0:05
Főoldal | Rénhírek
Hol van Szubotca?

Ősmagyarok a Dnyeper partján

A régészek találtak valamit. Megvan Etelköz. Vagy Levédia. Magna Hungaria pedig nem ott volt.

zegernyei | 2011. november 25.

A héten Szegeden jártunk. A Tisza partján, a hajdani vár romjain létrehozott múzeumi kiállítóhelyen érdekes esemény zajlott. A magyar őstörténetről tartott valaki előadást. Hogy a dolognak tétje is legyen, mindezt egy misztikus tudományos szeánsz, doktori disszertáció védése keretében tette. A tudós opponensek és a bíráló bizottság által megvitatott mű címe: A magyar őstörténet és a szaltovói régészeti kultúrkör. Írója és a bizottság előtti hős védelmezője Türk Attila volt. Nevezett személyről a Ki kicsoda a magyar régészetben című helyen tájékozódhatunk.

Az interneten találunk adatokat egy másik Türk Attiláról is. Ő azonban nem ő, hanem Szatmári Jenő István újságíró, aki egy 1995-ben meglehetős viharokat kavaró könyve után Türk Attilaként jegyezte további műveit.

A régész Türk Attila fél évtizeden át kutatott Oroszországban. Mindenhol járt, ahol egykor talán az ősmagyarok is. Múzeumokban, kutatóintézetekben, könyvtárakban konzultált, fényképezett, fénymásolt. Hatalmas anyagot hordott össze. Több tízezer fotójából doktori disszertációjához kétkötetnyit csatolt illusztrációként.

Dolgozatából három témát emelünk ki:

A szaltovói kultúra nem volt, hanem nincs

A magyar őstörténetben nagy jelentőségű szaltovói kultúráról már írtam a Rénhírekben. Utaltam arra a problémára, hogy a magyar őstörténet-kutatás valahol a szaltovói kultúrában vagy környékén keresi az ősmagyarokat, de azok sehogy sem akarnak megtalálódni. A szaltovói típusú régészeti emlékeket első felszínre bukkanásuk óta, immár több mint 100 éve a kazár birodalomhoz kapcsolják a kutatók. A szaltovói kultúra iránti magyar érdeklődés kiváltója egy-két történeti adat volt, arról, hogy a bizánciak erődöt építettek a kazároknak, a magyarok egy ideig alattvalói voltak a kazároknak, majd pedig a mindmostanáig egyetlen győztes magyar szabadságharc keretében kivívták függetlenségüket. Ezek alapján megszületett a feltételezés, hogy a kazárok a magyarok ellen kérték a bizánciak segítségét. A nyelvészek fölfedezték, hogy a magyar krónikákban szereplő Dentümogyeria neve bizonyosan Don-tövi Magyarországot jelent, tehát a régészek jó nyomon járnak, ha a Don melléki szaltovói típusú emlékekben keresik a magyarok nyomait.

Sarkel erődje, amit nem a magyarok ellen építettek (makett)
Sarkel erődje, amit nem a magyarok ellen építettek (makett)
(Forrás: http://sarkel.ru)

Az elmúlt évtizedek ásatásai annyi szaltovói leletet hoztak felszínre, hogy szépen kirajzolódtak a kultúrán belüli önálló csoportok. Ezek oly mértékben különböznek egymástól, hogy most már szaltovói kultúráról nem beszélhetünk. Ezt az elnevezést csak a névadó lelőhelyen, Verhnyij Szaltovban és a környékén található alán leletegyüttesre alkalmazhatjuk. Körvonalazódtak a bolgárok és a kazárok emlékei is. Az egyik bolgár csoportban pedig, melynek létezése oly gyanús hirtelenséggel szűnt meg, éppenséggel a magyarokhoz csatlakozott kabarokat sejthetjük. Na de hol éltek a kazár függőségtől megszabadult magyarok? A megsokszorozódott régészeti leletek alapján kijelenthetjük, hogy a szaltovói kultúra területén biztos nem. A Don torkolatvidékén biztos nem. Ezt a Dentü = Dontő etimológiát is jó lesz elfelejtenünk.

A Szubotca-horizont (a névadó lelőhely még Subboticyként írva)
A Szubotca-horizont (a névadó lelőhely még Subboticyként írva)
(Forrás: Türk Attila)

A Szubotca-horizont

Már elég régen, 1989-ben jelent meg az Archaeológiai Értesítőben egy közlemény az akkor Szubbotyicinek nevezett, a mai Ukrajnában Szubotca néven ismert lelőhelyről származó, kétséget kizáróan ősmagyar sírokról. A publikálók egy kerámiaedény alapján a 11. század közepére datálták az egyik sírt. Véleményük szerint ez a háromsíros kis temetőcske a Kárpát-medencébe vezető úton eltévedt és a besenyők között maradt magyarok emléke.

Tanulmányútjain tájékozódva Türk Attila megállapította, hogy a szubotcai lelőhely már egyáltalán nem valami magányos jelenség, egyre gyarapodnak a vele rokonítható lelőhelyek. A szubotcai leletek népessége a térképről láthatóan a Dnyeper mellékén települt meg. Az ide sorolható lelőhelyek közül néhányban nagyon markánsan mutatkozik meg a magyar jelleg. Egyes leletek kapcsolata a honfoglaló leletanyaggal teljesen nyilvánvaló. A radikarbonos kormeghatározás szerint a szubotcai horizont a 9. század közepére datálható (ez a módszer felülírja a kerámiára alapozott 11. századot).

Az egykori Magna Hungaria és a Kárpát-medence között korábban semmiféle régészeti leletcsoportot sem tudtunk az ősmagyarok emlékeként meghatározni. A történeti forrásokban említett Levédiát hagyományosan a Don mellékére helyezte a magyar kutatás. Erről a vidékről ma már nagyon sok 8–10. századi lelőhely ismert. Úgy tűnik, egy magyar sincs köztük. A továbbiakban Levédia nem a Don alsó folyása mentén keresendő. Etelköz helyét szintén a történeti forrásokból ismerjük. Bíborbanszületett Konstantínt a kazár erődépítés és a kazár–magyar kapcsolatok miatt már idéztem. Tőle tudjuk hol volt Etelköz. Sajnos azonban kétféleképpen. Műve 38. fejezete szerint Etelköz öt folyó közében volt:

A folyók a következők: első folyó az úgynevezett Varuch (Dnyeper), második folyó az úgynevezett Bug, harmadik folyó az úgynevezett Trullosz (Dnyeszter), negyedik folyó az úgynevezett Prút, ötödik folyó az úgynevezett Szeret.

A 40. fejezet szerint pedig egyetlen folyó mellett, amelynek azonban két neve is volt:

Azt a helyet pedig, amelyen a türkök korábban voltak, az ott keresztülmenő folyó nevéről Etelnek és Küzünek nevezik…

A régészeti leletek a Dnyeper mellékén találhatók. Ez a folyó meg is van nevezve a 38. fejezetben. A 40.-ből pedig arra gondolhatunk, hogy Etelköz egyetlen, ámde kétnevű folyója esetleg a Dnyeper volt.

A Dnyeper–Bug–Dnyeszter–Prut–Szeret folyók mellékéről nem ismerünk a honfoglalókkal összefüggésbe hozható más leletcsoportot. A terület északnyugati peremén található Przemyśl, Szudova Visnya és Krilosz magyar jellegű leletei inkább a magyar királyok Halics és Volhínia felé irányuló érdeklődésének 10. századi előzményeire utalnak.

Isten? Varázsló? Különös lény egy szubotcai csaton
Isten? Varázsló? Különös lény egy szubotcai csaton
(Forrás: Archaeológiai Étesítő)

Úgy tűnik, hogy a szubotcai horizont elhelyezkedése leginkább a Konstantín-féle Etelköznek felel meg. Kíváncsian várjuk, hogy tud-e erre a régészet valamiféle bizonyítékkal szolgálni.

A Dnyeper melléke és Magna Hungaria között nem találunk ősmagyar jellegű lelőhelyeket. Ez a tény, valamint a szubotcai horizont datálása (9. század közepe) arra mutat, hogy a Kárpát-medencébe vezető úton a magyarok igen hamar végigmentek. Csak egy helyen álltak meg, a Dnyeper mentén, ott sem sokáig. (Konstantín szerint a kazár fennhatóság csak 3 évig tartott!) Ha ezt a lehetőséget végiggondoltuk, akkor a következő kérdésünk az lehet, hogy honnan indultak a magyarok. Hol volt Magna Hungaria?

Magna Hungaria helyéről

Türk Attila a régészeti anyagot áttekintve Magna Hungaria helyével kapcsolatban is új eredményre jutott. Ez nem valami forradalmi újítás, viszont nagyon hasznos pontosítás.

A magyarság vándorlását ábrázolni próbáló térképek azokból a történeti adatokból indultak ki, amelyek szerint Baskíria azonos Magna Hungariával, a baskírok pedig a magyarokkal. Ezek az adatok két egymástól független forráscsoportban, a mohamedán geográfusok írásaiban és a 13. századi szerzetesek (Julianus, Rubruk) beszámolóiban is olvashatók. E forráshelyeket olvasván, a történészek instrukcióit követve a térképrajzolók kanyarítottak egy jó nagy kört, benne a mai Baskíriával. Csakhogy a régészeti anyagot áttekintve kiderült, hogy Baskíria közepén nincsenek olyan népvándorláskori leletek, amelyek akár halványan is az ősmagyarok felé mutatnának. Vannak viszont az ország északi és déli peremvidékén, mintegy félkörben átölelve a középütt lakatlan részt.

A továbbiakban különösen a Baskíria déli részén lévő lelőhelyek érdekelhetnek minket. A magyar krónikák ugyanis emlékeznek valami nagy átkelésre az Etil folyón, és én ezt valahol az Alsó-Volga középső régióiban tudom elképzelni. Arrafelé, ahonnan a lugovszkojei ősmagyar sírt ismerjük, állítólag egy fontos karavánút mellől.

Happy End

Türk Attila ismertetését disszertációja tartalmáról a bizottság nagy elismeréssel fogadta, miként a teljes művet is. Az opponensek kellően kegyesek voltak, elpottyantván nekünk tudásuk morzsáit. A jelölt előadásánál lényegesen hosszabb ideig sorolt észrevételeikből megtudhattuk, hogy ezt a témakört ők valójában sokkal jobban ismerik, mint Türk Attila, sőt, már korábban minden olyat megírtak, amit most a jelölt újdonságként prezentált. Végül azért csak megjegyezték, hogy korszakos mű született, s ezt a megadható maximális pontszámmal honorálták, miként a bizottság többi tagja is. Vagyis tanúi voltunk egy igen ritka, 100 %-os eredménynek. Az eredményhirdetés utáni eseményeket is mérlegelve én inkább 110 %-ra értékelem a jelölt összteljesítményét. A többféle pálinka, a hidegtál és a torta ugyanis nagyon finom, a régész hölgyek és urak lába alatt szaladgáló Türk Ágoston pedig nagyon aranyos jelenség volt.

Irodalom

Bokij, N. M. – Pletnyova, Sz. A.: Nomád harcos család 10. századi sírjai az Ingul folyó völgyében. Archaeológiai Értesítő 1989. 86–98.

Galkin, L.L.: Nomadischer Grabfund von jenseits der Volga. Acta Archaeologica 1983. 379–383.

Koperski, A.: Przemyśl (Lengyelország). In: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Bp. 1996. 439–448.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (50):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
8 éve 2015. október 12. 11:50
50 benzin

"az ott folyó folyók nevei szerint nevezik el (szállásterületüket) A folyók ezek : az első folyó a Temes, a második folyó a Tutis, harmadik folyó a Maros..."

"A besenyők helyét, amelyet abban az időben a Turkok laktak az ott levő folyók neve szerint hívják. A folyók a következők : Az első folyó az úgynevezett Baruch, a második folyó a Bug..."

"Azt a helyet pedig amelyen a türkök korábban voltak az ott keresztülmenő folyó nevéről Etelnek és Küzünek nevezik."

CA Macartney úgy fordítja utóbbit, hogy Etelkuzu a területet öntöző folyók neve alapján kapta a nevét amik Etel és Kuzu. Az nyilvánvaló, hogy a turkok szállásterülete minden esetben folyónevek alapján történik. Ezután a kuzu-t a honfoglalókra jellemző minden magyar nyelvi nyom nélkül, a török nyelvű rovásfeliratok ellenére köz-ként fordítani, hát minimum érdekes.

8 éve 2015. október 9. 13:28
49 benzin

@Fejes László (nyest.hu): Olyannyira takar, hogy el is takarta a honfoglaló tömegeket, így jutott be csak 254 fegyveres. A többi nyelvtanár volt. :)

8 éve 2015. október 9. 08:20
48 Fejes László (nyest.hu)

@benzin: Annyira takarja, hogy nem is látszik! :D

8 éve 2015. október 8. 19:27
47 azadantaathum

A keleti avarok 740.-tõl Marván arab vezérrel harcoltak a Tenisúr (Donyec) vonalán.

(Arvisura)

en.wikipedia.org/wiki/Marwan_II

Magyarkától északra három kistelepülés létesült: Csádvárhely, Muromavárhely és Kazánvásárhely. Ezeket az Etil kötötte össze.

.

822 822-836 Intrusion of Hungarians into Black Sea Coast

s155239215.onlinehome.us/turkic/70_Dateline/KhazardatelineRu.htm

Ond és Ellák elvesztette a kazárok szövetségében, 825-ben, a Harun al Rasid unokája, Mamun kalifa ellen vívott magyarkai csatát.

825 Harun al Rasid unokája, „Mamum” kalifa vezette arab hadak a híres derbenti kapunál áttörték a Magyar Törzsszövetség védte Kazária déli védvonalát.

A 825-ös kazár vereség után Edemen a Megyer törzset a Kulon völgyéből Tenis tartományba vándoroltatta.

.

Kazária a 825-ös vereség után a görögökkel lépett szövetségre a ... Magyar Törzs-szövetség ellen.

(Arvisura)

822-825 : a 3 év a kazárokkal való szövetségben

8 éve 2015. október 8. 19:24
46 azadantaathum

376 Huns captured Atilkuzu (Bessarabia). Alans remained in Dacia. Vestgoths and Ostrogoths, defeated by Huns and Alans, retreated to Danube.

380-395 Alans clear Dacia and Atilkuzu from Vestgoths, Taifals, Gepids, Burgunds and other peoples. Huns went to Pontic steppes

837 Atelkuzu, largely consisting of Ukraine, Moldavia and Eastern Wallachia,

theperemechlounge.blogspot.com/2011/08/bulgars-dateline.html

In Middle Ages Danube-Prut-Dniester-Dnieper interfluvials were called Atil-kiji - "motherland people land" (dial. Atil-kiji, Etil-kiji)

s155239215.onlinehome.us/turkic/10_Histo...hanKyzyDastanyEn.htm

through the Middle Ages was called Atil Kiji , with a literal meaning the father-land of the people

s155239215.onlinehome.us/turkic/30_Writing/Scythians_En.htm

Magyars are called (western, European) Bashkirs and in turn Bashkirs are called (eastern) Magyars ...

The area of the Atil-kuzu...

Bechen assault on the Atil-kuzu Onogurs came as a shock.

8 éve 2015. október 8. 18:44
45 benzin

Még egy verzió :

A Kuzu, Westberg szerint (J.B. Bury : History of the eastern Roman empire) a Pseudo Mózes által lejegyzett Kocho folyónévvel azonos és a Dnyepert takarja.

8 éve 2015. október 8. 13:55
44 Fejes László (nyest.hu)

@benzin: Igen, ez is kb. annyira valószínű megoldás, mint az eddigiek. :)

8 éve 2015. október 8. 13:21
43 benzin

@Fejes László (nyest.hu): Bizonyára, az Etel pedig nyilvánvalóan Előre Tejért Lovasok, így rögtön a honfoglalás valódi céljára is fény derült.

8 éve 2015. október 8. 12:45
42 Fejes László (nyest.hu)

@benzin: Ja, ha csak úgy nem.

De lehet, hogy eredetileg rövidítés, mondjuk Etel KZ (kipányvázó zóna)...

8 éve 2015. október 8. 09:52
41 benzin

@Fejes László (nyest.hu): két folyóról elnevezett terület, pl mint a maros-kőrös nemzeti park.

8 éve 2015. október 8. 09:12
40 Fejes László (nyest.hu)

@benzin: Szóval akkor folyóbárány?

8 éve 2015. október 7. 20:36
39 GéKI

@B_Zoltán:

Az Etel, Itil soha senkinél nem jelentette a Dnyesztert. A legvalószínűbb az, hogy a Don alsó folyásának megnevezésére használatos, de a Volga is szóba jöhet. Sőt sokan kizárólag a Volgával azonosítják. Ha azonban megnézzük Herodotosz térképét, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy azon még csak nem is szerepel Európa legnagyobb folyója. Sőt, semmien északról a Kaszpi – tengerbe ömlő folyó nem szerepel. Tehát az a feltevésem, hogy a legtöbb ókori és koraközépkori forrás a Don alsó folyását nevezi Itilnek, és a Volgát még csak nem is ismerik. Az „adatközlők” – akik ott éltek – persze a Volgáról beszéltek, de mivel a lejegyzők nem ismerték a Volgát, így egyszerűen a Donra gondoltak, és azt vetítették a térképekre.

8 éve 2015. október 7. 17:31
38 benzin

Az, hogy folyókat sorol fel etelköz területeként a DAI azért megtévesztő, mert minden nagyállattartó lovas nép szükségszerűen folyók mellett élt, így nem csak a honfoglalók lokalizálában meghatározó a folyó ahol éltek hanem a többi sztyeppei népnél is.

8 éve 2015. október 7. 17:27
37 benzin

@B_Zoltán: Nem kell csűrni azon a néven szerintem, a kuzu bárány jelentésű török nyelvekben. A korabeli kazáriában nagyüzemben ment a birkatartás, forrás van róla.

Amúgy jó helyen kapisgálsz szerintem, ugyanis mind a kuzu mind az etel török szavak, utóbbi folyó jelentéssel.

Etelköz márcsak azért se lehet folyóköz a magyar nyelvben, mert az etel szót soha nem használták a magyarban folyó értelemben.

8 éve 2015. október 7. 15:04
36 Fejes László (nyest.hu)

@B_Zoltán: Ezek szerint azt jelentené, hogy Etel vörös?