A holokauszt kárpátaljai áldozataira emlékeztek
Gyertyagyújtással, tudományos konferenciával, rendhagyó történelemórával és kiállítások megnyitásával kezdődött el április 16-án Beregszászon a kárpátaljai zsidóság 1944. évi tragédiájára emlékező rendezvénysorozat, amely része a magyar holokauszt-emlékévnek.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézettel (KMMI) és a Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesületével (KMZSE) közösen emlékezik meg Beregszászon, Ungváron, Munkácson és több más településen a kárpátaljai zsidóság gettókba zárásának és elhurcolásának 70. évfordulójáról. Az 1944. április 16-án kezdődött deportálás során Kárpátaljáról több mint 100 ezer zsidót hurcoltak koncentrációs táborokba.
A rendezvénysorozat nyitásaként Beregszászon az emlékezők a városból és a Bereg-vidékről elhurcolt zsidóság emlékére gyertyát gyújtottak a járási kultúrház (az egykori nagy zsinagóga) falán lévő holokauszt-emléktáblánál. A szónokok emlékeztettek arra, hogy 1944 tavaszán az akkor 19 ezres Beregszászról 5800, a város környékéről pedig további 5 ezer zsidó lakost hurcoltak haláltáborokba.
A kárpátaljai zsidóság 70 évvel ezelőtti tragédiájáról az Európa-Magyar Házban szervezett tudományos konferencián elhangzott, hogy – ukrán levéltári források szerint – a jelenlegi Kárpátalja területén 1944 tavaszán 12 gettó működött, amelyekbe 112 500 zsidót deportáltak. Az elhurcoltak közül 104 177-en meghaltak a lágerekben, és az életben maradottak közül alig 7 ezren tértek vissza szülőföldjükre.
A kárpátaljai zsidóság jelenlegi helyzetét ismertető előadásában Huber Béla, a KMZSE elnöke elmondta, hogy a magyar ajkú zsidók száma Kárpátalján mostanra 80 fő alá csökkent, és a közösségnek gyakorlatilag megszűnt az utánpótlása, mert a fiatalok elhagyják az országot. Úgy vélte, hogy amennyiben nem következik be pozitív változás, két-három évtized múlva nem lesz magyar zsidó az ukrajnai megyében.
A rendezvény keretében az Európa-Magyar Házban Robert Capa képeiből nyílt fotókiállítás. A konferencia zárásaként a résztvevők főhajtással tisztelegtek Hirsch Salamon (1891–1944) egykori beregszászi főrabbi emléktáblájánál a beregszászi izraelita temetőben.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán holokauszt-emléknapot tartottak, amelynek keretében a tanintézet diákjai és az érdeklődők rendhagyó történelemórán ismerhették meg a kárpátaljai zsidóság 1944. évi tragédiáját és a zsidóságnak a régió történelmében betöltött szerepét. Az intézményben Emberségről példát… címmel Raoul Wallenbergről készült poszterekből nyílt kiállítás.
A holokausztra emlékező rendezvénysorozat április 25-éig folytatódik Kárpátalja magyarlakta településein.
@Fejes László (nyest.hu): áhá, tényleg.
@nudniq: A csehszlovák állam a hibás, mert nem verte vissza a német és magyar támadást, és nem védte meg a zsidókat, akiknek sorsa miatt blogen olyan szomorú.
@blogen: 1944. tavaszán Kárpátalja Magyarország része volt. (Sőt, ebben az időben "csehszlovák állam" nem is létezett.)
Az 1944 májusa után születettek (mint én, 1944 júliusában) biztosan nem vettek részt ebben? Biztosan nem. A környezetünk, a nevelőnik már lehet, hogy résztvettek? Igen, azok lehet. Ha igen, az emberiség szemetje voltak...
Az én anyám hamar meghalt tbc-ben, az apám meg nem volt hajlandó SENKIT - még állatot sem - megölni. Ezért katonaszökevény lett. Nem zsidóként is a föld alatt bújkált egészen a háború végéig. VAN SZÁMADÁS.
Valahogy most nem látom a kordonbontásos sajtóhisztériát az csehszlovák állam felelősségének bűnös elhallgatása miatt.