Észak népeinek megismerésében és az északi hajózási útvonal felderítésében nagy szerepük volt az orosz tudósoknak. Akik főleg németek vagy észtek voltak. Esetleg mindkettő – lásd Middendorff.

Egy minden pillanatában meghökkentő, különös figura, az író és próféta Szabó Dezső pályafutásának kezdetét idézzük fel: miért gondolta, hogy ő nyelvész lesz, s hogyan gyógyult ki ebből a súlyos betegségéből? Ha ugyan.

1851-ben Szontagh Gusztáv azt óhajtá, hogy „a magyar soha ne piperézné fel magát idegen pávatollakkal: hanem tenne inkább nagyot, a magasztalást pedig engedné át másnak”. Ezt a megjegyzést a magyar őstörténet kutatóinak címezte, akik meg is sértődtek...

A finnugor nyelvrokonság kutatástörténetében kiemelt szerepe van annak az állításnak, hogy egy 15. században élt veronai szerzetes szerint a Tanaisz (Don) felső folyásánál obi-ugorok éltek. Az eredeti forrásban azonban erről szó sincs. Mi okozhatta a...

Kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban, a honfoglaló ősök temetkezési szokásainak egyik különös eleméről. A halotti maszkok vagy szemfedők eredetéről folyt némi vita a tudományban, ezért kíváncsian vártuk a kiállítást, vajon finnugor vagy török d...

1768. április 28-án indult el Bécsből Hell Miksa és Sajnovics János, hogy Vardø szigetén megfigyeljék a Vénusz átvonulását a Nap előtt. A nyelvtudomány történetébe azonban nem ezért került be az expedíció, hanem egy olyan felfedezés miatt, amiért He...

Időről időre összejönnek tudós hölgyek és urak, hogy a magyar őstörténetről beszélgessenek. Közben telnek az évek, s mi egyre távolabb kerülünk az őstörténettől. A tudósok viszont szeretnék közelebb hozni a múltat a mához, hogy végre megtudjuk, mi tö...

Március 15-én Bakay Kornél régészt a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Ez sokakat felháborított. Bakay Kornél különös politikai nézeteiről és hasonlóképpen különös őstörténet-szemléletéről ismert. Hogy jutott idáig? Műveiből tallóztun...

Baráthosi-Balogh Benedek székely világutazó bejárta Eurázsiát Japántól Finnországig. Mindenhol rokonokat keresett és talált. Távol-keleti útjairól értékes nyelvi és néprajzi anyagot hozott haza. Ismeretterjesztő könyveit a Turáni Társaság és a Turán ...

Indulatokat kavart fel olvasóinkban, hogy a nyenyecek és a nganaszanok is képviseltették magukat a finnugor világkongresszuson. Bár minden finnugor uráli, nem minden uráli finnugor – vagy mégis?

Antropológiai sorozatunk utolsó részében megmondjuk a tutit – kíméletlenül lerántjuk a párducbőrös kacagányt a honfoglalókról, hogy végre előbukkanjon Árpád vezér és népe mint meztelen igazság: kik is voltak ők valójában?

Ma már nem lehet őstörténetet írni DNS-vizsgálatok nélkül. Génjeink árulkodnak szüleinkről, dédszüleinkről, őseink őseiről hetedíziglen és még azon is túl. Ugyanez érvényes rokonainkra, barátainkra és üzletfeleinkre is. Több ember génjei együtt árulk...

Sajnovics János és Hell Miksa két éven át utazott érte, mi most itthon is megtekinthetjük: a Vénusz átvonul a Nap előtt.

A magyar őstörténet kérdései szerteágazó módon jelentkeznek a magyar szépirodalomban, prózában és költészetben egyaránt. Ám sokszor nem csupán azok a művek szolgálhatnak érdekes adatokkal, melyek kifejezetten erről a kérdésről szólnak, hanem azok is,...

A népnevek eredete gyakran amúgy is homályos, történetüket csak tovább bonyolítja, ha szakterminussá válnak. Olvasónk arra gyanakszik, hogy az obi-ugorokat egyszerűen obi-magyaroknak nevezzük. Van-e alapja a feltételezésnek?

Biztos sokan ismernek olyan bácsikat és néniket, akik bizonyos körökben (kis faluban, vidéki múzeumban, turistacsoportban) nagyon tájékozottnak tűnnek a világ dolgaiban, járatosnak a tudományban és az irodalomban, mindenről tudnak valamit mesélni, és...

További megjegyzések az fn.hu „Mi az, hogy finnugor?” című irományához. Mióta finnugor a finnugor, lehet-e rekonstruálni a finnugor alapnyelvet, kinek a dolga az őstörténet-kutatás stb.

Az fn.hu közzétett egy rendkívüli tájékozatlanságról árulkodó cikket „Mi az, hogy finnugor?” címmel. Jelen írásunkban némi háttéranyaggal szolgálunk a félrevezetett olvasók tájékoztatására.

Friedrich Theodor Köppen alkalmazta elsőként a nyelvészeti paleontológia módszerét a finnugor őshaza kutatásában. Apja, Peter Köppen pedig közzétette Oroszország etnográfiai térképét, tele finnugor vonatkozású adatokkal. Mindketten sokoldalú tudósok ...

Jöttek a nyelvészek, és úgy döntöttek, majd ők megmondják, ki fia-borjai is vagyunk mi. Legalábbis sokan így gondolják. A történet azonban egészen másképp kezdődött. Sorozatunk első része arról szól, hogyan született meg a népek rokonságának gondolat...

A kaukázusi magyarok történetét lezáró írás a magyar-kaukázusi kapcsolatok néhány különös elemére hívja fel a figyelmet.

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

Tényleg három Magyarország volt? Egy a Kárpát-medencében, egy Baskíriában és a harmadik a Kaukázusban? Bendefy László szerint igen. Tetszetős ötlet. A történészek azonban nem vették komolyan. Következzék egy rövid ismertetés és értékelés Bendefy Lász...

Egy szakma nagy tudósairól gyakran készülnek tudományos hangvételű visszaemlékezések, illetve érdemeiket méltató robosztus monográfiák. De hogy szuperhősként bukkanjanak fel egy képregényben? A finnek Castrénja 2008-ban a nagy szibériai expedíciók ut...

Amikor August Schleicher megalkotta a családfaelméletet, egy-két kollégája és tanítványa csak mosolygott és fejét csóválgatta: tudnának ők jobbat is. Hamarosan megszületett a hullám-, majd a szivárványelmélet.

Az első rész tartalmából: a magyar krónikák szerint a székelyek hun származásúak; a székely népnév magyarázatával már nagyon sokan kísérleteztek; a történészek szerint a székelyek az eszkil-bolgárok leszármazottai. És ami most jön: a székely n...