Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Hogyan keveredett Budenz kabátlopási ügybe? Ki fordította először Arany Jánost üzbégre? Mi volt Vámbéry nagy bűne, és kiknek akart bebaszni? E kérdésekre is válaszolunk évfordulós megemlékezésünkben.

„Mióta a genetika kimutatta, hogy a honfoglaló magyaroknak semmi köze sincs az úgynevezett finnugor népekhez, azóta a finnugor rokonság kizárólag nyelvi rokonság lett.” De milyen fokon állt a genetika a 18. században?

Mostanában kicsit hanyagolják a szabirokat a magyar őstörténészek. Talán nincs róluk mondanivalójuk? Bezzeg hajdanában… Az internet viszont lubickol, sőt pezseg a Szubartu–hun–szabir–magyar felhőkakkukvár délibábos élményfürdőjében. Megnéztük, hogy m...

Miért nem fogadja el a magyar társadalom nyelvünk finnugor eredetét? Erről rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az okokat kereső előadók a társadalmi és emberi lélek legmélyebb bugyraiban kutakodtak.

A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.

2017. január harmadikán távozott az élők sorából az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész.

Mások véleményét azért szoktuk idézni, hogy egyetértésünket vagy ellenvéleményünket kifejezhessük. Éppen ezért fontos, hogy ne csak a szavakat idézzük pontosan, hanem a leírtak értelmét is. Előfordul azonban, hogy porszem kerül a gépezetbe. Egy kalan...

Magyar nyelvészek gyakran tragikus életük ellenére ritkán válnak színpadi drámák szereplőivé. Munkácsi Bernát könnyen felismerhető Hubay Miklós drámájában. De vajon Munkácsi Bernátot csak felismerjük, vagy meg is ismerjük a darabból?

Egy rendhagyó útikönyv, amely a múltba repít minket. És nem is akárhova, hanem a messzi északra. Ráadásul évtizedekig tiltott könyv volt. Mi lehetne ennél ideálisabb nyári olvasmány?

Minden mindennel összefügg? Néhány példából kiindulva általánosíthatunk? Jobb nekünk, ha sablonokban látjuk a világot? Aligha, ráadásul ezzel magunk ellen fordíthatunk olyanokat, akik egyébként hajlamosak lennének egyetérteni velünk. És nem ez a legr...

A nem megfelelően tárolt és gondosan korszerűsített adathordozók akár a nyelv kihalása után is fokozhatják egy nyelv veszélyeztetettségét, mivel a rajtuk tárolt egyedi adatok eltűnése nem csak az élő nyelvek sorából, de a világ nyelveiről gyűjtött is...

Elhunyt Joshua Fishman, a szociolingvisztika (egyik) atyjának tartott amerikai nyelvész. Fishman kutatásai fontos támpontot adnak a finnugor nyelvek revitalizációjához is. De mit jelent a revitalizáció, és milyen szerepe volt a folyamatban Fishman mu...

1852-ben Mahizeth címmel „lappon” ősmondát közölt Müller Gyula Nagy Naptára. Az írás szerzője, Jókai Mór ekkor már neves író volt. Regényes fantáziáját a hun‒magyar mondavilág ihlette. A szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig ...

A 17-18. század fordulóján egy rajzolgató hollandi bolyongott a világban. Járt Egyiptomban és a Szentföldön, majd Nicolaes Witsen biztatására elindult Perzsiába. Útközben lerajzolta a szamojédokat, és leírta, amit a finnugorokról hallott. Könyvei iga...

Az őshaza helyére mindenkinek van egy tuti tippje. A tudósoknak is. Persze, amit ők mondanak, az nagyon gyanús. Főleg, ha az az őshaza nem is magyar, hanem finnugor. Mi közünk a finnugorokhoz? – kérdezik sokan. Hát, csak annyi, hogy a magyar egy finn...

Alternatív gondolkodók körében közhely, hogy August Ludwig Schlözer nagy magyarfaló volt, és az egész finnugor nyelvrokonságot direkt a mi bosszantásunkra találta ki. Bevettük magunkat a könyvtárba, hogy leleplezzük a gonoszt.

Őstörténetünk önkéntes kutatói megszállottan hirdetik, hogy a finnugor rokonságot a Habsburg-ármány erőltette a védtelen és kiszolgáltatott magyar nemzetre. Vajon ki volt az első magyar, aki leleplezte ezt az ördögi labanc konspirációt? A nyomok a me...

Sorozatunk második elfeledett felfedezője Middendorffhoz hasonlóan szintén a szamojédoknál járt, és szintén balti német természettudós volt. Szójegyzéket állított össze, meséket és dalokat gyűjtött.

Olvasni kósza híreket arról, hogy egykor embereket is mutogattak állatkertekben. És ez nem a majmok bolygóján történt, hanem a miénken. Budapesten is tódultak a népek, hogy indiánokat, feketéket, no meg szamojédokat és lappokat bámulhassanak. – Hogya...

Ősbudavára a Millennium tiszteletére épült fel a Városligetben. Amolyan vigalmi negyed-féle volt: kaja, pia, nők és férfiak stb. Pár év múlva csődbe ment, lebontották. Műkedvelő múltkedvelők találtak helyette másikat a pilisi dombok között. Az újabb ...

Tobolszk már csak egy jelentéktelen városka a Tobol és az Irtis folyók találkozásánál, alig százezer lakossal. Hajdan Szibéria fővárosa volt. Még korábban tatár kánok birtokolták. Eredetileg pedig ugorok laktak arrafelé. Vagyis mi.

A múlt hónapban jelent meg Umberto Eco: A legendás földek és helyek története című könyve. Ez is a magyar őstörténetről (is) szól. Vajon tényleg az elsüllyedt Mu szigetéről származik az egész emberiség? Vagy csak a magyarok?