Magyarok bejövetele
A honfoglalás 895-ös dátuma magyarságtudatunk sarkalatos pontja, megváltoztatni még kétharmados törvénnyel sem lehet. Milyen adatok szólnak mellette?
Annyi mindent írtak erről a témáról, bepróbálkozom én is.
A honfoglalásról kavargó vélemények mögött a jó magyar hitetlenkedés áll: mi azt jobban tudjuk, mint az okostojás professzorok. Egyébként pedig a szomszéd szerint is hazudnak… No persze, a dolog valójában egy professzortól indult ki: miután László Gyula elkezdett a kettős honfoglalásról írogatni, számtalan szertelen elmélet született. Az alternatív megoldások alkotóinak kívánunk most segítséget nyújtani azzal, hogy összefoglaljuk a tudnivalókat.
(Forrás: Wikipédia)
Bulcsu és Termacsu meséje
A honfoglalás 895-ös dátuma magyarságtudatunk sarkalatos pontja, megváltoztatni még kétharmados törvénnyel sem lehet. Milyen adatok szólnak mellette?
Leginkább az, hogy pár évtizeddel a honfoglalás után erre az időpontra emlékeztek magyar nemes urak, midőn Bizáncba látogattak. Meséjüket figyelmesen hallgatta az uralkodó, Bíborbanszületett Konstantín és legott le is jegyezte fia, a leendő II. Romanosz számára.
Ezt mesélték Bulcsu és Termacsu hercegek:
…a besenyők szállása eredetileg az Etil [Volga] folyónál, valamint a Jejik [Urál] folyónál volt, s határosak voltak a kazárokkal és az úgynevezett úzokkal. De ötven évvel ezelőtt az említett úzok … kiűzték őket tulajdon földjükről… A besenyők pedig elmenekülvén szerte jártak, kutatva hely után, ahol megtelepedhetnének, és eljutván a ma birtokukban levő földre és rábukkanván az ott lakó türkökre, háborúban legyőzték, kiverték és elűzték őket, s letelepedtek azon, és urai ennek a földnek, mint mondottuk, mind a mai napig ötvenöt esztendeje. (Bíborbanszületett Konstantín: De administrando imperio= A birodalom kormányzása, 37. fej.
Fehér lovon Vereckénél
(Forrás: Wikipédia)
(Forrás: Wikipédia)
Igazat mondtak?
Az itt nem idézett további részletekből kiderül, hogy ez a történet az etelközi magyarok elleni besenyő támadásról szól. Az úzok tehát elűzték a besenyőket, azok pedig a magyarokat, s így kerültek őseink a Kárpát-medencébe.
Több kérdésünk is lehet e hírrel kapcsolatban:
- Mennyire hiteles?
- Ellentmondásos adatokat tartalmaz, melyiknek higgyünk?
- Tényleg a magyarokról szól?
- Az első kérdésre a válasz: abszolút hiteles. No persze, már amennyire egy történeti forrás hiteles lehet… Abban nem kételkedhetünk, hogy Konstantín azt akarta leírni, amit a magyarok meséltek neki. Tehát a szövegben csak három tévedési faktor van: a) Bulcsu és Termacsu rosszul emlékezett (szándékosan avagy véletlenül), b) Konstantín rosszul emlékezett, amikor leírta magyarok szavait, c) a nyelvi nehézségek miatt a császár félreértette a magyarokat. Ilyen kevés bizonytalansági tényezővel ritkán számolhatunk egy történeti forrás esetén. Szóval, abszolút hiteles…
- A második kérdésben sejtetett ellentmondást az évszámok tartalmazzák: ha az úzok ötven éve támadták meg a besenyőket, akkor az úzok elől menekülő besenyők nem támadhatták meg ötvenöt évvel ezelőtt az etelközi magyarokat (azelőtt öt évvel, hogy az úzok elől menekülniük kellett). A 19. század végén a történészek úgy vélték, hogy a két évszám közül az ötvenöt évnek kell hinni: a két vezér arra talán csak jól emlékezett, hogy mióta élnek a magyarok a Kárpát-medencében. Az ötvenötöt kivonták a 950-ből, és kijött nekik 895. Azért a 950-ből, mert Konstantín legvalószínűbben akkor találkozhatott a két magyarral (a De administrando imperiót 948–952 között írta). A 895-ös évszám megállapítása után megindulhatott az államalapítás ezeréves évfordulójának ünneplésére irányuló szervezkedés. A dátum történelmünk kezdetének jelképévé vált.
- Konstantín idézett művében egyszer sem írt a magyarokról. Mindig csak a türkökről. Ezek a türkök azonban a magyarok: Termacsu azt állította magáról, hogy Teveli fia, Bulcsu pedig, hogy Kali fia. A két vezér megemlítette még Árpád másik négy unokájának, Ezelegnek, Falinak, Tasinak és Taksonynak is a nevét (Teveli is Árpád unokája volt). Az említett személyek mindegyike Kárpát-medencei települések névadójává vált (Termacsu neve Tormás alakban). Ez tovább hitelesíti Bulcsu és Termacsu meséjét arról, hogy őseik Árpád vezetésével valóban bejöttek a Kárpát-medencébe – feltehetőleg 895 körül. Az is bizonyos, hogy Árpád leszármazottai a magyar állam megalapítói voltak, az Árpád-ház pedig a magyar királyság első dinasztiája. A magyar nyelv használata is a 895-ös honfoglalás után jelent meg a Kárpát-medencében. Első nyelvemlékeink a magyar állam korai évszázadaiból származnak (Tihanyi alapítólevél: 1055, Halotti beszéd és könyörgés: 1195 körül). Mindezekből az következik, hogy a Kárpát-medencében elsőként a honfoglaló magyarok beszélték a finnugor eredetű magyar nyelvet. A magyar nyelv 895 előtti használata a Kárpát-medencében nem bizonyítható (az avar kori rovásfeliratok magyar nyelvűsége egyelőre igen gyenge feltételezés).
A vereckei emlékmű (Matl Péter alkotása)
(Forrás: Wikipédia)
(Forrás: Wikipédia)
Miből lesz a magyar?
Akörül nem lehet vita, hogy a Konstantínnál szereplő türkök leszármazottai a magyarok, de miért nevezte a bizánci császár türköknek őket? Hát, bizony az a legvalószínűbb, hogy a két magyar is türknek tartotta magát és népét. Éspedig feltehetőleg onogurnak. Konstantín talán nem akart a részletekbe belebonyolódni, neki elég volt annyi, hogy látogatói türkök.
Onogurokról már az 5. századi bizánci források (Priszkosz rhétor) is tudnak. A 6. században Sevillai Izidor azt is tudni véli, hogy az onogurok a hunok leszármazottai. Ezeken, és az itt nem idézett további híradásokon alapul az a feltételezés, hogy onogurnak az idegenek nevezték a magyarokat, mint ahogy ma is ebből a szóból származik a magyarok külső elnevezése.
Nekem azonban gyanús, hogy ezt az elnevezést a magyarok is használták magukra. Feltehetőleg ők is tudtak arról, hogy az onogurok a hunok leszármazottai. Ennek számtalan nyomát is felfedezhették kultúrájukban és hitvilágukban. Az más kérdés, hogy ebben igazuk volt-e, de hát ők nem voltak akkora tudósok, mint mi… Az onogur népnévből származó személynevek már a 895-ös honfoglalás előttről is adatolhatók az európai latin nyelvű forrásokban (erről lásd Király Péter tanulmányait). Tehát valószínűleg nem a magyarok voltak az első onogurok a Kárpát-medencében. Az avarok második betelepülő hullámával Kr. u. 670 körül érkezett népesség több kutató feltételezése szerint onogur volt. A közös eredet tudata elősegíthette a 895 körül hont foglalók és az itt talált népesség békés együttélését, gyors összeolvadását.
Az onogur népnevet az Árpád-ház történetírói is alkalmazták a magyarokra (lásd Anonymus: Gesta Hungarorum). Ebből következik, hogy egyáltalán nem érezték sértőnek, mint például a hantik az osztják, a manysik a vogul népnevet. Ha a magyarok az onogur népnevet ismerték és elfogadták, magukat pedig onogurnak tartották, akkor akár önelnevezésként is használhatták.
(Forrás: Wikipédia)
A 895-ös honfoglalók az államalapítás által változtathatták meg önelnevezésüket, akkor válhattak onogurból magyarrá. Árpád és fegyveres kísérete a Magyar (vagy Megyer) törzs vezetője volt. A magyarok államát létrehozva ők terjesztették ki hatalmukat az egész népre, s ezáltal terjedt ki a Magyar törzsnév az egész népre. (Vagy nem. Annyi bizonyíthatatlan feltételezés kering a honfoglalás körül, most én is kitaláltam egyet. Holnap talán egy másikat fogok…)
Irodalom:
- A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk. Györffy György. (A műnek több kiadása is volt.)
- Király Péter: Die Personennamen Ungarus, Hunger, Hungarius, Ónger, Wanger im 8-9. Jh. = Sgtudia Slavica 36. 1990. 1-4. 221–225.
- Király Péter: A magyarok népneve a történeti forrásokban és a szomszédos népek névhasználatában. = Életünk. 35. 1997. 1. 94–127.
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (54):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
A nyelvek tulajdonságainak (szóképek, szemléletek..) kapcsolat rendszerét én hasonlónak látom, mint a biológiai génekét..
-Külsőre a gének alapján rasszokra osztották fel az embereket, amelyek ma, a nagymértékű keveredések korában már lassan "egységesednek" olyan módon, hogy szélsőséges esetben akár egy emberben is megvalósulhat az, hogy magában hordozza az "összes" rassz jegyeit, bár, megjelenni mind nyilván nem fog, hanem ha olyannal párosodik, akiben valamelyik "alvó génnel" azonosak, az úgy tudom, hogy megjelenhet..
Az a mondás, hogy "hetediziglen" is megjelenhet egy tulajdonság, gondolom igaz lehet..
-A nyelvek nem csak írott emlékek, vagy feltételezett alapnyelv alapján és hangváltozások alapján hasonlíthatók gondolom össze..
-A technikai, társadalmi változások időbeni változásai sokféle módon megismerhetők és elemezhetők, és a nyelvek meghatározható "rétegei" (szótövek, amik sok nyelvben még ma is követhető módon összetett vagy toldalékolt módon jelen vannak, "szét bonthatók" és múlt beli idő, és tér sávokba sorolhatók ha nem is mindig, csak jó esetben) tevékenységi jellegzetességeket, valamikori hiedelmeket, hitvilágokat, megfigyeléseken alapuló "korai tudományokat" mutathatnak meg, ha hiányos módon is..
-Ilyen, vagy hasonló elemzések szerintem megmutatnák, hogy minden nyelv a maga valamikori és mai helyén, fontos, értékes információkat ad az emberi fejlődésről..
-Szerintem, ha nem összehasonlítási és besorolási célból, hanem a vizsgált nyelvek és használóik értékeinek megismerése érdekében vizsgálódnának a tudósok, igyekezne az emberiség megtartani a nyelvek (és kultúrák, de arról már sajnos mintha lekéstünk volna) sokféleségét, ami a Föld (a vizei, növényei, az állatai, a levegője, az ásványkincsei, és így tovább amik jellemzik az állapotát) nagyobb tiszteletét és diverzitásának megtartását is jelentené..
-A magyarok (de még inkább a Kárpátmedence nyelvének, nyelveinek ) esetében:
Én úgy vélem, hogy ez a terület folyamatosan lakott volt, és a sokféle nyelv itt hagyta a "génjeit", összeolvadt (ma is "teszi", mert a technika lehetővé teszi már világ szinten), amire ezer éve "hozzá csatlakozott" a magyar (megyer, hun?, előtte az avar és a többi.) nyelv, és gazdagította az itt lévőt..
Ettől élő, és változó, mint a többi nyelv is. Dinamikusabbá válhat a kutatási stratégia, ha a nyelvek valósághoz alkalmazkodásának ismérveit is próbálnánk jobban "feltérképezni"..
-A technika lehetővé teszi, hogy a legkisebb nyelvek is élhessenek tovább és gazdagítsák az emberek látásmódjának sokféleségét!
fn.hir24.hu/itthon/2012/01/20/almosnak-koszonhetjuk-magyarorszagot/
A cikkbol: "A magyar nyelv használata is a 895-ös honfoglalás után jelent meg a Kárpát-medencében. Első nyelvemlékeink a magyar állam korai évszázadaiból származnak (Tihanyi alapítólevél: 1055, Halotti beszéd és könyörgés: 1195 körül). Mindezekből az következik, hogy a Kárpát-medencében elsőként a honfoglaló magyarok beszélték a finnugor eredetű magyar nyelvet."
Nem kovetkezik ebbol semmi amire a szerzo utal. Egy dolog biztos, ha 1055ben itt mar magyarul beszeltek, akkor elotte is magyarul beszeltek. Azt, hogy pont a magyarok hoztak be ide a finnugor nyelvet, AZT BE KELLENE BIZONYITANI. Ha a tatarjaras elottrol elveszett volna minden magyar nyelvemlek, akkor ma az iskolakban azt tanitanak hogy a mongolok, kunok hoztak be ide a finnugor nyelvet?? Vegul is a mongolok a regebbi turkmagyarokhoz hasonloan kezdtek berendezkedni a Karpat-medenceben.
A cikkbol: "A magyar nyelv 895 előtti használata a Kárpát-medencében nem bizonyítható (az avar kori rovásfeliratok magyar nyelvűsége egyelőre igen gyenge feltételezés)"
Annak a fenyeben hogy Arpad turk-onugur-magyarjairol sosem volt bebizonyitva hogy finnugor nyelvet beszeltek, ez itt igen gyenge feltetelezes.
@bloggerman77: Ja,most már értem:ahogy a cikk is írja,lehet hogy a magyarok egyaránt vallották magukat magyarnak,türknek és onugornak,csak később a magyar-megyer elnevezés vált uralkodóvá.Hasonlóan ahhoz,ami a cseheknél (ahol a Cseh-morva-medencében élő cseh és zlicsan nevű törzs közül a cseh vált vezetővé) és a finneknél történt (ahol több finn nyelvű törzs közül a suomi vált meghatározóvá és erről kapta nevét később az egész nép és az ország).
_________
És mit gondolsz az utolsó árpád-házi király ügyében : mennyire lehetünk biztosak abban,hogy Utószülött István valóban II.András gyermeke volt ? Lehteséges-e,hogy tkp. vérszerint már IV.Lászlóval kihalt az Árpád-ház ?
Most miről beszélsz????
1./ Hogy jön a magyarok honfoglalásához Kim Ir Szen ??
2./ Nem csupán a magyar-hoz hasonló hangzású földrajzi nevekre vonatkoztattam!
3./ Tévedésben vagy, hiszen az előző hozzászólásaidban ugyan úgy elméletekket említesz. Sajnos kevés a sírból kimászó múmia tudja élőszóval bizonyítani a történelmet :-) Írásos emlék pedig - pont az említett korszakból sajna nagyon kevés maradt fenn, így marad az elmélet ....
4./ Ezt komolyan kérdezed???? Mi bizonyítja, hogy bezúzták??? Tudod mit ez is csak egy elmélet ha így jobb :-)))
@Béla007:
1. Melyek az államilag elfogadott elméletek? A dákoromán kontinuitás? Vagy Kim Ir Szen életrajza? Esetleg a Szovjetunió Kommunista Pártjának története? Tudsz másikat is?
2. Kik azok a nemzetközileg elismert professzorok, akik az általad a 'magyar' népnévvel összefüggésbe hozván felsorolt földrajzi neveket magyar eredetűeknek tartják?
3. "A történelem sajna nem bizonyít, hanem elméleteket állít." Ezt nem gondolhattad komolyan. Mert akkor a történelem nem tudomány.
4. Milyen adatok bizonyítják, hogy Tolsztov könyvét bezúzták? És ha igen, miért került ez nekik két évtizedbe, ahogy ezt írod?
@Roland2:
"A magyarok önelnevezése viszont finnugor eredetű. Tehát arra akarok kilyukadni:ha a finnugor nyelvű magyarságot egy török vezetőréteg szervezte néppé,akkor a köznép miért ne akart volna azonosulni a vezetőréteggel azáltal,h. felveszi annak elnevezését ? "
***
A magyarok minden idegen elnevezése az onogur alakra megy vissza, tehát a külföldieknek azok voltak a "magyarok", akik önmagukat onogurnak nevezték.
Ne feledjük, hogy a "Hetumoger" elnevezés csak egy helyen fordul elő, Anonymusnál, 300 évvel a honfoglalás után.
Mivel Anonymus khm, hogy úgy fogalmazzunk, kreativ volt a múlt elképzelésében, lehetséges, hogy ő alkotta meg a Hétmagyar nevet.
(Elvileg az onogur név alkalmazható lenne a honfoglaló magyarokra, hisz a magyar hagyományban nincs nyoma a csatlakozott 3 kabar törzs egy törzzsé szervezésének... így lehet pl. hét magyar + 3 kabar törzsből egy tíz törzsből álló törzsszövetség.)
@bloggerman77: Szerintem akkor lenne egyértelműbb az elmélet,ha a magyarok önelnevezése török eredetű lenne: a sztyeppei lovas népeknél ha egy erősebb nép meghódít egy másikat,akkor előfordul,hogy a meghódítottak átveszik a hódítóik nevét presztizsből vagy azonosulás végett,lásd a mai tatárnak nevezett török nyelvű kelet-európai és szibériai népek,akik az őket meghódító tatár-mongolok nevét vették fel,vagy a mai kínai turkesztáni ujgurok (tkp. türk nyelvű népcsoportok) esetét,akik az előttük ott élő,ill. egykori vezető pozicóban levő néptől örökölték a nevüket,vagy a balkáni bolgárok esetét,ahol a szláv lakosság vette át az őket néppé szervező törökök nevét.
A magyarok önelnevezése viszont finnugor eredetű. Tehát arra akarok kilyukadni:ha a finnugor nyelvű magyarságot egy török vezetőréteg szervezte néppé,akkor a köznép miért ne akart volna azonosulni a vezetőréteggel azáltal,h. felveszi annak elnevezését ? Visszafelé már kevésbé valószínű a helyzet: az elit miért venné át az alávetettek nevét ? Na persze ez sem törvényszerű vagy kizárólagos,csak mint lehetőséget vetettem fel.
Az meg a másik kérdés,hogy kik lehettek azok a törökök ?
Egyébként Glatz Ferenc említ egy érdekes feltevést (tényleg csak feltevés szintjén):
"Az első államot - a legenda és újabban már a kutatók szerint is - 862-ben a Volgán és Dnyeperen lefelé hajózó és a Bizáncba vezető kereskedelmi utat ellenőrző vikingek (normannok) egyik vezére,a legendák homályába vesző Rurik,Novgorod székhellyel alapította.Utóda,Oleg meghódította Kijevet és megalapította a Kijevi Ruszt (882),őséről,Rurikról nevezve el országát.Az államalakulás előtt itt. az ún. keleti szlávok laktak,akik a 6.századi nagy szláv szétvándorlás során a Dnyesztertől a Volgáig - ha szórványokban is - betöltötték a térség nagy részét,keveredve a finnugor és egyéb őslakókkal.E népek a 7.-8.században a Kazár Kaganátus fennhatósága alá tartoztak,melynek ebben az időben a magyarok és a velük később törzsszövetségben élő népek is tagjai voltak. Nem tudjuk,hogy lehet-e kapcsolat a Kazár kaganátus bomlását muatató két eseménysorozat között:az egyik a magyarokról elenevezett törzsszövetség tagjainak kiválása (feltehetően 830 körül),majd önálló törzsszövetséggé szerveződése,a másik a kijevi területek önállósodása (860 körül).S hogy mennyire játszottak ebben szerepet az északról Bizáncig hajózó és kereskedő vikingek (normannok ) ? Azt szinte biztosra vehetjük,hogy a viking kereskedők a magyarok szállásterületén is átkeltek észak-déli irányba.Arról azonban,hogy a Kijevi Rusz és az etelközi magyarság között milyen volt a kapcsolat,csak feltevésekkel élhetünk.Lehet,hogy a magyar törzsszövetség megszervezésében esetleg a vikingek - a Kijevi Ruszhoz hasonlóan - szerepet játszottak ? Feltevés.Nem kevesebb joggal,mint a többi ...."
(História - 2007/5-6.szám 30.old.)
@Ringelhuth bácsi:
Tisztelettel megjegyezném, hogy ez nem okoskodás, hanem van pár nemzetközileg is elismert tudósnak titulált személy, akik sajna nem ismerik el az államilag elfogadott elméleteket, és van pofájuk új elméletekkel előállni.
Az hogy vettem a fáradtságot és foglalkoztam ezzel a témával sőt nem átalottam más nemzetek tudósnak titulált szaekmeberei véleményét is elolvasni még nem jelenti az én lelki szegénységemet.
A történelem sajna nem bizonyít, hanem elméleteket állít. A matematikában tudsz bizonyítani, de a történelemben sajnos kevés az esélyed. Ha már addig eljutottál, hogy egyes elméletek fölött elgondolkodsz és veszed a fáradtságot, hogy a másik oldalt is figyelemre méltasd az már nagy eredmény.
Ajáűnlom figyelmedbe az 1947-ben megjelent Sz.P. Tolsztov - szintén orosz teáskanna fényező régész - könyvét az Ősi Chorezm -et.
Sajna a legtöb példányát az 50-es60 években bezúzták, mint tiltott irodalmat, azért pár példánya még maradt. Ez az akkor még szovjet régész az ősi középázsia területére - régészeti leletekkel alátámasztva - nem gyüjtögető, halászó-vadászó néptörzseket álmodott, hanem fényesen működő birodalmat. Lehet, hogy tévedet,, és ha nem ???
@tenegri:
Köszi az észrevételt. Nem hagyom figyelmen kívül, csupán arra kívánok utalni, hogy vannak más vélemények is, de hozhattam volna más tudósnak titulált emberek véleményét is. Csupán egy figyelem felkeltésnek szántam amit írtam.
A besenyő támadás elmeltét a cikkben említett Bíborban született kronikájából vettem, amint az említett "szabar" népnevet.
Egyébként véleményem szerint egy régész ki az említett időszakkal foglalkozik, azért had nyilvánítson már véleményt, még akkor is ha az ellenkezik a nyelvészek véleményével.
Szeretem mind a két oldalt megismerni. :-)
@Béla007:
1. Be kellene bizonyítanod, hogy az idézett földrajzi nevek mindegyike összefüggésben van a 'magyar' népnévvel.
2. Na és ha igen, akkor mi van? Mi köze a magyar népnévnek a honfoglaló magyar néphez? Erről is véleményt kell alkotnod, s akkor jöhetnek a következtetések.
3. Annyira nyilvánvaló, hogy a magyarok Indiából jöttek, azon belül is Bihar államból, egyenesen Bihar megyébe, hogy minden további okoskodás fölösleges.
@bloggerman77:
Amúgy üdv Qedrák mester, jó látni a kibertérben egy ismerős nevet.
bloggerman77 alias ftonyo ;):)
@Qedrák:
"Ha István nem beszélt magyarul, akkor mikortól kezdve kezdett el a magyar elit magyarul beszélni? Vagyis az a folyamat, ami a bolgároknál mondjuk a IX.-X. században végbement, mikor ment végbe nálunk?"
****
A 11-12. század fordulóján.
Hogy csak az Árpád-kor korai időszakát nézzük uralkodóink esetén:
- Szent István a türk Vajk (Hős) nevet viselte keresztsége előtt. Gyermekei német neveket viseltek, német császári neveket (Ottó, Henrik/Imre), anyjuk német, feltehetően a gyermekek is németül beszéltek.
- Péter újlatin anyanyelvű volt, valószínűleg beszélte az ófelnémetet
- Aba Sámuelt, kettős türk-biblikus személynév. Konszenzus szerint kabar törzsfőnek tartják, tehát ő biztosan türk nyelvű volt
- I. András és I. Béla "magyar" nevét nem ismerjük, hiszen őket az emigrációban keresztelték meg, Andrást Kijevben, Bélát Lengyelországban. Tehát András inkább Andrej Vasziljevics volt, Béla meg Vit'az Bjela. A testvérük, Levente pogány marad, neki ismert az eredeti neve. Mivel őket a pogány lázadók elismerték, beszélhették a "magyar" nyelvet.
Az apjuk igazi nevét sem ismerjük, mert a Vazul-Vászoly név a görög Baszileosz, szláv alakjában Vaszilij név magyarosítása. Tehát az ő pogány "magyar" nevét sem tudjuk.
- Salamon bibliai nevet viselt. Anyja kijevi hercegnő volt, tehát ő vélhetően szláv anyanyelvűnek tartható.
- I. Géza neve az egyetlen visszautalás ebben a korszakban a dinasztia pogány korára, de a Geysa név közmegegyezés szerint türk eredetű. Keresztény neve Magnus volt. Neki mindkét, 'magyar' és keresztény neve is ismert tehát. Ezzel szemben a testvére I. Szent László királyunk ismét szláv nevet visel (Vlagyiszlay), ami nem meglepő, mert Lengyelországban született... Az uralkodásban részt nem vevő testvérük, Lambert herceg a nagyapjukra, II. Mieszko Lambert királyra utaló nevet viselt.
@Roland2:
"Kristó hibásan fogalmaz:Nem finnugoros neveket,hanem inkább finnugor eredetű szavakból képzett neveket kellett volna írnia,mivel a magyarok ekkor még nem voltak tudatában annak,h. ők finnugor nyelvet beszélnek.Mindenestre rámutatott arra,h. a vezetőréteg tagjai nemcsak török,de magyar (-finnugor) eredetű szavakból képzett neveket is viseltek. Árpád neve a török árpa szóból származik,viszont a -d kicsinyítőképző már magyar eredetű (árpácska)"
***
A Kristó által Fu eredettel magyarázott nevek ugyanilyen erővel levezethetők a török nyelvekből is. Az a baj, hogy itt romlott névalakok vannak, amit a lejegyző anyanyelve, félrehallása, aztán az eredeti szöveget másolók hibázásai.
Itt a nyest.hu-n már írtam arról az elméletről, ami Levedi nevével kapcsolatos.
Kristó szövegében idézett alakkal szemben Bíbiorbanszületett művében nem Levediasz, hanem Lebedziasz alakban szerepel, megspékelve a voevoda (vajda) tisztségnévvel.
Tehát, mint ezt egy általam korábban ismertetett - nyelvész által kialakított - elmélet mondja, a névnek nincs köze a magyar 'lövő' szóhoz, hanem ez a szláv Lebegy név görögösített alakja. A név jelentése "hattyú", és a türk népeknél kedvelt volt nemes vadmadarak nevét személynévnek alkalmazni.
A szláv névhasználat egyik magyarázata az lehet, hogy Bulcsúék tolmácsa a bizánci udvarnál egy szláv lehetett, ki lefordította a Levedi valódi személynevét és méltóságnevét is.
Álmos neve esetén már a középkori krónikások is figura etimologicát alkalmaznak, amikor az álom szóból vezetik le a nevet, de levezetik a latin almus szóból is.
És pluszban ott van a bolgár-török Almis fejedelem neve is...
@Roland2:
Kristó mindenáron a nyelvészet adataihoz próbálta hozzászuszakolni az elméletét.
Plusz ezt megfejelte azzal, hogy ő kizárólag az írásos adatok alapján állította fel az elméletét, és ez olyan bizarr adatokhoz vezetett, hogy ha Kristó adatai nyomán számolunk, akkor a Kárpát-medence töküres volt a honfoglalás idején, mert Kristó szerint a honfoglalók maximum 45-50 ezren lehettek - ennyi ember pedig nem örökíthette át a magyar nyelvet, mert a reális becslés szerint a Kárpát-medence lakossága 220 ezer körül lehetett.
Ezt oldja fel azzal, hogy pl. az Alföld lakatlan gyepű volt a frankok-morvák és a bolgárok közt.
Aztán a források kizárólagos figyelembe vétele vezetett oda, hogy a közvetlenül halála előtt megjelent könyvében olyan, történész, régész körökben nagy felháborodást keltő kijelentéseket tett, hogy a német krónikákban szereplő állítások, mint pl. hogy a magyarok a nyereg alatt puhított húst ették - hiteles megállapítások....