Hol mondja Hamlet, hogy
„A tett halála az okoskodás”?
A fenti kérdésre sokan keresik a választ az interneten.
Korábban már írtunk a Google kereső azon funkciójáról, hogy az általunk gépelt keresőkifejezéseket automatikusan kiegészíti, pontosabban felajánlja a kiegészítést. Ehhez sajátos algoritmust használ, melynek lényege, hogy az általa legvalószínűbbnek tartott folytatásokat ajánlja fel. A folytatás valószínűségét pedig annak alapján számolja ki, hogy a felhasználók mire keresnek rá. Éppen ezért érdekes, hogy mi történik, ha „A tett halála az okoskodás” idézetre keresünk rá.
A kereső tehát rögtön azt sugallja, hogy az idézet a Hamletből származik. Ennek egyetlen magyarázata lehet: a felhasználók jelentős része a Hamletben keresi az idézetet – sőt, úgy sejthető, vannak, akik az angol eredetijére lennének kíváncsiak.
Ők azonban hiába keresnek, a szállóigévé vált mondat ugyanis nem a dán királyfi drámájában, sőt nem is Shakespeare valamelyik másik színművében, hanem Madách Imre Az ember tragédiája című művében szerepel. Évának mondja, mikor azon tanakodik, leszakítsa-e a gyümölcsöt a tudás fájáról:
Hát hagyjatok fel az okoskodással,
Minden dolognak oly sok színe van,
Hogy aki mindazt végigészleli,
Kevesbet tud, mint első pillanatra,
S határozatra jőni rá nem ér.
A tett halála az okoskodás.
Nehéz megtippelni azt is, hogy hányan keresnek rá az idézetre, és hányan keresik a Hamletben. Az is elképzelhető, hogy a furcsaságot csupán néhány tucat keresés okozza – vagy még annál is kevesebb.
(Forrás: Wikimedia Commons / Pedro Américo (1843–1903))
A két dráma keveredésével kapcsolatban még egy nyomot találtunk: a Madách-sor megjelenik Karinthy Frigyes Hamlet a mellényzsebben című írásában is.
A tévedésről azonban el kell ismerni, hogy nem egészen alaptalan: Hamlet az egész darab során töpreng, nem cselekszik, és végül ez okozza vesztét. A híres „lenni vagy nem lenni”-monológ is lényegében ezt fejti ki: a cselekvéstől az tartja vissza a hőst, hogy nem tudja, mi vár rá a halál után, megbűnhődik-e később azért, ha fegyverrel áll bosszút apja haláláért. Arany János fordításában:
A lét, vagy a nem-lét kérdése ez.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?
Meghalni, – elszunyadni, – semmi több;
S egy álom által elvégezni mind
S szív keservét, a test eredendő,
Természetes rázkódtatásait:
Oly czél, minőt óhajthat a kegyes.
Meghalni, – elszunyadni, – és alunni!
Talán álmodni: – ez a bökkenő;
Mert hogy mi álmok jönnek a halálban,
Ha majd leráztuk mind e földi bajt,
Ez visszadöbbent. E meggondolás az,
Mi a nyomort oly hosszan élteti:
Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,
Zsarnok boszúját, gőgös ember dölyfét,
Útált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hívatalnak paczkázásait,
S mind a rugást, melylyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet:
Ha nyúgalomba küldhetné magát
Egy puszta tőrrel? – Ki hordaná e terheket,
Izzadva, nyögve élte fáradalmin,
Ha rettegésünk egy halál utáni
Valamitől – a nem ismert tartomány,
Melyből nem tér meg útazó – le nem
Lohasztja kedvünk’, inkább tűrni a
Jelen gonoszt, mint ismeretlenek
Felé sietni? – Ekkép az öntudat
Belőlünk mind gyávát csinál,
S az elszántság természetes szinét
A gondolat halványra betegíti;
Ily kétkedés által sok nagyszerű,
Fontos merény kifordul medriből
S elveszti „tett” nevét. – De csöndesen!
A szép Ophelia jő. – Szép hölgy, imádba
Legyenek foglalva minden bűneim.
Ez a szövegrészlet még egy meglepetéssel szolgál. Ha megkérdezünk valakit, hogy mi a Hamlet leghíresebb sora, bizonyára a Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés sort idézi! Csakhogy, mint a fenti sorokból látszik, Arany János a To be, or not to be, that is the question sort nem így fordította, hanem azt írta: A lét, vagy a nem-lét kérdése ez. Ennek ellenére az internet legalább ilyen kérdésekben megbízhatónak sejthető forrásaiban is szerepel az idézet Arany János fordításában, de ezt a sort tévesen idézve (de így szerepel Karinthy fent említett jelenetében is!). Érdekes módon ez a változat megjelenik olyan írásokban is, melyek kifejezetten a dráma fordításával foglalkoznak. Ráadásul a szerző éppen azt fejtegeti, hogy
Az irodalomban azért nem jó és nem érdemes közhelyeket használni, mert az "fehér zaj" a befogadó számára: elolvassa ugyan a szavakat, de valójában nem fogja fel, mit jelent, hiszen a jól ismert frázis már ugyanazt a feltételes reflexet váltja ki mindenkiből
– és ezért választja a szállóigévé vált változathoz sokkal közelebb álló Nádasdy-fordítást Arany attól eltérő megoldása helyett. Mi több, a MEK-en is találunk olyan Arany-fordítást, melyben a lenni vagy nem lenni szerepel...
Köszönjük Sinkó Krisztiánnak a megoldás megtalálásához nyújtott segítségét.
Vajon mi okozza a zavart? A válaszra Matúra Klasszikusok sorozatban megjelent Hamlet-kiadásban bukkantunk. A sorhoz fűzött jegyzet szerint Arany fordításában az A lét vagy nem-lét kérdése ez változat szerepelt. „Arany csak a jegyzetben adta meg a korábban ismert, s majd a később elterjedt megoldást, amit a színpadi gyakorlat tett általánossá.” A Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés fordítás tehát már Arany előtt is ismert volt.
Kérdés persze, hogy kitől, honnan származik a Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés változat. Nem tudjuk. Kazinczy Ferenc prózai fordításában sem pontosan ez a változat szerepel, hanem a Lenni? nem lenni? ez tehát a kérdés megoldás. A szállóigévé vált forma azonban annyira szó szerinti fordítás, hogy ha egy angolul tudó magyar kezébe adnánk a mondatot, bizonyára akkor is így fordítaná, ha még sosem hallotta volna.
Forrás
William Shakespeare: Hamlet. Teljes, gondozott szöveg. Szerkesztette Fabiny Tibor. PannonKlett Kiadó, 19972
@ythier: Nem a kettőspont a lényeges, lehet helyette vessző is, sőt még írásjel nélkül is ugyanolyan egyértelmű lenne, hogy a "that is the question whether" azt jelenti: "az itt a kérdés, hogy", és az utána következő tagmondatban van megfogalmazva maga a kérdés.
Egyébként, hogy ha a "to be or not to be" lenne az, amire a "question" utal, akkor legalább valamelyik változatban pontnak kellene követnie a "question"-t a mondat lezárásaként. De mint látható, vagy vessző, vagy kettőspont következik utána, vagyis folytatást vár. Csak így van értelme az írásjelnek.
Melyiket olvassuk a kettőspontokért?
Hamlet (Quarto 1, 1603):
1710-11. sor:
To be, or not to be, I there's the point,
To Die, to sleepe, is that all?
Hamlet (Quarto 2, 1604):
1710:
To be, or not to be, that is the question,
Hamlet (Folio 1, 1623):
1710:
To be, or not to be, that is the Question:
Facsimile Viewer: Second Folio (1632):
285. oldal:
To be, or not to be, that is the Question:
Végül – ezernyi kiadás és lehetséges szövegromlás után, nem akárki szerkesztésében –
Modern Editor's Version:
Hamlet
By William Shakespeare
Edited by David Bevington
1710:
To be, or not to be, that is the question, . . .
Miről vitatkozunk, az itt a kérdés.
#define QUESTION (BB || !BB)
:D
Mondjuk nem nagyon értem, hogy hogyan érettségiztek le azok az emberek, akik a tett halála az okoskodást nem tudják jó helyre tenni irodalmilag. Az is igaz, hogy én túl sok mindent nem értek, pl. azt sem, hogy mi ilyen nagy szám Körtesék Viliben, az angolszászok állandóan őt, meg Szegésmód Ernőt majmolják, mintha az irodalom legjobbjai lennének, és más mellettük labdába sem rúghatna.
Az nem zavar senkit, hogy az angol eredetiben nem a "to be or not to be" a kérdés?
Az első sorok:
To be, or not to be: that is the question:
Whether 'tis nobler in the mind to suffer
The slings and arrows of outrageous fortune,
Or to take arms against a sea of troubles,
And by opposing end them?
Az angol mondat szerkezete egyedül azt az értelmezést teszi lehetővé, ami szerint a "that is the question" kifejezés (amint azt a kettőspont is jelzi) előreutal a kérdésre, ami a "whether 'tis nobler....folytatás. Ott is van a kérdőjel az ötödik sor végén. A "to be, or not to be" tulajdonképpen az egész utána következő monológ címe lehetne.
@Fejes László (nyest.hu): Az "ez" nyilván a "this" miatt tűnik jobbnak. Én csak Nádasdy jegyzetét idéztem, Vajda fordítását nem ismerem. (Az viszont biztosnak tűnik, hogy a sor híres magyar változata tőle származik.)
A tükörfordítást Arany tökéletesnek tarthatta, de ezt csak jegyzetében ismerte el. Azt hiszem, nem ő igazolta a színpadot, hanem a színpad a jegyzetet.
A kérdést ilyen értelemben említi Lutter Tibor a Shakespeare Összes 1961. évi kiadásának IV. kötetében (Jegyzet, 660. oldal). Mészöly Dezső esszében tör lándzsát amellett, hogy a monológ első sorának általánosan elfogadott változata ugyancsak Aranyé (Angol ég alatt; Hamlet nyomában. General Press Kiadó, 238-239. old. é.n.).
Vajda Péter 1839-es prózában készült fordítása tudomásom szerint kéziratban maradt.
@mgergo: Az általunk talált forrásokban „az” van.
A "Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés" fordítás Vajda Péter 1839-es fordításából származik. (ld. Shakespeare: Drámák, Nádasdy Ádám fordításai, Magvető, 2001, 422.)