0:05
Főoldal | Rénhírek
Elölről-hátulról...

Aki nem tud sumerül...

A sumer úgynevezett agglutinatív nyelv (vagyis sok toldalékot használ, és a szótövek és a toldalékok viszonylag jól elkülönülnek egymástól). A sumer igealakokra különösen gazdag toldalékrendszer jellemző, és a toldalékok között elég sok a vitatott szerepű.

Kálmán László | 2014. szeptember 24.

A nyest nem szaktudományos, hanem ismeretterjesztő folyóirat, a benne megjelenő írásoknak sajnos nem mindig a kérdés legjobb szakemberei a szerzői, azzal főzünk, amink van. Ezt azért bocsátom előre, mert arra a kérdésre, amelyről itt megkísérlek valamit mondani, nálam ezerszer jobban tudnának válaszolni a világszerte híres magyar asszirológusok, akik a sumer nyelvnek is alapos ismerői. Mindig nagyra becsültem azokat, akik ezzel a témával foglalkoznak, mert a kutatás nehézségei óriásiak. A sumer nemcsak holt nyelv, de rokontalan is (sem leszármazottai nincsenek, sem korábban beszélt rokon nyelveiről nincsenek adataink). Ráadásul a fennmaradt írásos emlékei különböző helyekről és korszakokból származnak, a lejegyzésükhöz használt írásrendszer (egyfajta ékírás) is nehezíti a rekonstrukciót, és bennük már elég korán erős akkád hatások érezhetőek. (Az akkád sémi nyelv volt, hosszú időn át az egész Közel-Kelet közvetítő nyelve; a fennmaradt sumer nyelvemlékek lejegyzőinek többsége nem is sumer, hanem akkád anyanyelvű volt.) Nos, Patrik ennek a nyelvnek egy részletéről kérdez:

A sumér nyelvben – tudomásom szerint – igeragozás esetén az igeragok 4 kivételével az ige után álltak, de felszólító módban az ige előtt. Hogy csinálták? Hogy néz ez ki?

Melyik itt a toldalék?
Melyik itt a toldalék?
(Forrás: Wikimedia Commons / Mbzt / GNU-FDL 1.2)

Itt az olvasónak egy nagy sóhajt kellene hallania – a sumer nyelvtan rekonstrukciójának nehézségeire fent már utaltam, de ami a sumer igeragozást illeti, annál bonyolultabbat alig lehet elképzelni. A sumer úgynevezett agglutinatív nyelv (mint a török vagy a magyar, vagyis sok toldalékot használ, és a szótövek és a toldalékok viszonylag jól elkülönülnek egymástól). A sumer igealakokra különösen gazdag toldalékrendszer jellemző, és a toldalékok között elég sok a vitatott szerepű.

Ami a sumer toldalékok helyét illeti, szép számmal vannak a tövet megelőzők (úgynevezett prefixumok) és követők (szuffixumok) is. Az igealakok az igemódon kívül sokféle egyeztetést is kifejeznek, elsősorban az alannyal és a tárggyal egyeznek személyben és számban, de más bővítmények jelenlétére is utalhat (illetve a jelenlétüket is helyettesítheti) toldalék. Olyasfélék tehát az igealakok funkciói, amilyeneket sok kaukázusi nyelvből, az ausztronéz nyelvek közül a tagalogból vagy éppen a sumerhez hasonlóan rokontalan baszkból ismerhetünk. Vannak olyan sumer toldalékok, amelyek egyesek szerint időt (jelen/jövő, illetve múlt), mások szerint inkább aspektust (nem befejezett, illetve befejezett) fejeznek ki (két ilyen idő/aspektus van a sumerben), és vannak tisztázatlan szerepű toldalékok, amelyek egyesek szerint az aktív–passzív megkülönböztetéssel, mások szerint inkább a mondat aktuális tagolásával függnek össze (azzal, hogy melyik bővítmény játssza a fókusz szerepét).

Tagolás – vajon aktuális?
Tagolás – vajon aktuális?
(Forrás: Wikimedia Commons / José-Manuel Benito)

Nagy általánosságban elmondható, hogy a módra utaló toldalékok mind prefixumok, az igealak elején foglalnak helyet. Azok a toldalékok, amelyek bővítményekkel mutatnak egyeztetést (vagy azokat helyettesítik) – ezeket hagyományosan „névmásinak” nevezik – prefixumok és szuffixumok is lehetnek. Az általános szabály az, hogy (legalábbis egyes számban) az egyik idő/aspektus esetében a tárgyas ige alanyára prefixum utal, a tárgyára pedig szuffixum, a másik idő/aspektus esetében pedig megfordítva. De ezzel még csak a rendszernek egy kis részéről beszéltem elnagyolva. A további részletektől eltekintek.

Végül Patriknak arra a gyanújára, hogy felszólító módban az ige előtt állnak a toldalékok, annak – amennyire tudom – éppen az ellenkezője igaz. A felszólító módban még azok a „névmási” toldalékok is az ige után jelennek meg, amelyek általában (az illető tőnek megfelelő időben/aspektusban) prefixumként szoktak. Olyasmi lehet ez, mint amit a franciában vagy a spanyolban is megfigyelhetünk (bár nem toldalékokkal, hanem hangsúlytalan névmásokkal): franciául tu me le donnes (szó szerint: ’te nekem azt adod’), de felszólító módban donnes-le-moi ’add azt nekem’, illetve spanyolul me lo das ’nekem azt adod’, de felszólító módban dámelo ’add nekem azt’.

Hogy „hogy csinálták ezt”, ahogy Patrik kérdezi? Nagyjából úgy, ahogy a franciák vagy a spanyolok. Vagyis nyilván nem úgy, hogy elolvasták és bemagolták az akkori sumer leíró nyelvtanban (ha lett volna ilyen), hogy mikor milyen toldalékokat kell használni, és azok hol foglalnak helyet az „igei láncban” (így nevezik az asszirológusok azokat a kifejezéseket, amelyek az igét és a sokféle igéhez kapcsolódó toldalékféleséget tartalmazzák). Az más kérdés, hogy a franciában és a spanyolban kevesebb olyan hangsúlytalan elem van, amelyek valamilyen módon bővítményekkel egyeznek, vagy azok jelenlétére utalnak, és ezek az elemek nagyobb önállósággal rendelkeznek, mint a sumerban. Például a spanyolban azt is lehet mondani, hogy me lo quiere dar (szó szerint: ’nekem azt akarja adni’), meg azt is, hogy quiere dármelo (szó szerint: ’akarja adni nekem azt’). Vagyis a quiere ’akarja’ segédige bekerülhet az alanyra és tárgyra utaló szócskák és a főige (a dar ’adni’) közé, és ezek a szócskák a főige után is állhatnak (dármelo). Ezért a spanyolban nem is szokták alaktani, szóalkotási jelenségnek tekinteni ezeknek a szócskáknak a viselkedését, míg a sumerban – történetileg valószínűleg nagyon hasonló előzmények folyatásaként, bár azokat az előzményeket végképp nem ismerjük – a hasonló szerepű elemek már a szóalakok részét képezik, és például hangtanilag is jobban egybeforrnak velük.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (60):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
5 éve 2014. október 12. 15:04
60 menasagh

Amikor még a közíépiskolában megemlítették a Trajánusz oszlopát megkérdeztük a tanárt miért írtak egy olyan korban képírással egy maradandónak épített jelképet amikor már ismert volt a betű...azt mondta azért mert legtöbb betűs jelírás átalakul értelmileg változik de a képírés értelme ugyanaz marad csak helyesen kell megfejteni. A sumér is tulajdonképpen képírás.

5 éve 2014. október 12. 14:46
59 Krizsa

@menasagh: 1. A sumérnak az akkád (sémi) nyelvvel igenis volt kapcsolata, az, hogy egy nem-séminek tartott nyelv már átalakulófélben volt sémivé. Ehhez azonban azt kell meghatározni, hogy mit nevezünk sémi nyelvnek? Olyan nyelvet, amely már a kétszótagúakat is (rendszerszerűen, a már a nyelvtani funkciók kivitelezése céljából IS) flektálta.

MERT AZ EGYSZÓTAGÚAKAT MINDEN ŐSI NYELV FLEKTÁLTA!

A sumér szavak értelmét az egy-szó-ta-gok-ból rakosgatták össze. Honnan lehetne tudni, hogy flektálta-e az egyszótagokat, és eltérő értelme volt-e a ma, me, mi, mu-nak, vagy sem? Dehát azt tudjuk, hogy flektálta ás azt is, hogy eltérő értelmeik voltak.

Ha abban az irányban is vizsgálták volna a sumért, hogy flektáltak-e az egyszótagjai? (IGEN) akkor nem lehetne rokontalan nyelv. És vizsgálták? Nem.

2. A sumér nyelv valamilyen szinten biztosan rokonságban van a távolkeleti TONÁLIS (éneklő, pl. a kínai) nyelvekkel. Honnan lehet tudni, hogy nem a rokona a hatalmas tonális nyelvcsaládnak, vagy nem éppen az alapító nyelve? Ha sose vizsgálták - akkor sehonnan.

5 éve 2014. október 12. 14:15
58 szigetva

@menasagh: Magad idézed: „sem leszármazottai nincsenek, sem korábban beszélt rokon nyelveiről nincsenek adataink.” Tehát lehet, hogy vannak leszármazottai vagy ősei, de ezekről nincsenek adataink.

5 éve 2014. október 12. 14:08
57 menasagh

Előbb ezt írják :

" A sumer nemcsak holt nyelv, de rokontalan is (sem leszármazottai nincsenek, sem korábban beszélt rokon nyelveiről nincsenek adataink)."

Nadekéremszépen ezt honnan tudják ?...mert gondolom csak írásos emlékek maradtak fenn baszéd vagy hangrögzitett nem.

5 éve 2014. október 8. 15:29
56 mondoga

@LvT: Maradjunk annyiban, hogy suburru hozzászólása nem neked szólt, azok, akiknek szánta, valószínűleg megértették. :-)

5 éve 2014. október 8. 10:39
55 LvT

@LvT: Corrigendum: … A „sza(n)g-gi-ga” tehát még a közérthetőséggel sem magyarázható …

5 éve 2014. október 8. 10:38
54 LvT

@mondoga: A lényeg: a te általad is beidézett ePSD is mind tartalmilag, mind formailag megerősíti az én álláspontomat. Nem hozza a ’fekete fejű’ kifejezés etinikai jelentését. Megkülönbözteti a <saĝgiga> átírást, ahol terepe lehetne a magyar népszerű lejegyzésre való adaptálásnak; és megkülönbözteti a <saĝ-gig2-ga> átbetűzést, amelynek pedig ilyen alakúnak kell maradnia a jelszótárakban való visszakereshetőség végett. A 21. bejegyzésben ehhez képest „sza(n)g-gi-ga” van: a három jel közül kettő eltér. A „sza(n)g” nem található a jelszótárakban, így az ePSD-ben sem: ráadásul kettős írásmódot sugall, holott ez egy konstans jel. A „gi” jelet is, ha megkeressük, akkor ’reed (nád)’, ’judgement (ítélet)’ stb. jelentések állnak mellette, a ’black (fekete)’ nem. A „sza(n)gwww.nyest.hu/hirek/aki-nem-tud-sumerul-gi-ga” tehát még a közérthetőséggel sem magyarázható, mert azt jelenti, hogy ’nádfej…’ stb. Az indexhivatkozás nem spórolható ki a transzliterációból, ad usum infanti használatra szánt szövegben is <gi6> vagy <gig2> írandó.

5 éve 2014. október 7. 17:32
53 mondoga

@LvT: Ha üldözési mániád van, nem itt kell keresni rá a gyógyírt. :-)

Nem a humankind miatt tettem be az idézetet, hanem a kötőjelek miatt.

Legalább elolvashattad volna, mit idéztem tőled, abból kitalálhatnád, hogy mire válaszoltam.

A válaszod utolsó bekezdésében foglaltak logikátlan gondolkodásból adódnak. De nem akarok új frontokat nyitni, pontosabban az általad nyitott új frontokon szócsatákat vívni, mert se jelentősége, se értelme...

5 éve 2014. október 7. 17:01
52 LvT

@mondoga: Miért én továbbítsam, nem engem zavar az angol ’humankind’ és a magyar ’nép’ fordítás eltérése. Igazából az akkori világképben ennek a két fogalomnak a léptéke azonos volt, így nincs is igazán eltérés. De ha megnézed magukat a szövegeket, ahol ez szerepel, pl. Rimsin egyik szövegében {1}, akkor ott Rimsin <sipa [zid] sag-gi6-ga>-nak nevezi magát azaz ’az X [jó] pásztora’-nak. Az X helyére pedig jobban passzol a ’nép’ (vagy a 'népek', mert gyűjtőneveknél a többes számot alakilag nem jelöli a sumer) , mint a ’humankind’, mert mégsem az egész emberiséget pásztorolta, csak a nép(ek)et, amelyet meghódított.

Te csak ekézni akarsz engem, azért fújod fel ezt ennyire.

Persze a szálka mellett a gerenda fel sem tűnik: az ePSD szerkesztői sem osztják „a szakemberek, hozzáértők többségi véleményét”, mivel a <saĝgiga> mellett náluk nincs ott jelentésként, hogy ’Sumerian’.

{1} psd.museum.upenn.edu/cgi-bin/cdlhtml?pro...2160.25#a.Q002160.25

5 éve 2014. október 7. 14:42
51 mondoga

@LvT: "A pontosság nem lehet bullshit. Kötőjelet használt, azt pedig éppen arra tartják fent a „szakemberek, hozzáértők”, hogy jelezzék, sumer transzliterációról, átbetűzésről van szó. Ennek pedig szabályai vannak: pedig a pontos, visszakereshető ékjelhivatkozásokat kell használni."

Lássuk, mi van a szótárban:

psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

saĝgiga [HUMANKIND] (4x: Old Babylonian) wr. saĝ-gig2-ga "humankind" Akk. şalmat qaqqadi

Észrevételedet továbbíthatod ide: ePSD contacts: Steve Tinney and Philip Jones. :DDD

5 éve 2014. október 7. 11:40
50 Krizsa

Á, félreérthető voltam. A neanderes beütést egyáltalán nem valami szpésel zsidós dolognak gondolom - hiszen az írek is vörösek és szeplősök. Meg mittudomén - nagyon sok német is. Azt akartam ezzel mondani, hogy az akkádokat szerintem nem kell afrikai (főleg nem újkori) beáramlóknak tartani. Hogy szerintem azok is északabbról érkeztek (ha nem voltak éppen azonosak a "sumérokkal") A kékszemű vörössesszőke, stb. az én szememben egyszerűen azt jelenti, hogy ez biztosan nem afrikai.

5 éve 2014. október 7. 10:48
49 Krizsa

@a körrajzoló: Pont így tudtam mindent, amit írsz, én is. Csak az utolsó mondatot vonom kétségbe: "A Folyamközbe településük i.e. 3000 utánra tehető."

Ezen az alapon - legalább valamelyest - megkülönböztető afrikai GÉNEKET kellene találni az akkádok leleteinél. Fogalmam sincs, vizsgálták-e ezeket valaha is.

Sötét bőr ugyan nem kell, mert az észak-afrikaiak is kvázi-fehérek, mindenesetre nem négerek. A zsidók viszont (még itt és ma is) elég sokan vörösses szőrű, világító (nem szürke) kékszemű, szeplős és állcsúcs nélküliek (előbbre ugró pofa, neander, KM!). S az arabjaink? Olaszos típus. Az etióp zsidók? Zömmel európai, és kifejezetten szép, gracilis arc, testalakat - de elég sötét bőr... Szal az egész KÖZELKELETI-SÉMI banda európai eredetűnek néz ki. Holnap is élünk - meglátjuk. Kösz a hozzászólást.

5 éve 2014. október 7. 10:20
48 a körrajzoló

@Krizsa: Régészeti leletek alapján a sumer nyelvűnek nevezett népesség i.e.3250 körül telepedett le a folyamközben. A fenti cikkből idézve:" A sumer nemcsak holt nyelv, de rokontalan is (sem leszármazottai nincsenek, sem korábban beszélt rokon nyelveiről nincsenek adataink). Ráadásul a fennmaradt írásos emlékei különböző helyekről és korszakokból származnak, a lejegyzésükhöz használt írásrendszer (egyfajta ékírás) is nehezíti a rekonstrukciót, és bennük már elég korán erős akkád hatások érezhetőek. (Az akkád sémi nyelv volt, hosszú időn át az egész Közel-Kelet közvetítő nyelve; a fennmaradt sumer nyelvemlékek lejegyzőinek többsége nem is sumer, hanem akkád anyanyelvű volt.)"

A sémi nyelvek az afroázsiai nyelvcsalád tagjai. Kialakulásuk feltételezett helyszíne : Nyugat-Afrika. A sémi nyelvek feltételezett szétválás i.e. 4000 körüli időpontra tehető. A Nyugat-Afrikai területek elsivatagosodása i.e.6000 körül kezdődhetett, amelynek hatására a sémi népek elvándorolni kényszerültek feltételezett őshazájukból. A Közel -Keleti letelepedésük ez után kezdődhetett. A Folyamközbe településük i.e. 3000 utánra tehető.

5 éve 2014. október 7. 09:48
47 Pierre de La Croix

@Krizsa: Ha úgy sem kap választ, akkor mégis miért teszi fel újra és újra?

(Várjunk csak, nekem is deja vu-m van :) )

5 éve 2014. október 7. 09:23
46 Krizsa

@a körrajzoló: Igazad van, nem volt világos.

Erre gondoltam 34: "Több száz évvel később kezdtek szemita népek is letelepedni a területen, amelyek később alakították ki írásrendszerüket."

A sumér szavak (már amennyire megfejtették őket... ) között már sok akkád (a későbbi arám-héber) szó van. És legalábbis az akkád-héber rokonságot, a közös gyökvázak alapján, én biztosan beazonosítom. Csakhogy már a sumérban is ott vannak!

Nem vagyok biztos benne, hogy az akkádok valóban külön "jöttek". Úgy gondolom, hogy az egész "délvidék", már több tízezer éve, az afrikai felvándorlók sémi nyelveinek átformáló hatása alatt állt. S akkor Mezopotámia népei (a kb. 3ooo éves fennállás alatt) akárkik, is lehettek - többfélék, több helyről is jöhettek - de ÉSZAKABBRÓL.

S mivel a 3 gyöknyelv, amiket vizsgálok (finn-magyar-héber) gyökrendszere (s annak szókészletei) úgy illenek egymásba, mint az együttforgó fogaskerekek, szerintem az eurázsiai szubsztrátnyelv került le délre. S ha a jégkorszakokban a legnépesebb "raktár" mindig a KM volt, akkor onnan? Persze, lehetséges.

Tehát az akkádság külön-valóságát vitatom. Helyette a sumér nyelv(család) 3ooo év alatti fokozatos elsémiesedést tételezem fel.