Hol is lehetne érdekesebb egy fordítási probléma, mint éppen egy olyan mű kulcsmondatában, mely éppen a megértési és fordítási nehézségekről szól?

A latinbetűs írásokban majdnem annyiféle mellékjel van, ahány betű. A magyar írásban használt ékezetek után most újabb fajtákat sorolunk. Kiderül, micsoda szoros kapcsolat van a hajtott ékezet és egyfelől az etimológia, másfelől a farmernadrág köz...

Az európai keresztény kultúrkörben évszázadok során formálódtak a karácsonyi hagyományok. Ezekben sok közös vonás van, de minden nép körében bőven találunk saját, nemzeti hagyományokat. A karácsonyi szokások fontos eleme az ünnepi menü. Vajon mi, mag...

Hogyan számszerűsíthetjük egy hálózat pontjainak fontosságát? A matematikusok erre találták ki az Erdős-számot, ami a szerzőségi hálózatban mutatja meg, hogy ki milyen messze van a „mestertől”. A filmek szerelmesei ennek analógiájára alkották meg a B...

„...szerény nézetem az, hogy az eddigi latin alappal bíró kísérletek mellett az enyém se fölösleges, sőt egyenesen hézagpótló lesz a nemzetközi nyelvek irodalmában és egyedül tarthat teljes mértékben igényt az újlatin elnevezésre.”

Folytatjuk írástörténeti sorozatunkat, a görög betűk és mellékjelek, az idézőjelek és az ábécé-rend kialakulása után most a latinbetűs írások mellékjeleiről lesz szó. Először is a magyar írásban használt háromféle ékezetről.

„Csak azért szavaztak Obamára, mert fekete.” „Clinton egyetlen előnye, hogy nő.” „A zsidók általában balra szavaznak.”

A sznobok vajon kutyabőrös nemesek vagy őket majmoló emberek, esetleg cipészek? Nancsi néni konyhájából Cambridge-be jutván mindenre fény derül.

Miért lesz a gazdag még gazdagabb? Miért növekszik az átlagosnál sokkal jobban az éllovas cégek termelékenysége és profitja? És miért vesztik el az emberek a hitüket abban, hogy beleszólhatnak a politikai döntésekbe?

Miért nyert Trump? Tényleg a politikai korrektség ment mindenkinek az agyára? Mennyire volt rasszista a trumpista kampány? Új rovatunk első része következik.

Kutyaszánon leginkább az Északi- és a Déli-sarkra szokás utazni, ezt Roald Amundsentől és Robert Pearytől tudjuk immár 100 éve. A finnugor ősök azonban már évezredekkel ezelőtt is használták ezt a közlekedési eszközt. Manapság a turizmusipar is fölka...

Szemléletformáló cikksorozatunk ötödik részéből kiderül, miért van szükség a spektrumon „kottára” a fogmosáshoz.

Nemzetiszocialista-e a nyelvtannáci? Mi az a „numerus claususˮ-érvelés? Érdemes-e elbulvárosítani a tudományos ismeretterjesztést? Miben gyökerezik a felszabadultság élménye? Feloldódhatunk-e az olvasóval egy nagy közös kacajban? Most aztán kíméletle...

Hogyan juthattunk el odáig, hogy valakit megalázzanak vagy fizikailag is bántalmazzanak nyelvhasználata miatt – a magyar nyelvművelés útja. Csupán egyik témája-e a nyelvi ismeretterjesztésnek a nyelvművelés bírálata? Nyelvész-e a magyartanár? Laikus-...

Ha tíz évvel ezelőtt Ön ott állt volna abban a nyitrai ligetben, megvédte volna Malina Hedviget? Milyen eszközöket szabad használnunk mások védelmében? A maró gúny már túlságosan durva eszköz? A szlovákiai magyarok nyelvi indítékú bántalmazásáról is ...

Nagymorávia, vagyis Μεγάλη Μοραβία Bíborbanszületett Konstantín bizánci császár De Administrando Imperio című művében szerepel. Vajon mekkora volt ez a Nagymorávia? Nagyobb volt, mint Nagymagyarország? Vagy csak annyira volt nagy, mint egy nagymama?