, and glows with oil. Otherwise he is very smart. He wears several worthless orders. He is evidently a foreigner, guessable as a whispered Pandour from Hungary; but in spite of the ferocity of his moustache he is amiable and genially voluble.
Egy vendég, aki ugyanezzel bajlódik, háttal áll nekik. Miután megkapja jegyét, megfordul; most látjuk csak, milyen komoly képű s irgalmatlanul szőrös ábrázatú ifjú. Hatalmas bajusza buján tenyésző pofaszakállba olvad át. Szeme fölött bozontos szőrpamacs. Haja hátul erősen fel van nyírva és ragyog az olajtól. Egyébként nagyon elegáns. Több értéktelen kitüntetést visel. Nyilvánvaló, hogy külföldi, sejthetőleg valami szőrös képű magyar martalóc. De rettenetes bajuszát leszámítva, igen barátságos, kedélyes és bőbeszédű.
(Forrás: Wikimedia Commons / LIFE Photo Archiv)
Később a szereplő, akit Nepommucknak (a magyar fordításban Nepomuknak) hívnak, nevetségessé teszi magát, amikor Elizát kiejtése alapján magyar hercegnőnek véli (a bejátszások a Pygmalionból készült musical, a My Fair Lady filmváltozatából származnak):
NEPOMMUCK I have found out all about her. She is a fraud.
HOSTESS A fraud! Oh, no.
NEPOMMUCK Yes, yes. She cannot deceive me. Her name cannot be Doolittle.
HIGGINS Why?
NEPOMMUCK Because Doolittle is an English name. And she is not English.
HOSTESS Oh, nonsense! She speaks English perfectly.
NEPOMMUCK Too perfectly. Can you show me any English woman who speaks English as it should be spoken? Only foreigners who have been taught to speak it speak it well.
HOSTESS Certainly she terrified me by the way she said How d’ye do. I had a schoolmistress who talked like that; and I was mortally afraid of her. But if she is not English what is she?
NEPOMMUCK Hungarian.
ALL THE REST Hungarian!
NEPOMMUCK Hungarian. And of royal blood. I am Hungarian. My blood is royal.
HIGGINS Did you speak to her in Hungarian?
NEPOMMUCK I did. She was very clever. She said „Please speak to me in English: I do not understand French.” French! She pretends not to know the difference between Hungarian and French. Impossible: she knows both.
HIGGINS And the royal blood? How did you find that out?
NEPOMMUCK Instinct, maestro, instinct. Only the Magyar races can produce that air of the divine right, those resolute eyes. She is a princess.
NEPOMUK Mindent kinyomoztam: csaló.
A HÁZIASSZONY Csaló! Csak nem?
NEPOMUK Igenis, az. Engem nem szed rá. Kizárt dolog, hogy Doolittle-nek hívják!
HIGGINS Miért?
NEPOMUK Mert Doolittle angol név. Ez a lány pedig nem angol.
A HÁZIASSZONY Az lehetetlen! Tökéletes az angol kiejtése.
NEPOMUK Túlságosan is tökéletes. Tud mutatni, asszonyom, egyetlen született angolt, aki tökéletesen beszél angolul?! Csak külföldiek beszélnek hibátlanul, akiket megtanítottak rá.
A HÁZIASSZONY Igen, valósággal megrémített, ahogy azt mondta: nagyon örvendek. Volt valamikor egy tanárnőm, az beszélt így – halálosan féltem tőle. De hát ha nem angol, akkor miféle?
NEPOMUK Magyar.
MIND Magyar!
NEPOMUK Magyar! Királyi vér. Én is magyar vagyok. Szintén királyi vérből.
HIGGINS Megszólította magyarul?
NEPOMUK Meg. De nagyon okosan viselkedett. Azt felelte: „Kérem, beszéljen angolul; franciául nem tudok.” Franciául! El akarja velem hitetni, hogy nem tudja megkülönböztetni a magyart a franciától! Szemfényvesztés! Nagyon jól érti mind a kettőt.
HIGGINS És hogy királyi vér? Hogy jött erre rá?
NEPOMUK Az ösztön, maestro, az ösztön! Egyedül a szkíta fajok sajátja ez az isteni méltóság, ez a fennkölt tekintet. Valódi hercegnő!
Persze Shaw negatív magyarképe feltehetően nem beható ismeretekre, inkább a kor Angliájában elterjedt sztereotípiákra épül. Azok, akik Shaw szájába adták a magyar nyelvről áradozó sorokat, éppen azt igazolják, hogy sajnos ez a sztereotípia nem alaptalan.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (55):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@szlagy1: Soha nem állítottam, hogy ilyet sohasem mondott. Ott vana linkelt kommentemben: " nyilván nem elképzelhetetlen, hogy Shaw tényleg kiejtett ilyet a száján."
Csak épp a rendelkezésre álló információk alapján iszonyú valószínűtlen.
@baloch:
a.te.ervelesi.hibad.hu/kozeputas-erveles
hu.wikipedia.org/wiki/Argumentum_ad_temperantiam
@szlagy1: I. Fülöp magyar királyról nem szólnak a történelemkönyvek. Nem maradt fenn az idejében vert pénz, nem maradtak fenn az uralkodása alatt kibocsátott oklevelek, nem említik más országok diplomáciai jegyzékei. Persze ettől függetlenül lehet, hogy uralkodott, sőt az is, hogy sosem volt olyan jó dolguk a magyaroknak, mint uralkodása alatt. Vagy olyan rossz. Ahhoz azonban, hogy ezt elhiggyük, az a minimum, hogy bármilyen erre utaló jel jegyen.
Ha én most elírom, hogy Oroszlánszívű Richárd a Szentföldre tartva áthaladt Magyarországon, és azt mondta, hogy a magyarok beszéde úgy hangzik, mint az angyalok karai, és ezt sokan lelkesen átveszik, akkor is azt mondod, hogy persze, lehet, hogy így volt? Nem azt kérdezed, hogy honnan veszem?
@nadivereb: Csak azután állíthatod, hogy ilyent sohasem mondott, ha áttanulmányoztad a CBC archívumát, és nem találtad meg a szóban forgó Shaw interjút. Mivelhogy ez egy rádióinterjú, az eredeti angol szövegét nem lehet megtalálni az interneten. Tehát hiába is keresi valaki a leírt angol szöveget. De az nem azt jelenti, hogy nem hangzott el.
@MolnarErik: 43. Türk Attila kutatási eredményei is megmutatták, hogy a múltat kergetni kell, mert még nincs lezárva, itt szalad az orrunk előtt. Valóban kényelmetlen lesz bevallani egy magát "tudományosnak" beállító nyelvészcsoportnak, hogy generációkon keresztül árnyékra vetődött, annál kényelmesebb egyelőre nyüstölni a nyestelőket. Nekem az a véleményem, hogy a színfalak mögött már az előkészületek zajlanak a reformra, csak még nem tudsz róla, addig pedig hadd veszekedjen a két szélsőség: a finnugrászok és a szíriusziak, a kettő közt pedig valahol megáll majd az igazság. Másik véleményem, hogy a két szélsőség eredményeiben vannak mazsolázandó dolgok, érdemes mindkettőbe beleolvasgatni. Badiny Jóst egyébként nem ajánlgattam senkinek a 40-es hozzászólásomban (olvasd újra, talán máshogy érted), az válasz volt egy korábbi gúnyolódó bejegyzésre. Egyébként Götz Lászlót is említhetném, és akkor arra is küldesz majd egy jó linket :-). No, tőle olvasd el a "Keleten kél a Nap"-ot, ha eddig nem tetted (és most(!) ajánlottam, de nem ajánlgattam).
@szlagy1: " Vagy felteszem a kérdést: a kanadai magyarok közül senki sem dolgozik a CBC-nél?"
Ha igen akkor már vszeg asszimilálódott annyira hogy bemondásra/elvárásra nem kezd neki egy végtelenül hosszú munkának ahol ha nincs "megfelelő" eredmény akkor még magyaroschan ő lesz a hülye... Nem tudom mekkora lehet a CBC archívuma és milyen formátumú de gyanús hogy jó sok munkaórát igényelne a keresgélés.
Viszont nekem is van ötletem: angol nyelvterületen előfordulhat hogy Shaw-ra specializálódott irodalmárok és rajongó olvasók közé lenne érdemes bedobni a csalit.
@szlagy1: először is: senki nem állította, hogy az idézetgyűjtemény összeállítói találták ki a szóban forgó szöveget. Valószínű, hogy ők is csak úgy rábukkantak a neten, és gondolkodás nélkül betették a listába - a források lecsekkolása nem erősségük, úgy tűnik.
Másodszor: nyilván nem elképzelhetetlen, hogy Shaw tényleg kiejtett ilyet a száján. Viszont tekintve, hogy a mondat 2001-ben bukkant fel először, soha nem hivatkozta szabatosan senki, holott egy eléggé ismert személyiségről van szó, akinek az életével sokan foglalkoztak/-nak, sokkal-sokkal valószínűbb, hogy ő ilyet sosem mondott. Semmi jel nem utal rá.
Persze végighallgathatod a CBC és BBC archívumát, de akkor ezzel az erővel a Nemzet Aranyának lelőhelyét is keresheted benne, az se kevésbé megalapozatlan.
Ja és itt van a Magazin... címe, ahol a 617. oldalon megtalálhatják Schott írását: books.google.ro/books?id=JWgZAAAAYAAJ&pr...#v=onepage&q&f=false
Habár úgy tűnik, hogy a szóban forgó Shaw-idézet forrását még nem találta meg senki, az én meggyőződésem, hogy elhangzott, és kitartó kereséssel megkerül. Miért írom ezt? Mert a magyar nyelvről írott többi hízelgő megállapítás közül nagyon soknak meg lehet találni a forrását az interneten. Én magam a Cioran és a Schott gondolatait tartalmazó szövegeket találtam meg. Cioran a magyar nyelvről szóló gondolatai az egyik, franciából románra lefordított könyvében (Istorie si utopie, Humanitas, Bucuresti, 1992, p. 14-15) című könyvében jelennek meg, amelyet valaki az internetre is feltett (www.scritub.com/sociologie/filozofie/Emi...-SI-UTOPIE81631.php). Aki tud románul, az el is olvashatja. Wilhelm Schott gondolatai pedig az 1839-ben megjelent Magazin für die Literatur des Auslandes 617-ik oldalán található meg, aki ismeri a német nyelvet és a gótikus betűket, az el is olvashatja. A cikk címe: Ungarn. die ungarische Sprache (Magazin für die Literatur des Auslandes, 1839/155, Berlin, Freitag der 27 Dezember). John Bowring, Romain Jules, Oswald Gschnitzer, Krantz S. Grover, John Palgrave Simpson véleményének a forrását, már megtalálták mások előttem. Tehát ha mindezek valóban leíródtak, elhangoztak, akkor ezen idézetlista összeállítói miért találták volna ki Shawnak a dicséretét? Szerintem ez nonszensz. Ha mondjuk valaki kitalálta, akkor az nem lehetett akárki. Tudnia kellett arról, hogy Shawt nagyon érdekeltét a nyelvészeti, nyelvhasználati kérdések, és ezekkel kapcsolatos elgondolásait meg lehet hallgatni a jutubon is. Szerintem ha meg akarnánk valóban találni a szóban forgó Shaw idézet forrását, akkor annak utánanézhetünk a CBC vagy egyesek szerint BBC rádiós archivumában. Én írtam a CBC-nek, de nem válaszoltak. De ha ezt egy intézményi háttérrel rendelkező valaki tenné, lehet, hogy segítenének neki. Vagy felteszem a kérdést: a kanadai magyarok közül senki sem dolgozik a CBC-nél?
Szerintem tehát csak akkor élcelődhetünk azon, hogy mindez kitaláció, ha alaposan átkutattuk a CBC és BBC rádióarchivumát, és nem találtunk semmit a témánkkal kapcsolatosan. És ha megtaláltuk, akkor a szövegkörnyezetbe is visszahelyezhetjük, amelyből "kiragadták", hogy lássuk, hogy mit is akart mondani.
@Fejes László (nyest.hu):
Amikor egy regény szereplőjének szövegéből az író bármilyen véleményére következtetünk, nem árt figyelembe venni, hogy a párbeszédnek, általában dramaturgiája van.
A beszélők egyike képviseli az egyik érvet, a másik beszélő a másikat.
Mert ugye itt egy drámai párbeszéd zajlik...
Ugyan ezt a hibát követted el mint @zegernyei a Jókai sorozatban.
A párbeszédben azonos súlyú állításoknak kell elhangozniuk különben, nincs dráma... nincs katarzis...
Irodalmi alkotások nem valók tudományos állítások igazolására, vagy cáfolatára.
Jókai pl. tagadta, hogy a magyarok „rokonai” lennének a lappoknak, amit azóta a tudomány igazolt. Még a finnugrtisztika is csak a „nyelvrokonságot” állítja…
Tehát Jókainak is igaza volt, és a Shaw is csak egy „egzotikus” nyelvet látott a magyarban…
Egyszóval eggyikőtöknek sem volt igaza… mint mindig!
Már megint csak a rosszindulat… nem értem mire fel… jó az nektek, ha állandóan „korbácsoljátok” az olvasókat… és sulykoljátok, ezt „negatív magyar képet”… !
Kérem a tisztelt kommentelőket, térjenek vissza a cikk témájához. Ellenkező esetben kénytelen leszek letiltani a cikk alatt a kommentelést (aminek köszönhetően a korábbi kommentek sem ognak látszani, aki tehát fontosnak érzi korábban írt sorait, jól gondolja meg), és a sorozatos rendbontókrtól a kommentelés jogát is meg fogom vonni.
@Krizsa: Szeretnéd, hogy Voldemort mintájára Tudjukki, vagy "Ő, Akit Nem Nevezünk Nevén" néven illessünk a jövőben?
@MolnarErik: Mi is a valódi neved, jólneveltkém? Ahova én még semmit nem írtam, és a téméhoz sincs semmi köze, ott nem randalírozunk az én valódi nevemmel.
@GéKI: Hát szívem te vagy az aki újfent blöfföl (vagyis te blöffölsz, nem pedig "blöffölsz"), hiszen a baloch által ajánlgatott Badinyi Jós Ferenc tényleg sumérezik
www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kaldeaist1.htm
Ráadásul pont ő és hívei (mint pl baloch v esetleg Grespik)
www.sinergo.de/magyarnyelv/Grespik.htm
azok a dicső múlt kergetők, akik szerinted egyáltalán nem is léteznek csak a gaz finnugristák (v finnugrászok?) találják ki őket, h ezzel járassák le tudományos ellenfeleiket.
@GéKI: Hát lehet, h nem akarsz, de ennyire semmire ennyire nagyképűnek lenni valakit még életemben nem láttam (Krizsa legalább letett valamit az asztalra, igaz hogy hülyeség, de legalább valami).
@baloch:
Nem akarok nagyképű lenni, hogy olvass engem... helyette azt mondom olvad el ezt:
www.nyest.hu/hirek/a-csaladfamodell-es-kovetkezmenyei
Tényleg... hidd el... meg fogsz lepődi... nem vagy egyedül a gondolataiddal...!
Azt is olvasd el amikre a cikk hivatkozásai mutatnak...
( Szilágyi N. Sándor kijelentése... )
Erre a cikkre válaszolva tette magát nevetségessé a Fejes a "vizesboros" cikkével... de annyira, hogy kénytelen volt kitörölni mind a 700 kommentet, a cikk mögül.
@deakt:
@Fejes László (nyest.hu):
Tudjátok, a @zegernyei nekem, egyszer, egy 1957-ben, Rigában megjelentetett "szakirodalmat" ajánlott...
Ennyit az "ajánlgatásról"...
Ha meg idézel, akkor meg ott van a "szövegkörnyezetéből kiragadott"...
@El Vaquero:
@deakt:
Ha nem tudnak válaszolni, a kérdésekre, akkor azonnal elkezdenek "Szíriuszozni meg Sumérezni". Erről lehet tudni, hogy "blöffölnek".. úgy tesznek mintha értenének hozzá... pedig nem...!
Fölböfögik amit a "fejükbe vertek"... gondolat kb "0"...elég szánalmas.
:)
Én csak a saját maguk által felállított szabályokat szoktam számon kérni rajtuk... az sem megy nekik...!
Mikor meg a saját gondolatmenetüket a "kezükbe adom" akkor megsértődnek...!