Egy meglepő összetétel egészen a trianoni döntésig vezet vissza bennünket. Lesz szó bányákról, városfejlesztésről, szexi ruhaneműkről és furcsa ételekről is.

Sokan haltak meg ártatlanul vagy koholt vádak alapján a 20. században Magyarországon. De az azért mégis csak különös, hogy egy merényletnek már elfogják az elkövetőjét, mégis két másik embert végeznek ki az üggyel kapcsolatban.

A macskákat lehet szeretni és utálni, ám őket mindez hidegen hagyja: időről időre megjelennek. Annyira hétköznapi állatok, hogy nem csoda, ha sok mindent elneveztek róluk a meglepetésektől a bányákban használt biztosítóberendezésekig.

Egy valamikor vámszedő nyomába eredve eljutunk Etiópiába és a moszkvai olimpiára, de a Dunántúlon is kalandozunk. Megtudhatunk egyet s mást a szövőszékek rejtélyes alkatrészeiről és a búzavetés fortélyairól is. S jönnek medvék, minden mennyiségben!

Rejtélyes nyomok vezetnek az Örs vezér terétől a hullámvasútig. Néhány évvel később a nyomok hirtelen megszakadnak, eltűnnek, és újra felbukkannak. Ellentmondásos adatok alapján bolyongunk sehová sem vezető utakon Budapesten.

Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak – és a költöző madarak is útra kelnek. Lehet, hogy a madarak vonulásában nem is az időjárás változása, hanem egy szent keze játszik szerepet? Lesz szó fecskékről, molylepkékről és Szűz Mária születésének titkár...

Szeptember elsején újra felveszik a hátukra az iskolatáskát az általános iskolákba és középiskolákba járó diákok. Még nem tudják, idén hányszor fogják hallani azt a Senecának tulajdonított mondást, ami nem is úgy hangzott eredetileg, mint ahogy mi is...

Péter-Pál napja alkalmából megtudhatjuk, hogy keletkeztek az erdők és a gombák. Kiderül, ki őrzi a mennyország kulcsát, és mivel szolgált rá Péter a büntetésre.

Ha valakinek azt mondjuk, hogy „tökfej” vagy „hámozott giliszta”, az talán nem annyira sértő, mintha a „hülye” vagy „girnyó” szavakat használnánk. Az angolban pedig „hámozott fokhagymának” nevezhetünk valakit. De kit?

Egy meghökkentő ünnep alkalmából hatalmas halakat látogatunk meg a folyók mélyén. Ördögök, macskák és ínycsiklandó ételek mellett egy véres küzdelemnek is szemtanúi lehetünk.

A Szent Iván-éj tele van mágiával és varázslattal. A napok már rövidülnek, a nyár kezdetén máris indulunk a télbe. Hatalmas tüzek lobbannak fel Európa-szerte, ezen az éjjelen bármi megtörténhet. De ki lehetett az a Szent Iván, akinek ekkora tüzeket g...

Ruhaanyagok után kutatunk a világban, Európától a mesés keletig. Miért neveztek el egy macskát egy ruhaanyagról? Lepedők, abroszok és esküvői ruhák is szóba kerülnek.

Miért ütögetik körbe az angolok a bokrokat és miért szeretnek kerítések tetején üldögélni? A macskákat táskákban tartják, forró krumplikról beszélnek, és lépten-nyomon elveszítik a végtagjaikat.

A nyelvjárások Svédországban sem kerülhetik el sorsukat. A tévé és rádió, valamint a svéd nyelvű közoktatás a kisebb nyelvjárások vesztét okozzák. Hacsak nem lépnek működésbe a nyelvészek és a nyelvi aktivisták.

Kanada hatalmas területén számos indián nyelvet beszélnek, amelyeknek nagy részét sajátos szimbólumokkal írják. A különböző irányba álló háromszögekkel tarkított sorokat először valami matematikai formuláknak néznénk, nem betűírásnak. Nem is az, hane...

Egy vaníliás-habos, gyorsan bekapható édesség elnevezésének eredetét kutatjuk. Komoly parlamenti képviselőkkel találkozunk, de még az is lehet, hogy az egész csak egy vicc volt.

Az egyre apróbb méretű fürdőruhák nyomán a csendes-óceáni szigetek közé jutunk. Atomvillanás jobbról, és megszületik a világ legkisebb fürdőruhájánál is kisebb fürdőruha.

Az ember életében sorsfordító szerepe is lehet a véletlennek. Egy baleset például gyökeresen megváltoztathatja az ember sorsát. Egy szótlan senkiből pedig tömegeket mozgató szónokot faraghat egy sorsfordulat.

Szép kilátások: negyven napos eső vagy negyven napos szárazság, azaz árvizek vagy kisült mezők. Ezt hozhatja a francia püspök szerte Európában.

A nagyszerű növények mellett lesz szó matematikáról, egy vakmerő utazóról, tetvekről és focimeccsekről. Kiderül, hogy lehet egyetlen levélen hajókázni. Dél-Amerikától Indián át Japánig utazunk, de végül a budapesti éjszakába érkezünk meg.

Vannak teljesen hétköznapi szavaink, amik külföldiek számára meghökkentőek vagy kacagtatóak. Ha belegondolunk, mit képzel el egy magyarul tanuló, ha a „ceruzabél” kifejezést hallja, értjük miről van szó.

Utcákat, tereket átnevezni nem csak manapság szokás. A főváros egyik központi tere, a Vörösmarty tér is látott már sok mindent, és hallgatott már sok névre. Egy orcátlan kereskedő még a saját nevét is a térnek akarta adatni, sikertelenül.

Egy amerikai színésznő neve minden jel szerint csak a magyarban jelent egy bizonyos ruhadarabot. Az is kiderül, hogy nem csak a vadászok hordanak jégeralsót, valamint nemi kérdésekkel is foglalkozunk Micimackó kapcsán.

Van, amikor utcákat átkeresztelnek például arra hivatkozva, hogy több azonos nevű közterület van a városban. Más esetekben úgy tűnik, egyáltalán nem zavar senkit, hogy össze lehet keverni az azonos nevű utcákat.

Mi a neve annak az embernek, aki mindig megtalálja a legfinomabb fogásokkal kecsegtető ingyenebédeket? Mire jó és mire nem a szájpadlás? Mi az ötödik íz? Olyan jövevényszavakat és összetételeket mutatunk be, amikkel egy séf előtt is villoghatunk nyel...

Milyen hatása lehet a nyelvre egy szabónak és egy jelmeztervezőnek? Öt különböző szabású kabáttal ismerkedünk ma meg, amiket uralkodókról, hadvezérekről neveztek el. Némelyiknél nem is gyanakodnánk tulajdonnévi eredetre.

Egy könyv, amiből megtudhatjuk, hogyan tegyük élvezetessé a nyelvtanulást saját magunk számára. Egy könyv, ami sokakat szórakoztat, sokakat sérthet. Merüljünk bele!