Húsvétkor véget ér a negyven napos nagyböjt, a böjtöt szigorúan tartók számára is befejeződik a húsmentes időszak. A húsvéti sonka megszegésétől kezdve szabadon fogyaszthatják már ők is a különböző húsokat, húskészítményeket. Ebből az alkalomból az a...

A kötőjelnél hosszabb vonások közül 1954-ig csak a gondolatjelről szóltak a szabályzatok. Ekkor jelent meg hivatalosan a magyar írásjelek között a nagykötőjel, ami a nyomdászok már évtizedek óta használtak. Mi ez, mire való, és miért volt rá szükség?...

A többszörösen összetett szavak kérdése helyesírásunk neuralgikus pontja. A helyesírási szabályzatok eleinte végletesen megengedőek voltak a kötőjel használatában, majd az előírások egyre szigorodtak. Az egyre frissebb kiadások egyre részletesebben f...

Mi a közös a történelemben és a helyesírási szabályokban? Mindkettő tele van ellentmondásokkal. A történelem korszakokra bontása sem egyértelmű, hát még a korszakok nevének leírása. Különírás, egybeírás, mozgószabály és kezdőbetűk – kérdések és probl...

A fővárosi utcákon sétálva gyakran találkozunk a szabadságharc hőseinek nevével az utcanévtáblákon. Nem csak hazánk fiainak állítanak emléket a közterületnevek, hanem más nemzetbeli hősöknek is. A legismertebb közülük talán Bem apó volt, de a hadsere...

Nagy Szent Gergely pápát, a nép pápáját, az egyik legnagyobb hatású egyházfőként tartják számon. Életével egy Európa-szerte elterjedt legenda is foglalkozott. Ebben olyan, népmesékből is ismert elemek is felbukkannak, mint a testvérszerelem, hordóba ...

A 19. századi helyesírási szabályzatok a szövegben előforduló vízszintes vonalak közül csak a kötőjel használatával foglalkoztak. Az új évszázad azonban ebben változást hozott: bekerült a gondolatjel is a szabályzatokba. A II. világháború előtti hely...

Van, hogy fiktív alakok köszönnek ránk az utcanévtáblákról: felbukkan egy kitalált, de valóságosnak kikiáltott orosz tiszt és egy filmbéli bátor kuruc vezér is. Nem feledkezünk meg Micimackóról sem. Elveszik egy névelő és egy esetrag, így egy név sz...

Halotti hamvakat tartalmazó postacsomagok és pléhpofa a legvadabb ötvenes évekből – mindez két rövidke, és szinte azonos hangzású utcanév ürügyén.

Több mint másfél évezrede, körülbelül 1610 évvel ezelőtt készült el az apróbb módosításokkal máig használt örmény ábécé. Az 5. században a friss írásrendszerrel már nem csak fordításokat készítettek: ekkor születtek az első örmény nyelvű krónikák is....

Az egyesített szovjet és román hadsereg több mint száz napos ostrommal vette be hazánk fővárosát 1945-ben. A vörösök neve hamarosan felkerült az utcanévtáblákra is. Átvették a térképen a helyet a hagyományos elnevezésektől, felváltottak egy miniszter...

Bár már a gyilkos kommandó elkezdte felfegyverezni magát, a budapesti gettóba zárt embertömeg mégis megmenekült a lemészárolástól. Valaki a német oldalról valamiért megakadályozta az akciót, s ezzel megmentette közel hetvenezer ember életét. Azt, hog...

A helyesírási számtalan esetben hivatkozik a hagyományra: sok szerkezetet azért nem írunk a szabályoknak megfelelően, „mert ez a hagyomány”. Furcsa módon azonban ez a hagyomány bármikor felülírható: a különböző szabályzatok ugyanazt a kérdést egészen...

Mire vihette egy erdélyi szolgabíró fia az 1700-as évek végén, ha okos volt, de viszonylag szegény? Bolyai Farkas eljutott a neves német egyetemekre, hosszas vitákat folytatott minden idők egyik legnagyobb matematikusával, Gauss-szal – miközben éheze...

Szent Balázs püspök nevét legtöbbször különböző torokbetegségekkel kapcsolatban emlegetik. Pedig – legalábbis a néphagyomány szerint – a szentet az iskoláztatás, valamint a magán- és a mássalhangzók kérdésköre is izgatta. Kiderül, honnan eredhet a to...

A hazánkban élő közel százezer Ágnes nevű lány és asszony legtöbbje január 21-én ünnepli névnapját. Ez a nap ugyanis Szent Ágnes szűz vagy más néven Római Szent Ágnes emléknapja. A hagyomány szerint ezen a napon temették el az igen fiatalon, mindössz...

Hogy válhatott honfoglalás kori ütközetről híres falu neve lealacsonyító jelzővé? És hogy válhatott egy asztaloscsemete országos hírű építésszé több mint száz évvel ezelőtt? A történelmi Magyarország városainak meghatározó épületeit tervező Alpár Ign...

Sokszor nem a politika áll annak hátterében, ha meghökkenve szemlélünk egy utcanévtáblát. Lehet, hogy a morfológia a ludas! Új sorozatunkban többértelmű utcaneveket vizsgálunk. Fővárosi sétánkon belebotlunk egy kocsmába, egy gyökértetűbe és néhány sz...

Mennyire tudunk mi magyarok angolul? Milyen hibákat vétünk? Tudunk-e angolul káromkodni? Arthur Phillips két évet töltött hazánkban a rendszerváltás után. Első, világhírt hozó regénye ennek a két évnek a lenyomata. A könyvet nyelvi hibákra vadászva o...

Az utcanevek mögött szomorú sorsok rejtőznek. Egy meggyilkolt író, egy agyonlőtt szakszervezeti titkár, egy elhallgattatott nagyszerű pedagógus és egy kimúlt ló a főszereplője mai fővárosi sétánknak. Nem maradhatnak ki a túlbuzgó hivatalnokok és a he...

A fővárosi karácsonyi utcanevek sok titkot rejtenek! Tudja, ki volt az 1800-as évek második felének egyik legnagyobb mecénása? Vagy azt, hogy hol kezdték építeni a budapesti birodalmi német iskolát Hitler kedvéért? Esetleg azt, hogy mit nevezünk ut...

Milyen hosszúra nyúlik egy önkormányzat neve? Mit tegyünk, ha a birtokos birtokának is van birtoka? Mit írjunk nagybetűvel egy intézmény nevében? Cikksorozatunk harmadik részében a fővárosi önkormányzatok neveit elemezzük.

Hegyek és dombok között vezet az utunk az angol nyelvterületen. Hol mi számít magasnak? Átalakulhat-e egy domb heggyé, civil kezdeményezésre? Milyen egy gördülő vidék? Egy igen furcsa etimológiát is találtunk hegyes kalandozásunk közben.

A valamikori Ságvári Endre utcák mai névadói között találunk Kossuth-díjas színészt, falualapító ügyvédet, és egy takarítónő is van köztük. Kalandozásunk során lesz lövöldözés, bombázás és gyilkosság minden mennyiségben. Végül elcsitulnak az indulato...

Villámgyors karrier a 4. században, egy kis korbácsolás, egy kis eretneküldözés, egy kis himnuszköltés. Megtudjuk, hogy mit kell tennünk Rómában, és mit énekelnek a svájci völgyekben. Az egyik korai egyházatyával, Szent Ambrussal ismerkedünk.

Mióta járnak a magyar lányok iskolába? És középiskolába? És egyetemre? Ki szervezte az első felsőbb lányiskolákat? És vajon miért kell egy diplomahonosításra 20 évet várni? Hugonnai Vilma, az első magyar doktornő nyomába eredünk.

Hogy hívták régen Békásmegyert? Mi volt a káposztásmegyeri káposztaföldek és lakótelep helyén? Mit látott egy síugró a svábhegyi síugrósáncról? Milyen hosszú a Rákos-patak? Minderre választ kapunk, miközben a fővárosi kerületnevek között tallózunk.

Budapesten összesen 210 városrész van, ám csak 23 kerület. Az egyszerű számokon túl szinte mindegyik kerületnek van saját neve is, amely sokszor egy-egy városrész nevével esik egybe. Megtudhatjuk, melyik kerülethez tartozott régen Zugló és hogy hívtá...