Alpári építészet?
Hogy válhatott honfoglalás kori ütközetről híres falu neve lealacsonyító jelzővé? És hogy válhatott egy asztaloscsemete országos hírű építésszé több mint száz évvel ezelőtt? A történelmi Magyarország városainak meghatározó épületeit tervező Alpár Ignácra emlékezünk.
Egy tejfeles szájú reáliskolás, Schöckl Ignácz, amikor rajzokért futott egy neves építészirodába asztalos apja számára, nagy levegőt vett – és fellázadt a szülői akarat ellen. Megkérte az építészt, hogy vegye be rajzolónak az irodájába, mert ő nem akar apja nyomdokaiba lépni. A neves építész, Hauszmann Alajos – aki többek között a Néprajzi Múzeum és a New York Palota épületét is tervezte – igent mondott a bátor fiú kérésére. Akkor nem is sejtette, hogy a kisdiák több mint százötven épületet fog tervezni, melyek közül többnek csodájára jár majd a világ.
Schöckl – Hauszmann támogatását élvezve – a berlini Építészeti Akadémián csiszolta tudását. Hamarosan pártfogójának irodáját is ő vezette, miközben tanársegédként a Műegyetemen is dolgozott. Később pedig önálló irodát nyitott az Erzsébetvárosban.
(Forrás: Wikimédia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)
Alpári név
1880-ban stájer családnevét magyarosította: azóta Alpár néven ismerjük. Arra vonatkozóan nem találtunk adatokat, miért pont ezt a nevet választotta az építész, és másik négy Schöckl vezetéknevű ember. Az Alpár férfinév jelenik itt meg? Vagy a helységnév? Az Alpár mint helységnév önállóan az 1970-es évek közepéig élt az Árpád vezér és Zalán ütközetének helyt adó alföldi település neveként. Ám ekkor Tiszaújfalu és Alpár községek Tiszaalpár néven egyesültek. Emellett ezt a névelemet Abaújalpár törpefalu nevében is felleljük, mely 1905-ig ugyancsak Alpár néven volt ismeretes. Az Alpár helységnév Kiss Lajos szerint személynévi eredetű. Az Alpár férfinév az ótörök alp er ’dalia, hős, bátor levente’ szókapcsolat fedezhető fel benne.
(Forrás: Wikimedia Commons / Civertan / GNU-FDL 1.2)
A névválasztást ma azért furcsálljuk kissé, mert az alpári szót ma egyértelműen negatív értelemben használjuk: az alpári duma ’közönséges, faragatlan, sértő szóhasználat’. Vajon ez csak manapság van így?
Nem. Az alpári jelzőt nem csak napjainkban, hanem már az 1700-as évek végétől kezdve megbélyegző értelemben használták, csakúgy, mint sok más kisebb falu nevét. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint az egyszerű falucsúfoló jelző elterjedésében vélhetőleg nagy szerepe volt a szó első szótagjának. Bár az Alpárnak nyelvtörténetileg nincs köze az al- névutótőhöz (alatt, alá, alól stb.), a név és az alja, aljas szavak egybecsengése is segíthette a negatív jelentés megerősödését. Mindez azonban nem tántorította el az építészt, vagy nem is tudott a szó ilyen jelentéséről – és Alpár Ignác néven szerzett hírnevet magának.
(Forrás: Wikimedia Commons / VT)
Maradandót alkotott
Alpár Ignác igen termékeny tervező volt, és épületein számos építészeti stílus jegyei felismerhetőek. Bár magánházakat és templomokat is tervezett, elsősorban monumentális középületeivel írta be nevét a magyar építészettörténetbe. Talán legismertebb alkotása a Városligeti-tó szigetén álló Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete, a Vajdahunyadvár, melynek közelében megtaláljuk a tervező szobrát is.
(Forrás: Wikimedia Commons / Karelj)
Az épület több szempontból is különleges. Egyrészt először ideiglenes anyagokból – főként fából – építették fel, mint az 1896-os millenniumi világkiállítás Történelmi Épületcsoport nevű együttesét. Ám a kiállítás végeztével az épületet hiába vette birtokba a ma is itt működő múzeum, hamarosan költözniük kellett, mert a falak vizesedtek. Az épület elbontása (1899) után végül döntés született – újra felépítették az egész kastélyt négy év alatt, ezúttal kőből. A külső részek lényegében változatlanok maradtak, a belső tereket azonban már a múzeum céljainak megfelelően tervezte át Alpár.
A másik különlegesség a Vajdahunyadvárral kapcsolatban az, hogy az épületegyüttes – a pályázati kiírásnak megfelelően – a különböző korok építészetét is bemutatja, a magyar történelmi és népi épületek elemeinek felhasználásával. Emellett más európai országok épületeiről is kölcsönzött motívumokat. A falak között barangolva feltűnnek a román stílusú kápolnán a jáki templom kapuzatának jellegzetes ívei, Vajdahunyad gótikus várának tornyai, a reneszánsz jegyeket viselő brassói Katalin-kaput is felismerhetjük egy másik tornyon, a múzeum főhomlokzata pedig a Mária-Terézia korabeli barokk kastélyokat idézi.
(Forrás: Fortepan / Schoch Frigyes)
A fenti épületcsoport nagy hírnevet szerzett Alpárnak, egyre-másra kapta a megrendeléseket. A ma a Belügyminisztériumnak otthont adó Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mellett ő tervezte a Szabadság tér két meghatározó, szecessziós jegyeket is mutató épületét is: a sokáig a Magyar Televíziónak székházaként funkcionáló Tőzsdepalotát és a Magyar Nemzeti Bank (eredetileg Osztrák-Magyar Bank) épületét is. Ez utóbbi épület Sényei Károly által készített domborművei a pénz és kereskedelem történetét mutatják be, de felfedezhetjük az alakok közt Hamletet, és építőmesterként magát Alpár Ignácot is.
(Forrás: Fortepan)
Az igen termékeny tervező épületei közül ma több mint húsz műemléki védelmet élvez. A listán a bankok mellett iskolák – például az egri Ciszterci Gimnázium –, valamint lakóházak, síremlékek és a Láng Gépgyár (volt Eisele Gyár) épülete is megtalálható. Emellett figyelemre méltóak a határainkon túl álló középületei is. Főként oktatási intézményeket tervezett többek között Fiumében, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Nagyszebenben és Temesváron. A Kárpát-medence számos városának városképét meghatározó épületek tervezője 160 évvel cikkünk megjelenése előtt született egy asztalos gyermekeként, aki elhivatottsága mellett tán egy kicsit kamaszos dacból vált hazánk egyik legismertebb építészévé.
(Forrás: Wikimedia Commons / Vasárnapi Újság)
Források
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Török András: Budapest könyv
Biczó Tamás: Budapest egykor és ma
Marótzy Kata: 150 éve született Alpár Ignác
Varga Máté: Alpár Ignác
Századunk névváltoztatásai. Helytartósági és miniszteri engedélylyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893.
Rosch Gábor: A városligeti Vajdahunyadvár