Fejes László (nyest.hu): @Evelinha: Az ü és a veláris i, ill. az ö és a veláris e nem csupán a hozzájuk nem szokott laikusnak tűnik hasonlónak, hanem eszközfonetikai mérésekkel igazolható, hogy hasonlóak. Nem véletlen, hogy a...

Fejes László (nyest.hu): @don B: A képzőkre általánosan jellemző, hogy többféle funkciójuk is van. A kicsinyítő képzőkre meg egyébként is jellemző, hogy pl. gyakran nem valódi kicsinységet jelölnek, csupán becézéstfejeznek ki...

tenegri: @don B: Nekem is mindig furcsa volt ez a kicsinyítőképzőzés. Más nyelvekben is vannak névképzők, amiknek tkp. semmi különös jelentésük nincs, csak személyneveknél fordulnak elő sima közszavakhoz kapcs...

don B: „a -d itt kicsinyítő képző, tehát eredeti jelentése 'szamárka, szamaracska'” Nem inkább az van (volt), hogy a -d nemcsak kicsinyítő, hanem egyfajta „tulajdonnévképző” is volt, tehát a 'szamárka' jelen...

seta92: Deme László, a nyelvész, már több mint 20 éve eltávozott. Aki most elhunyt, az Deme László, anyanyelvünk harcos védelmezője és a nyelvművelők szellemi vezére volt. A két Demének semmi köze egymáshoz, ...

El Mexicano: @Roland2: Vagy éppen puu > fa. Igen, ezt nevezik nyílási törvénynek: u > o > a, i > e, ü > ö stb. Ez minden nyelvre jellemző, az újlatin nyelvek többségében pl. a rövid latin u-ból és i...

El Mexicano: Hm... pedig szerintem a romantikus dalok spanyolul a legszebbek. :P

El Mexicano: @Evelinha: Köszönöm szépen! A megjegyzésekkel természetesen egyetértek. Az az igazság, hogy az oldal nem szakembereknek szól, igyekszünk úgy fogalmazni, hogy bárki megértse, ami sokszor csak felületes...

Karuso: Kár, hogy az MTI szerint nem számít a fő művei közé a "Mondatszerkezeti sajátosságok gyakorisági vizsgálata". Pedig az egyik legfontosabb.

Roland2: @bloggerman77: @bibi: bár nem vagyok nyelvész,de szerintem nem elképzelhetetlen,hogy azokban a török eredetű szavakban,amikben ma ö-t vagy ő-t mondunk,eredetileg ü vagy e hang állhatott:pl a bölcs szó...

scqwilson: A 200 szó hibás a 12.000-ből (nem néztem meg pontosan) állításra: Nem tudom, ez hányadik kiadás, de attól még, hogy (eszerint) a szótár ~0,017%-a (!) hibás, nem jelenti azt, hogy el kéne égetni az egé...

scqwilson: @Fejes László (nyest.hu): > "Nagyon érdekelne, hogyan lehetne magyarítani a "lájk" szót. Ha pl. aztmondom valakinek, hogy "lájkoltam az oldaladat", akkor egészen világos lesz számára, hogy itt az a...

Evelinha: Gratulálok a szerzőnek a remek, pontos és részletes cikkhez. Különösen a portugál hangok kiejtéséhez nyújtott segítség értékes, magyarul ezt még talán senki nem foglalta össze ennyire precízen és ráad...

bloggerman77: Izgalmas látni, hogy a magyar nyelvészeknek nem sok fogalmuk van az Árpád-kori magyar írásbeliségről. Bármily sajnálatos, a magyar írás első emlékei német írásmódot követtek. Az első magyar okleveleke...

Pesta: @Szajci, @Fejes László: a lengyel írás szerény véleményem szerint nem konfúzusabb, mint a magyar helyesírás, csak meg kell tanulni a szabályszerűségeit, és ugyanolyan következetes az is. Viszont ne ke...

El Mexicano: @Fejes László (nyest.hu): Viszont szerintem megérne egy cikket az az érdekes kérdés, hogy a legtöbb nyelvben miért nincsenek meg az [ö], [ü] hangok.

Fejes László (nyest.hu): @bibi: Nem kell csodálkozni. Az ö az ómagyar kor során alakult ki, méghozzá egyfelől az ü-ből, másfelől az e-ből. Ahol az utóbbi távolabb ment, mint a mai köznyelvben, azokat nevezzük ö-ző nyelvjáráso...

El Mexicano: @prezzey: A magyar sajtóról és médiáról szerintem nem ajánlatos példát venni (tisztelet a kivételnek), mert nagyon igénytelenek a külföldi nevek/címek helyesírását illetően. Nem kell messzire menni, a...

prezzey: @Fejes László (nyest.hu): sőt magyarul a héber s/sz-t is gyakran fordítva írják át. Pont tegnap olvastam egy regényt, amiben következetesen "szabbat" volt (Hollandiában élő belzi chaszidokról szólt a ...

doncsecz: @Fejes László (nyest.hu): Hát igen, mivel nem tudják gyakran újságokban, könyvekben tévékben kiírni a ć, č, š, ž karaktereket, helyettük c, s, z, akkor azt a magyarok úgy vélik, hogy c-nek, sz-nek és ...

bibi: Csodálkozom, hogy a korai Árpád-korban nem volt [ö] hang a magyar nyelvben - márcsak azért is mert kétféle "ő-ző" nyelvjárás is kialakult később. Valamint a törökben is van [ö]. Hogyan mondhatták akko...

Fejes László (nyest.hu): @kalman: Ez igaz, de én arról beszéltem, hogy amikor a "magánhangzó-illeszkedés" terminust használjuk, akkor szinkrón jelenségekről szoktunk beszélni. Ha egy akármilyen nyelvben a tübo-ból tübö lesz, ...

El Mexicano: @kalman: "Mindkét jelenségnek vannak nagyon automatikus, kivétel nélküli változatai a különböző nyelvekben, és vannak "lexikalizálódott", azaz egy-egy kifejezéshez kötött, sok kivétellel rendelkező vá...

kalman: @Fejes László (nyest.hu): "Mindenesetre: a magánhangzó-illeszkedés szinkrón jelenség, a a gyöngülés nyelvtörténeti, diakrón változás. A kettő semmiképpen sem keverendő!" - Szerintem ez a megkülönbözte...

Fejes László (nyest.hu): @El Mexicano: Ez lehet, csak korábban nem ezt írtad.

El Mexicano: @Fejes László (nyest.hu): Hát erről beszélek. Valószínűleg azért az [s] irányába tolódott el, mert bizonyos újlatin nyelvjárásokban is így ejtették (aminek a latin ingadozó ejtés lehetett az előzménye...

Fejes László (nyest.hu): @El Mexicano: Mert nem az [sz]-t jelölte, hanem az [s]/[zs]-t. "De miért is jelölte a középkori latinban az [s]~[zs] hangot – mert mindenki a saját anyanyelve akcentusával beszélte a latint." Ezt te t...

Karuso: Jó kis cikk, köszi.

Szajci: @Fejes László (nyest.hu): értem. köszönöm a választ.

Szajci: @siposdr: igen a lengyel abc-t megtaláltam a wikin, csak érdekes, hogy nem vették át az általam említett betűket, hanem ć ś ź betűket csináltak. Az sz esetében, akkor valószínű, hogy a keménysége miat...