Makkay János a Kárpát-medence újkőkori régészeti kultúráinak kutatójaként kezdett Európa őstörténetével foglalkozni. Ha már Európa, akkor abban benne vagyunk mi is, meg az egész finnugor pereputty. Ezen összefüggést felismerve először 1990-ben ismert...

A finugor.ru cikket közölt Moszkva finnugor őslakóiról. Ez adta az ötletet, hogy megkezdjük a finnugor régészeti kultúrák ismertetését. A sort a gyjakovói kultúrával kezdjük. A Moszkva területén és környékén egykor élt finnugor népességről nem tudjuk...

Biztos sokan ismernek olyan bácsikat és néniket, akik bizonyos körökben (kis faluban, vidéki múzeumban, turistacsoportban) nagyon tájékozottnak tűnnek a világ dolgaiban, járatosnak a tudományban és az irodalomban, mindenről tudnak valamit mesélni, és...

Az 1917-es bolsevik forradalom köré szőtt mitológiai háló fontos láncszeme Lenin diadalmas visszatérése Szentpétervárra, majd menekülése Finnországba és újbóli visszatérése a forradalom fővárosába. Ezek mind a Szentpétervár–Helsinki vasútvonalhoz kap...

A fenyőfákról karácsony ürügyén: Vajon finnugorok állították az első karácsonyfát? Melyek az eurázsiai tajga fenyőfái, és mi közük az őshazához? Együnk-e fenyőmagot?

A régészek találtak valamit. Megvan Etelköz. Vagy Levédia. Magna Hungaria pedig nem ott volt.

Egy összeesküvés-elmélet is akkor igazán szép, ha legalább az ellenőrizhető tények alátámasztják. De milyen volt az orosz hatóságok és a szibériai őslakosság viszonya? Mi történhetett, és mi nem történhetett a Halálhegyen?

Romos templom. Elburjánzott park. Összetört sírkövek. Mi maradt a finn kultúra egyik fellegvárából? Viipuri (azaz Viborg) városának tündöklése és …

Az Észt Intézet, az Észt Nagykövetség, a Lett Nagykövetség és a Litván Nagykövetség október 27. és 30. között BALTI ÚT néven dokumentumfilm-napokat szervez a Toldi moziban.

Ha nem volt finnugor ősnép, kik beszélték az alapnyelvet? Ha nem volt finnugor őshaza, hol beszélték? Miért van az, hogy míg egyes kutatók beszélnek finnugor ősnépről és őshazáról, mások tagadják, de legalábbis bizonytalannak mondják ezek meglétét?

Friedrich Theodor Köppen alkalmazta elsőként a nyelvészeti paleontológia módszerét a finnugor őshaza kutatásában. Apja, Peter Köppen pedig közzétette Oroszország etnográfiai térképét, tele finnugor vonatkozású adatokkal. Mindketten sokoldalú tudósok ...

A nyolcvanas évek végére szinte minden észt kénytelen-kelletlen értett valamennyire oroszul: nem kevesen kitűnően beszéltek is. De hogyan boldogultak fél évszázaddal korábban az Észtországba benyomuló katonák? Egy ezzel kapcsolatos dokumentumot tett ...

Az i. sz. 5. században Nyugat-Szibériából a mai Baskíria területére vándorolt a szargatkai régészeti kultúra egyik csoportja. Vajon ők voltak az ősmagyarok?

A népek rokonságát nem lenne szabad nyelvi alapon meghatározni: rokonaink azok, akik biológiailag is rokonaink, akikkel valóban közösek az őseink, akikéhez genetikai állományunk hasonlít. – Sokan gondolkodnak így, lássuk, mire jutunk, ha így próbálju...

Eltűnt egy nép, de most mégis felbukkantak utolsó beszélői, legalábbis a tőlük feljegyzett szövegek. Az orosz titkosszolgálat persze mindent megtesz, hogy eltüntesse a nyomokat, de az internet korában ez már nem lehetséges. Szenzációs felfedezés vagy...

A nyelvészek nem dönthetik el, hogy kik a mi rokonaink. Kulturális gyökereink legalább olyan fontosak, mint a nyelvünk. Sőt, hiába rokon egy nyelv, ha úgysem értjük, mi hasznunk belőle? A kulturális rokonság viszont tényleg összeköt. – Sokan gondolko...

A honfoglalás 895-ös dátuma magyarságtudatunk sarkalatos pontja, megváltoztatni még kétharmados törvénnyel sem lehet. Milyen adatok szólnak mellette?

A Wikipédia szerkesztőinek jelentős része lelkes amatőr, aki valójában nem ért ahhoz, amiről ír. Ennek következménye nem csupán az, hogy téves információk kerülhetnek be az online enciklopédiába, hanem az is, hogy ezek makacsul megmaradhatnak, sőt, e...

Jöttek a nyelvészek, és úgy döntöttek, majd ők megmondják, ki fia-borjai is vagyunk mi. Legalábbis sokan így gondolják. A történet azonban egészen másképp kezdődött. Sorozatunk első része arról szól, hogyan született meg a népek rokonságának gondolat...

Dugonics András a 18-19. század fordulóján három művében is bizonyságát adta finnugrisztikai ismereteinek. Etelka és Jólánka című regényeit már tárgyaltuk itt, a Rénhírekben. Most következzék az Etelkából írt színműve, az Etelka Karjelben.

Észtországban a két világháború között volt egy különös történelmi korszak, a „hallgatás időszaka”. E korban az észteknek Konstantin Pätsre, az egyik legkiemelkedőbb észt államférfira kellett hallgatniuk. Hogyan jut el valaki oda, hogy a demokráciát ...