A világ legrégebbi imakönyve
A máig eredeti kötésében lévő ezerkétszáz éves, kézzel írott és ötven oldalas apró könyvecskét régi pontozott héber betűkkel, a babiloni héber nyelv szerint jegyezték bőrlapokra.
Jeruzsálemben elsőként kiállítják a következő hetekben a világ legrégebbi ismert zsidó imakönyvét, közölték izraeli média források. Csütörtök este zárt közű rendezvényen nyitották meg Jeruzsálemben a négy hétig tartó kiállítást a Bibliai Föld Múzeumában (Bible Lands Museum). Az ősi imakönyvet a Könyvek könyve című kiállítás részeként hasonló régi héber biblia szövegek, valamint egy a Biblia első nyomtatásakor született Gutenberg-Biblia társaságában tekintheti meg a nagyközönség, írta a Maarív című izraeli napilap.
A máig eredeti kötésében lévő ezerkétszáz éves, kézzel írott és ötven oldalas apró könyvecskét régi pontozott héber betűkkel, a babiloni héber nyelv szerint jegyezték bőrlapokra. A kutatók mindeddig nem fértek hozzá, ezért a pontos korát és eredetiségét meghatározó tudományos vizsgálatok várhatóan csak 2015-ben fejeződnek be. A jelenlegi becslések szerint 840 körül íródhattak a szövegek, amikor a babiloni zsidó vallási és tudományos központ virágkorát élte.
A tíz-tizenöt különböző kézírással írt imakönyvecske szokatlan módon három részből áll: reggeli imákat, liturgiai verseket és a pészahi haggada részleteit is tartalmazza. Az összeállítás furcsasága, valamint a lapok hasonló, de nem egységes mérete miatt Matthew Morgenstern, a tel-avivi egyetem professzora nem bizonyos benne, hogy a középkorban, vagy esetleg csak jóval később állították-e össze a könyvet. A szakértőknek mindeddig azért okozott gondot a könyv korának pontos meghatározása, mert az ókori holt-tengeri tekercsek és a középkori szövegeket tartalmazó kairói geniza leletei közötti időszakból igen kevés írott szöveg maradt fenn.
Az imagyűjtemény több nemzedéken át egy család tulajdonában állt, majd hosszú ideig, több éven keresztül a régiségpiacon volt, de a gyűjtők óvakodtak megvásárlásától bizonytalan eredete miatt. Végül tavaly az amerikai Steve Green, a világ legnagyobb bibliai magángyűjteményének, a negyvenezer darabból álló bibliai Green-gyűjteménynek a tulajdonosa vásárolta meg.
Green evangélikus papok leszármazottja, aki maga is szigorúan gyakorolja hitét. Családjával egy 8 emeletes bibliai múzeum felépítését tervezi Washingtonban 800 millió dollárból, amelyben várhatóan fontos szerephez jut majd a jelenleg Jeruzsálemben bemutatott legősibb zsidó imakönyv is. A Green alapítvány az imakönyv megvásárlása előtt karbonos kormeghatározó vizsgálatot végeztetett, amely a lelet korát a 9. század első felére tette.
az, h akkor nyomták a papírt meg a tintát, az csak a tárgyi valósága annak a tárgynak. semmi közvetlen köze a gondolathoz/szöveghez, a szellemi valóság tárgyához.
.
párthush Valkhash [gör. Vologases (I) 51-77 AD]
Vologeses IV (circa 191-207
Ardashir Papakan (226-240
Tansar főpap (Új Aveszta)
Shapur 240/42 – 270/72
Bishapur Gondishapur/Gundeshapur Jundishapur (30 BC - AD 640) Shahapur
Avesta is the analogue of the Bible for Zoroastrians. Like the Bible, it is a collection of many texts from many eras, in different languages. The texts come from times that may be as early as 1700 BC and as late as 400 A.D.
21 words of the Ahunavar (Yatha Ahu Vairyo) prayer. Copies of these books were placed in fire temples, libraries and treasuries but during the Islamic reign were destroyed through successive conquests by Arabs, Turks and Mongols and not a single copy survived.
Sasanian empire included
'Turan, Makuran, Paradan, India and the Kushanshahr right up to Pashkibur and up to Kash, Sogd and Shsh'.
read more: www.iranchamber.com/history/articles/emp...sthash.Z5tcML2R.dpuf
az utolsó lefogadom, h a Shash (Shashkent-Tashkent)
turan, maguran, kushan, kash, shash, szogd
.
a szaszanid:
teachmiddleeast.lib.uchicago.edu/foundat...e-bank/image-02.html
az itáliai:
en.wikipedia.org/wiki/The_Creation_of_Adam
@hun: a legrégebbi fennmaradt Avesta 1323-ból való:
www.bl.uk/onlinegallery/sacredtexts/videvdad.html
Viszont jogos a felvetésed: a IX. sz-i Babilonból való származtatást óvatosabban kellene kezelni. Babilont Kr. e. 141-ben elpusztították a parthusok, azóta romváros, csak tartománynévként használták a nevet. 840-ben Babilonban nem volt semmiféle tudományos központ, csak a romok között legelésző kecskéknek.
na, már azt hittem olvasni fogom betűhű leírásban magyar latin abc-vel. vagy legalább h milyen imák vannak benne. milyen babiloni nyelven.
"840 körül íródhattak a szövegek, amikor a babiloni zsidó vallási és tudományos központ virágkorát élte." Krisztus után 840-ben? az iszlám moszlimra váltása után, a szaszanida Shapur után, a babiloni, asszír birodalmak után mennyi kétezer évvel?
tuti nem a világ legrégebbi imakönyve. fennmaradtak a hükszoszi parancsolatok is, a zarathustrai Ahura Mazda (ohrmazd) és Anahita (Anyahita) imák a perzsa (párszi) vallás könyveiben
hu.wikipedia.org/wiki/Aveszta
ennyit se tudtok? ilyen kritikátlanok vagytok? ha azt mondom az angol a legrégebbi nyelv, azt is elhiszitek?