Ilja Ehrenburg zsidó származású szovjet-orosz író 1928-ban írja meg „Lasik Roitschwantz mozgalmas élete” című művét. E modern pikareszk regényben a 20-as évek Szovjetuniójának, Európájának és Palesztinájának szatirikus kritikája olvasható, és emellet...

Arra, hogy a 20. század elején és azt követően egyes hazai szerzők megkíséreltek különbséget tenni „jó zsidók” és „rossz zsidók” közt, már korábban is láthattunk példát. Ennek hátterében a megbélyegzett közösség kirekesztésének szándéka áll. Az alább...

1860-ban született Pesten a modern politikai cionizmus atyja és a zsidó állam megálmodója, Herzl Tivadar, akire az alábbiakban „Ősújország” című utópiájával emlékezünk halálának 110. évfordulója alkalmából.

A holokauszt 70. évfordulójára egy olyan szerző művein keresztül emlékezünk, aki már 1919-ben, egy fiatalkori művében elgondolkozott saját zsidóságán. 1944 őszén munkaszolgálatosként pedig olyan tapasztalatokat szerez, melyek egy másik remekmű megírá...

Antiszemita-e az, aki különbséget tesz jó zsidó és rossz zsidó („kazár”) között? Egyáltalán, milyen szempontok alapján dől el, hogy ki melyik kategóriába kerül? Az alábbiakban ezt a kérdést vizsgáljuk Bartha Miklós Kazár földön című kötetére hagyatko...

A bevándorlás nem új keletű jelenség a világtörténelemben. Két kultúra találkozásakor pedig a kölcsönös meg nem értettség állapota okozhat olyan problémákat, melynek következtében a birtokon belül levők korlátozni kívánják a bevándorlást. A dolog akk...

A magyarországi holokauszt 70. évfordulója kapcsán egy rendkívül figyelemreméltó, 1901-ben Kolozsváron megjelent könyvet mutatunk be új sorozatunkban: Bartha Miklós „Kazár földön” című írását.

A semmiből hirtelen feltűnő, gombamód szaporodó, hasonló nevű, társadalmi támogatottság nélküli vagy kicsiny támogatottságú pártok és pártocskák egy tudatosan megtervezett, központilag kigondolt és manipulált választás puszta eszközeiként vagy a soks...

1965-ben a Kanári-szigeteken egy ekkor már Amerikában élő magyar szerző könyve látja meg a napvilágot eszperantó nyelven. A könyv arról szól, hogy egy család (és maga a kötet szerzője családfőként) hogyan éli meg, át és túl az 1944-1945-ös időszakot ...

A korai kereszténység egyaránt szemben állt a farizeusokkal és a szadduceusokkal, az utóbbi két csoport pedig egymással is rivalizált. Osztályharc az ókorban? Az arisztokraták és az írástudók már akkor sem szívelték egymást...

Az 1930-as években a csehszlovák uralom alatti Kárpátalját bejáró és műveiben leíró cseh író, Ivan Olbracht meglepő őszinteséggel bírálja saját nemzetét a tartomány belső helyzetéért és az ott élők Prága általi kizsákmányolásáért. Az alábbiakban azt ...

Mivel lehetett a földműveléshez nem értő izraeli bevándorlók tömegeit lelkesíteni arra, hogy a sivatagban túrják a földet? Hát ha mással nem, a Bibliával... Egy szinte elfeledett zsidó ünnep az elmúlt évszázadban reneszánszát éli! Ön szereti a gránát...

Alice Herz-Sommer betöltötte a 110. életévét: ő a legidősebb zongorista és a legidősebb holokauszt-túlélő. Életét a zene mentette meg, sőt a zene tette és teszi boldoggá. Elmondja, hogyan.

Sajátosan alakult a palmai zsidók sorsa: közvetve egy ellenük kitört parasztlázadásnak köszönhették, hogy az 1492-es Alhambra-ediktum sem száműzte őket. Történetükben egy Árpád-házi királynő is szerepet játszik. Más mallorcaiak viszont a mai napig ne...

Egy országhoz tartozni nem csupán a nemzeti kultúra ápolásának lehetőségét jelentheti – egy város elvesztheti saját kultúráját azáltal, hogy egy nemzetállamhoz kerül. Hát még, ha kettőhöz.

A hanuka remek lehetőség arra, hogy megmondhassuk, ki hogyan ünnepelje vagy hogyan ne ünnepelje. A kérdés nem zsidó belügy: a hanukát bárki ünnepelheti.

A cseh író, Ivan Olbracht az 1930-as években többször is ellátogat a csehszlovák Kárpátaljára – akkori nevén a Podkarpatská Rus elnevezésű területre. A helyi, elmaradott körülmények között élő lakosság iránti szimpátiája több kötetnyi anyag megírásár...

Zsidó? Magyar? Magyar zsidó? Zsidó magyar? Az identitás sok vitát és érzelmet kiváltó kérdésével kapcsolatban talán akkor járunk el helyesen, ha olyasvalakit hallgatunk meg, aki első kézből képes erről beszámolni. Ezúttal a nemzetközi hírű íróként – ...

Cikksorozatunkban Kárpátalja és népeinek modern kori történetének irodalmi feldolgozásaival foglalkozunk: az előző részekben a magyar Illés Béla Kárpáti rapszódia és a cseh Ivan Olbracht Kárpátaljai trilógia című gyűjteményes kötete alapján nyerhettü...

Cikksorozatunk előző részeiben Illés Béla „Kárpáti rapszódia” című kötetét felhasználva kívántuk érzékeltetni azt a világot, mely az első világháború előtti és alatti Kárpátalját jellemezte, a cseh berendezkedés első éveivel bezárólag. Ekkor a terüle...

A Spanyolországból való 1492-es kiűzetésük után a szefárd zsidók ladino nyelve évszázadokon át sikerrel állt ellen a nyelvcserének, nyelvvesztésnek és végső soron a nyelvhalálnak. A helyzet a 20. század során változott meg, a feléledő nemzeti naciona...