Szerző: Kálmán László
Anti-PC shaming
Kálmán László | 2019.09.12.
"Úgy vettem észre, a világ eljutott oda, hogy az embert sokszor azért alázzák, mert úgy ítélik meg, a politikai korrektség nevében (akármit jelentsen is az) vannak ellenérzései valamivel kapcsolatban."
Így műveld a nyelvedet
Kálmán László | 2018.12.18.
Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?
Utoljára a bicigliről
Kálmán László | 2018.03.06.
Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?
Változás és „igénytelenség”
Kálmán László | 2018.01.01.
Először röhögünk rajtuk, csóváljuk a fejünket a bunkóságon, a nyelvtudás hiányán vagy a lustaságon. De amikor rendszeressé válik a használatuk, akkor már kénytelenek vagyunk valóságos nyelvi változásról beszélni, akár tetszik, akár nem, akár bunkóság...
Mit állítsunk?
Kálmán László | 2017.10.24.
A hagyományos nyelvészek elvárják az állítmányoktól, hogy a mondat idején és módján kívül valami más „tartalmuk” is legyen, bármit jelentsen is ez. Hogy az olyan igék, mint a „múlik” vagy a „marad” miért nem mindig elég „tartalmasak” a hagyományos ...
Mi az a mondattan?
Kálmán László | 2017.08.09.
A válasz persze pofonegyszerű, a mondattan (szintaxis) természetesen arról szól, hogy az egyes nyelvekben (vagy úgy általában a nyelvekben) hogyan épülnek fel a mondatok. Hogy ez az egyszerű megfogalmazás rengeteg buktatót rejt, az majd akkor válik n...
Egy kaptafa alá vett szólások
Kálmán László | 2017.06.12.
Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.
Szókratész, a profi
Kálmán László | 2017.04.27.
Hogyan lesz profi valami? Vitázó olvasóink nem jutnak dűlőre, így szakértőnk Szókratészhez fordul segítségért – majd házi feladatot ad olvasóinknak.
Krisztusi kérdés
Kálmán László | 2017.03.08.
Egy nagyon kivételes név nagyon kivételes szórendjéről.
Jelentésbővülés vagy visszaélés?
Kálmán László | 2017.02.20.
Holokausztrelativizálás vagy csupán jelentésbővülés, amikor a sajtóban a „kommunista vészkorszak” kifejezéssel jelölik a kommunista terror éveit?
Bővülünk, bővülünk
Kálmán László | 2017.01.24.
Fa. Fű. Fán. Füvön? No és miért nem fűn? Vagy füön? Honnan jön egyáltalán ide az a váratlan vé?
Hiszek benne, mert semmi értelme
Kálmán László | 2016.12.30.
Csuklás, tüsszentés: miért kapcsolódnak ezekhez a mindennapi jelenségekhez hiedelmek? Honnan erednek ezek a nyelvben jól kifejeződő babonák?
Válaszolok, mihelyst tudok
Kálmán László | 2016.10.28.
Mi köze a térnek az időhöz? Nincs szükség fizikusra! Mihinst szakértőnk megmagyarázza, mi a helyzet a mihelysttel, már választ is kapunk.
Mitől félnek a jogászok?
Kálmán László | 2016.10.10.
Mik azok a félt betegségek? És hogyan lehet valami félt? Szakértőnk elcsodálkozik és előkerülnek a félelmek és legalább egy Biblia is.
Megint a beférkőzésről
Kálmán László | 2016.08.24.
Be tud-e férkőzni, ha nagyon iparkodik? A magyar nyelvtan egyik érdekes jelensége, a beférkőzés zavarja az olvasót. Mi az igazság?
Rangadó az egyetem és az olvasó között
Kálmán László | 2016.08.15.
A bíróságokon a hétköznapi szövegek értelmezéséről azt szokták mondani, hogy „a magyar nyelvtan szabályai” meg „a szavak szokásos jelentése” a mérvadók... Úristen, talán nem is tudják, mennyire vitatottak és zavarosak ezek a kifejezések!
Vigyázz! Az agyaddal játszanak!
Kálmán László | 2016.08.11.
Kényszerbetelepítés. Kényszerbetelepítés. Kényszerbetelepítés. Mi történik velünk annak hatására, hogy ezt a szót ismételgetik nekünk? Ahol a propagandaipar, a nyelvészet és a pszichológia találkozik.
Okosabb vagy, mint egy negyedikes?
Kálmán László | 2016.08.09.
Győző elégedetlen: úgy gondolja, hogy az országos matematikai versenyen indokolatlanul szúrtak ki a negyedikes diákokkal. Homályosan fogalmaztak. A nyelvész meg válaszol.
Egy vagy több tetemünk lesz?
Kálmán László | 2016.08.05.
Miért használunk többesszámot, amikor földi maradványainkról beszélünk? Előkerül Máté apostol, no és egy szerencsétlen megfogalmazás is.
Az egyszerűsítés, ami bonyolít
Kálmán László | 2016.07.06.
Egyszerűsít-e az egyszerűsítő írásmód? Úgy tűnik, házi szakértőnk ismét egy tekintélyes helyesírási katyvaszba botlott.
A szófaj mint hatalmi kérdés
Kálmán László | 2016.06.24.
Akkor most szófaj a számnév, vagy sem? A probléma persze az, hogy nem tudjuk pontosan, mi az a szófaj. Akkor miért kell ezt tanulniuk a kisiskolásoknak?
Jól kitolt velünk az irodalmi nyelv
Kálmán László | 2016.06.10.
Hogyan lehet választékosan, „irodalmian” kifejezni azt, hogy kiszúrnak valakivel? És ha nem lehet, annak vajon mi lehet az oka?
„Ő imádságuk...”
Kálmán László | 2016.05.24.
Ők érdeküket. Ők érdekeiket. Őkvelük, őkbennük és őknekik. Álljon meg a menet! Mi folyik itt? A nyelvész majd megmondja!
Öreg kutyák reménysége
Kálmán László | 2016.05.19.
A kutyaöregek, ha otthonba kerülnek, máris feladják a magas labdát a következetlenül szerkesztett iskolai nyelvtankönyvekből tájékozódó olvasónak. Hogy is jó ez akkor?
Felelősen egy jelentésváltozásról
Kálmán László | 2016.05.10.
Hogy illan el a felelősség? A lépcsőháztisztítástól a jegybankelnökségig – egy kis történeti szemantika.
Így ne tanítsunk helyesírást!
Kálmán László | 2016.03.24.
A nyelvész szerint semmi szükség a hasonulás és más nyelvtani jelenségek megtanítására az iskola alsó osztályaiban. Lehet-e más a helyesírás tanítása?
Már megint lebbezünk valahova
Kálmán László | 2016.03.16.
„Mi siettünk kijelenteni, hogy a magyar nemzet vendégszeretőleg fogad ugyan mindenkit, a ki nála menedéket keres, de azt sohasem fogja megengedni, hogy a menekülők a vendégjoggal visszaéljenek, – s hogy igéretünket tettleg is valósitsuk, az oláh mene...
A nyelv hemzseg a furcsaságoktól
Kálmán László | 2016.03.07.
Hemzseghetnek az utak az autóktól? Vagy csak az autók hemzseghetnek az utakon? Szakértőnk újabb munkahelyi vita végére tesz pontot.
Hogy miket (nem) mondunk?!
Kálmán László | 2016.02.23.
Ha addig várok a buszra, míg meg nem érkezik, akkor a várakozásom időtartama negatív módon van meghatározva, azzal a körülménnyel, hogy a busz még nincs ott. Ugyanakkor az időtartam meghatározásának ezt a negatív módját már önmagában a kötőszónak is ...