Elhunyt Foma Kuzmics Jermakov
Még az életét is egy magyar tudósnak köszönheti az udmurt kutató – még ha közvetve is
88 éves korában elhunyt Foma Kuzmics Jermakov udmurt kritikus, irodalomtudós. 1927. április 30-án született Udmurtia Vavozsi járásában, Bolsoje Volkovo (udmurtul Itcsi-Dokja vagy Kiongurt) faluban. Ő írta udmurt íróról (Mihail Petrovról) az első írói monográfiát – ez 1960-ban jelent meg. 1961-ben első udmurtként szerezte meg az irodalomtudományok kandidátusa címet. 20 éven át volt főmunkatárs és osztályvezető az akadémia udmurt részlegének irodalomtudományi osztályán.
(Forrás: Vorsud)
Jermakov édasapjáról különös történetet mesélt:
Apám, Kuzma Ivanovics életét egyszer egy híres ember, Munkácsi Bernát mentette meg. A magyar tudós sok éven át kutatta az udmurtokat. A német háború [azaz az első világháború – F. L.] kitörése után apámat a Kárpátokba vitték, az ottani utat védeni. De a parancsnokuk, egy német, elárulta őket. Így aztán az egész egységük egyetlen puskalövés nélkül fogságba esett. Egy cementgyárban kellett dolgozniuk. Apám négy társával megszökött. De nem jutott messzire. Nagy dogok három társát széttépték. Apám fel tudott mászni egy fára. Végül így is meghalt volna talán, de éppen arra járt Munkácsi Bernát. Felismerte, hogy a katonák udmurtok, megmentette őket, helyi földbirtokosoknál szállásolta el őket. Gazdájuk jó munkájuknak köszönhetően megbecsülte őket, sajátjaiként kezelte őket. Amikor hazatértek, három kiló kenyeret és más ételekkel ellátva bocsátotta őket útjukra.
Nem világos, hogy a meseszerű történetben mennyi a valóságtartalom. Munkácsi valóban dolgozott az első világháborúban hadifoglyokkal, számos szöveget gyűjtött tőlük. Elképzelhető, hogy valóban kapcsolatba került Jermakov apjával, de Munkácsi adatközlői között nincs felsorolva. Van ugyan egy „Kuzjma Jegorov”, és elvben nem zárható, ki hogy elírásról van szó – ezt valószínűtlenné teszi, hogy származási helye is távol esik Jermakov szülőföldjétől, és nincs arra vonatkozó adat, hogy távolabbról került volna Jermakov szülőfalujába. Az azonban, hogy nincs felsorolva az adatközlők között, önmagában nem hitelteleníti a történetet: lehet, hogy tőle nem gyűjtött szöveget Munkácsi, vagy ha gyűjtött is, az nem került be a kiadott szövegek közé.
Kuzma Ivanovics élete mindenestre tipikus udmurt sorsként folytatódott: 1929-ben belépett a kolhozba, melynek nemsokára titkárrá választották. 1934-ben ennek ellenére kuláknak kiáltották ki, elüldözték a faluból. Feleségét és gyermekeit a nővére fogadta be.
(Forrás: Facebook / Zinaida Ryabinina)
Foma Kuzmics ebben az időben kezdte volna meg iskolai tanulmányait, de kulákgyerekként nem vették fel. A tanító titokban oktatta, amikor sikerült elintéznie, hogy iskolába járhasson, rögtön a harmadik osztályba került. Később mindig kitűnő tanuló volt, így egyenes út vezetett a tanítóképzőbe. Rövid tanítóskodás után az akadémiai kutatóintézetbe, tudományos pályára került. Tudományos cikkeinek száma 400 felett van, 14 monográfia és 4 könyvfejezet szerzője. Ismeretterjesztő cikkeinek száma is 300 felett jár.