Orbán aláírta: százmilliókat kapnak a nyelvművelők
Örvendezhetnek a nyelvőrök: nyelvi járőrözésükhöz előteremtette a pénzt a kormány. Már csak az a kérdés, mi lesz a Magyar Nyelvstratégiai Intézet sorsa.
„A 2016. évben egyszeri 100,0 millió forint, a 2017. évben egyszeri 100,0 millió forint, a 2018. évtől bázisba épülő jelleggel 100,0 millió forint” – ennyivel támogatja a kormány az Anyanyelvápolók Szövetségét mostantól. A Balázs Géza rádiós nyelvművelőhöz köthető szervezet támogatásáról szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny augusztus 1-i számában jelent meg.
A határozat szerint a kormány egyetért azzal, hogy az Anyanyelvápolók Szövetsége „szakmai” feladataihoz, különösen a „szépkiejtési, nyelvművelő, retorikai és helyesírási nevelési-oktatási programok” támogatására évi 100 millió forintot érdemel a nem ritkán kimondottan áltudományos tematikákkal is kacérkodó szervezet.
A Balázs Géza és körei által kezdeményezett Magyar Nyelvstratégiai Intézet alapításának körülményeiről már részletesen beszámoltunk korábban. Az intézet irányításából végül kimaradt Balázs – egyebek mellett – az általa irányított Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda honlapján indított lejárató kampányt a kinevezett igazgató, Bencze Lóránt ellen – ennek a cikksorozatnak immár a 10. része olvasható az oldalon.
A mostani százmilliók kiosztásával egyelőre nem világos, hogy az intézet megszűnését készítik-e elő. Balázs Géza az általa megálmodott nyelvstratégiára jellemzően a hozzá köthető szervezetekkel kampányolt – erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben, ebből idézünk itt:
Nézzük meg közelebbről a fenti beszámolóba bujtatott reklám szövegében felsorolt önzetlen támogatókat! Az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke: Balázs Géza. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke: Balázs Géza. A Magyar Szemiotikai Társaság főtitkára: Balázs Géza. A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda alapítója és vezetője: ugyancsak Balázs Géza. De előfordulnak olykor más önzetlen támogató szervezetek is: az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ Nonprofit Kft. (alapítója és vezetője: Balázs Géza), a Bolyai Önképző Műhely (ügyvezetője: Balázs Géza) vagy a Diák és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete (DUE), amelynek nem találnák ki, de Balázs Géza az egyik alapítója és alelnöke. Ez utóbbi egyesületre egyébként üzleti vállalkozás is épül: a DUE Produceri Iroda Kulturális, Oktatási és Szolgáltató Kft. a folyóirat- és könyvkiadástól a hírügynökségi, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői és reklámtevékenységen át a sportszer-, valamint lábbeli- és bőráru-kereskedelemig mindennel foglalkozik, nemrég kávézót is nyitott.
Igenis kell a nyelvművelés, Az hogy ezen a címen ki mit kap és kitől na az a politika.
@El Vaquero: Amerikai ismerőseim között is vannak akik folyamatosan posztolnak ilyen "lets eat grandma" kategóriájú észosztásokat...szóval jah, a nyelvféltés nem hungarikum :)
A magyar kormány vezetőinek személy szerint valószínűleg eléggé mindegy, hogy ki hogy használja az igekötőket meg hasonlók, itt inkább arról van szó, hogy Magyarország túl jól teljesít az államháztartás bevételeit illetően, és hát "jó" helyre kell rakni a pénzt. Ilyen szempontból inkább még az a meglepő, hogy Balázs Géza irányába csak most kezdik el szórni a százmilliókat...
@zegernyei: jó, de a magyarságukat máson is ki tudnák élni, fogyasszanak hungarikumokat, hallgassanak népzenét, írjanak verset vagy mit tudom én. A picike magyar nemzet, pipa, szép nyelven beszélünk, relatív, de legyen ez is pipa, csak a bökkenő az, hogy nem a nyelvművelő kézikönyv szerinti ez a beszéd, és nem a konzervatív irodalmi nyelvet beszéli-használja már a magyar, ezt észrevehetnék a nyelvvédők. Valahogy nincsenek képben azzal kapcsolatban, hogy mit védenek.
Abban viszont igazad van, hogy egy ilyen nemzeti retorikai kormánynak kötelező elem a nyelvvel kapcsolatos, intézményesített politika, különben meghasonlana önmagával ideológiai síkon. Magyarán a saját baromságai miatt újabb baromságokat kell tartania az eszköztárában, következetességből, természetesen az adófizetők forintjaiból.
Mondjuk ez a nyelvművelős baromság az angoloknál is megy, csak ott nem költenek el felesleges pénzeket ilyen nyelvstratégiai intézetre és szövetségekre, persze pénz az lenne rá, de nem izmoznak feleslegesen, ahhoz eleve lusták is, meg szívesebben költenek kézzelfoghatóbb dolgokra vagy fektetik a gazdaságba. Inkább csak a tanítónénik művelgetik kiskapával az angol nyelvet, és nevelik bele az angol, skót, ír gyerekbe, hogy csak a királynő kiejtése helyes (magyaros r-rekkel pl.), meg csak az RP, meg csak a konzervatív cambridge-i helyesírás (a modern oxfordi bezzeg az amerikamajmolós a oraganization-ös, generalize-os írásmódjával), meg a brit angol az eredeti, meg a legősibb, és a legszebb. Nyilván ez máshol is tuti így megy, nincs egy olyan nemzet sem, ahol az állami iskolákban azt tanítják, hogy nemzeti nyelvi sztenderd meg az irodalmi nyelv értéktelen, kerülendő.
@El Vaquero: Azon nyelvészek, akik a nyelvművelést fontosnak tartják, a nyelvművelésben magyarságukat élik ki. Vagyis a nyelvművelés magyarságtudatuk része. Ugyanígy vannak ezzel azon magyar testvéreink is, akik nem nyelvészek, de mélyen hisznek abban, hogy ez a picinke magyar nemzet egy különlegesen fejlett és különlegesen szép nyelven beszél, melynek ápolása nemzeti kötelességünk, s a magyar nyelv ápolása, őrzése a magyar megmaradás egyik záloga.
A fentiekből következően a nyelvápolás inkább politikai, mint tudományos alapon indokolható tevékenység. Ugyancsak politikai alapon célszerű támogatni. Tehát az a párt, amely a nemzeti retorikával él, szükségszerűen eljut ahhoz a felismerésig, hogy neki a nyelvápolást támogatnia kell, mert az szavazatokat hoz a számára. Ugyanígy célszerű egy nyelvstratégiai intézetet (vagy hívjuk akármi másnak) is létrehoznia, amelynek tudós tagjai a nyelv fejlesztésével foglalkoznak, de az intézet a háttérben valójában azon ügyködik, hogyan lehet a nyelvápolás révén is uralni a nemzeti retorika terét, s ezáltal a nemzeti tudat részeként a nyelv megőrzésének látszatát is az adott politikai mozgalmon belül tartani.
Mindezekből következik, hogy a jelenleg adott politikai térben az a nyelvész, aki tudományos alapon fellép a nyelvápolás és a nyelvstratégia ellen, automatikusan rekeszti ki magát a magyar nemzet tagjai közül. Tehát nyelvészek egész serege rúg folyamatosan öngólt, amikor a nyelvészeti vitát kiviszi a szakmai körön kívülre, a politikai térbe, és dilettánsoknak próbálja megmagyarázni, miért butaság a nyelvápolás és a nyelvtervezés. A nyelvészetben járatlanok ezt a magyar nemzet elleni támadásként élik meg, és csak annál jobban fogják szeretni a nyelvápolókat.
Egy dolgot nem értek csak a nyelvművelésben és az írásbeli nyelv, helyesírás, nyelvtan, nyelvhelyesség fontosságát hirdető elavult nyelvészeti felfogásban. Miért ragaszkodnak hozzá a hívei ennyire mindenáron? Szentélyként tisztelik, százmilliókat képesek rákölteni és intézeteket létrehozni, nyelvbírságokat kreálni. Akkor még megérteném, ha az egésznek lenne mérhető haszna, lenne előnye, de nincs. Sőt, pont az idegen nyelvek oktatásánál mutatkozik meg, hogy ezek az elavult, hagyományos nézetek mennyire nem működnek és nevetségbe fulladnak a valóságban, mégis ragaszkodnak hozzá körömszakadásig, ezt verik bele az egész társadalomba már kisiskolás kortól. Persze, tudom, erre egy nyelvművelő tipikusan azt mondaná, hogy de, igen, szükség van nyelvművelésre, mert különben a nyelv elkorcsosul, és amellett, hogy ezt tudjuk, hogy nem igaz, annyiból is nevetséges, hogy a nyelvművelőknek semmilyen bizonyítékuk nincs arra, hogy a magyar vagy akármelyik másik nyelv elkorcsosult, és emiatt a nyelv vagy a társadalom valamiféle mérhető, bizonyítható hátrányt szenvedett el volna valaha is. Említenek ugyan modern nyelvhasználatban mutatkozó tendenciákat, amelyeket rosszalnak, pl. idegen nyelvi átvételeket, ragozási kivételek körének szűkülését, de ezek ellen sem tudnak felhozni bizonyítékot, hogy miért is károsak ezek. Egyszerűen ezt a hülyeséghez való, feltétel nélküli vak ragaszkodást nem értem, miért akarnak benne ennyire hinni? Lehet azt is mondani, hogy szimplán a konzervativizmus az oka, sok ember nem tudja elviselni, hogy a nyelv változik, sérti a nyelvváltozás az ilyen emberek nyelvi normáját, amibe belenőttek, a normaváltozást veszteségként, lemaradásként, identitászavarként élik meg, de ezt sem látom elegendő oknak. Valahogy nem zavarja őket, hogy a nyelvek a 18-19. századig (a nyelvújítás, helyesírás szabályozásának kora a legtöbb nemzetnél, összefüggésben a nacionalista eszmékkel) nagyon jól megvoltak mindenféle nyelvművelés nélkül.