150 éves az Akadémia palotája
Az Akadémia épülete adott helyet hazánk második legjelentősebb nemzeti arcképcsarnokának.
Megnyílt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházának történetét bemutató, 150 éves az Akadémia palotája című kiállítás kedden Budapesten. A december 14-ig látogatható tárlat a palota történetét mutatja be az 1860-as tervpályázattól kezdve napjainkig, a benne egykor és ma megtalálható gyűjteményeket, intézményeket, valamint felidézi a falak közt lezajlott főbb történelmi, politikai-társadalmi és kulturális eseményeket is.
A Magyar Tudományos Akadémia történetében mindig is jelentős szerepet töltött be a művészet – hangsúlyozta Lovász László, az MTA elnöke köszöntő beszédében. Hozzátette: a művészetpártolás ténye már az intézmény alapításánál megjelent az alapítók és az adományozók részéről, ennek köszönhetően adott helyet az Akadémia épülete hazánk második legjelentősebb nemzeti arcképcsarnokának.
Itt függesztették ki az Akadémia legnagyobb tiszteletben álló tagjainak portréit, s a harmadik emeleti termet kifejezetten a képtárnak készítették. Emlékeztetett: a Magyar Tudós Társaság 1825. évi alapító okirata szerint a társaság fő célkitűzése a magyar nyelv terjesztése és művelése volt a tudomány és a művészet területén is.
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a Székház 150 Programtanács elnöke elmondta: a tárlat a jubileumi emlékév tiszteletére rendezett programsorozat kiemelkedő eseménye. Az épület történetét ismertető kiállítás betekintést enged a székház életébe az 1860-as évek tervpályázatától kezdve napjainkig, s mindezt több száz, eddig együtt még soha be nem mutatott dokumentum, kép és információ segítségével.
A kiállítás látogatói közelebb kerülhetnek az adott kor szellemiségéhez, megismerhetik többek között az építkezés körülményeit, az épület külső és belső díszítőelemeit, a székfoglalók és konferenciák történetét is – fűzte hozzá. Rámutatott: a tárlat feleleveníti a székház építésének tanulságos történetét is, amely jó példája a társadalmi összefogásnak.
„A székház megépítéséhez a hétköznapi emberek forintjai is hozzájárultak, mert fontosnak tartották a tudomány magyar nyelven való művelését” – fogalmazott Barnabás Beáta, majd hozzátette: fontosnak tartják, hogy a nagyközönség jobban megismerje a tudomány idén 150 éves palotáját, s azon keresztül az MTA 190 éves történetét.
A kiállítás az MTA Művészeti Gyűjteménye és az az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének együttműködésében valósult meg.