Van, hogy a tárgyakat megszemélyesítjük, olyan kifejezéseket használunk rájuk, amelyeket jellegzetesen személyekre szoktunk. Ez általában kicsit költői hatást kelt, de ha éppen az a célunk, miért is ne mondhatnánk, hogy az utca ásít, az ATM pedig krá...

A puli a 18. században terjedt el Magyarországon, feltehetően nyugati irányból. Könnyen lehet, hogy valójában a pudli, vagyis az uszkár rokona. Mégsem kizárt, hogy a puli mégsem késői nyugati import, hanem valóban Ázsiából érkezett a honfoglaló magya...

A pénz beszél, a kutya meg ugat, míg a karaván halad. Vajon összekeveredhettek a szólások? Hiszen mindkettő azt jelenti, hogy csak a pénz és a hatalom számít. Legalábbis a kapitalista viszonyokra jellemző felfogás szerint.

A „támad” ige azt is jelentheti, hogy ’keletkezik, létrejön, megszületik’, de azt is, hogy ’valami ellen indul’. A két jelentésében viszont különbözőképpen ragozzuk.

...ást (1241–1242) követő telepítési politikával hozta összefüggésbe a csángók elődeinek moldvai megjelenését a történész Benda Kálmán. Szerinte ezeket a csoportokat a keleti gyepűk védelmére telepítették a Kárpátok keleti lejtőire. Lehetségesnek tartot...

A sumer úgynevezett agglutinatív nyelv (vagyis sok toldalékot használ, és a szótövek és a toldalékok viszonylag jól elkülönülnek egymástól). A sumer igealakokra különösen gazdag toldalékrendszer jellemző, és a toldalékok között elég sok a vitatott sz...

Két szomszédos nép, így a magyar és a román között rengeteg nyelvi érintkezés van, amelynek során bármelyik irányban történhet átvétel, tehát csak kultúrtörténeti és vagy nyelvi adatok vizsgálatával lehet eldönteni, hogy pontosan milyen kölcsönzések ...

Ha létezne olyan nyelvváltozat, amiben a „régóta” azt is jelentheti, hogy ’régen’, nem csodálkoznék nagyon ezen a változáson. A „régen” amúgy is használható mindkét értelemben (például „régen elköltöztek Budapestről” és „régen/régóta Bretagne-ban éln...

A „karalábé” szó, bármilyen hihetetlen is, az olasz „cavolo rapa” (kb. ’kelretek’) szóból származik, feltehetően német közvetítéssel, hiszen régebbi német nyelvváltozatokban léteztek [kalarábe], [kel(e)rábe] hangzású alakjai.

Az ausztronéz nyelvek közötti hatalmas földrajzi távolság ellenére ezek közül sokan jobban hasonlítanak egymásra, mint például a nálunk ismertebb indoeurópai nyelvek. Ennek az a magyarázata, hogy a nyelvcsalád elterjedése viszonylag friss fejlemény.

Olvasónk a „beadja a derekát” kifejezés eredete iránt érdeklődik, házi szakértőnk pedig derekasan helytáll.

Olvasónk kérdése nyomán kiderül, miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban – az „ér” alakúakról nem is szólva! Lehet, hogy gyökeresen megváltoztatjuk néhány korábbi elképzelését!

Világos, hogy miért nem értelmes a „köztem” vagy a „közted”: a „között” („közt”) jelentése miatt, hiszen az vagy több dolog által határolt területre, illetve időtartamra vonatkozik, vagy pedig több dolog valamelyikére. De akkor miért használjuk őket ...

Miért ragaszkodnak a nyelvművelők ahhoz, hogy a beszélt nyelv élesen különbözzön az írottól? Egyszerűbb lenne, ha nagylelkűen megengednék, hogy ennyi idő után a beszélt nyelvi „ami” legalább választhatóan átvegye az „amely” helyét az írott nyelvben.

Ha valakivel nem vagyunk bizalmas viszonyban, és mégis úgy szólunk hozzá, mintha abban lennénk, az behatolás az intim szférájába, és ebben az értelemben agresszió: ezt hívják a jog nyelvén szexuális zaklatásnak. Azért sértő, lekezelő, degradáló, mert...

...A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Kálmán Béla: A nevek világa. (A IV. átdolgozott kiadás változatlan utánnyomása) Csokonai Kiadó. Debrecen, 1996....

A hagyományos nyelvtan alapelveit, amelyek homályosak és egymásnak is ellentmondanak, az iskolákban mégis bemagoltatják őket, sürgősen el kellene felejteni.

...ak magyar és angol megfelelőit, s ilyenformán ez tekinthető az első magyar szótárnak is. A magyar ekvivalenseket, mint Szily Kálmán kimutatta (Ki volt Calepinus magyar tolmácsa?, Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből, XIII (1886) 8), az erdé...

Olvasónk három villámkérdéssel kereste meg házi szakértőnket. De vajon mi közöttük az összefüggés?

„Míg meg nem csaltál, elveszesz, Nem azt igérted-e?” – énekli Ofélia. De vajon Oféliát elveszik, vagy Ofélia elvesz? Vagy inkább elveszik? Esetleg elvész? Házi szakértőnk a rejtély nyomába ered.

Olvasónk nem érti, hogy ha van takarít, miért nincs takarul, ha van takargat, miért nincs takarog. Házi szakértőnk elmondja, miért nincsenek késztetés–eredmény párok, és mik azok.

Elvtelenül faragtak új kifejezéseket a nyelvújítók – később érveltek is ellenük, de addigra terveik megvalósultak, szavaik szervesen illeszkedtek a nyelvbe.

Az „oxidáció” szó magyarul (is) úgy hangzik, mintha egy latin *oxidātiō szóból származna, pedig valamikor a 18. században alkothatták a szintén mesterségesen, görög elemekből alkotott „oxigén”-ből.

A botrányos emlékmű még botrányosabb feliratát vizsgálja meg házi szakértőnk közelebbről. Kiderül, hogy a héber felirattal kapcsolatban nem csupán az a kérdés, hogy helyes-e, hanem az is, hogy milyen nyelvűnek szánták. Ennek eldöntésébe még a betűk f...

Nátrium, kálium, bárium, de nem kálcium, hanem kalcium – legalábbis a helyesírás szerint. Olvasónk csodálkozik, házi szakértőnk pedig megmagyarázza az eltérést, melynek természetesen kultúrális okai vannak.

A „modális partikulákban” állítólag az a közös, hogy nincsenek toldalékolt alakjaik, a mondatban semmivel sem alkotnak alaktani vagy mondattani szerkezetet (akármit jelentsen is ez), és „nincs mondattani szerepük”.

A „lövöldöz” szót gyakorító képzősnek érezzük, annak ellenére hogy semmilyen más szó toldalékaként nem szerepel az -oldoz/-eldez/-öldöz. Nyilván azért, mert a lő igének van löv- tőváltozata, és sok „gyakorító” ige végződik -doz/-dez/-döz toldalékkal....

Amíg nem volt elektromos zongora, addig az „akusztikus zongora” elnevezés elnevezés nem létezett; azért kellett létrehozni, hogy a hagyományos, húros zongorát megkülönböztessék az új típusútól, a húr nélkülitől.