Hallania kellett. Látnia kellett. Hazudik.
Ne féljenek a vöröskatonáktól!
A nyolcvanas évek végére szinte minden észt kénytelen-kelletlen értett valamennyire oroszul: nem kevesen kitűnően beszéltek is. De hogyan boldogultak fél évszázaddal korábban az Észtországba benyomuló katonák? Egy ezzel kapcsolatos dokumentumot tett közzé A Wang folyó versei.
A kulturális antropológia történetének fontos állomása, s az alkalmazott antropológia születésének hőskora volt, amikor Pearl Harbor után az amerikai antropológusok a kormány megbízásából sorra állították össze és adták ki a „Pocket Guide” könyvecskéket, amelyek a meghódítandó csendes-óceáni szigetek etikettjére és a helyi lakossággal való érintkezésre készítették fel az amerikai hadsereg katonáit.
A poszt eredetije A Wang folyó versein.
2008 elején jelent meg az antropológiának erről a fordulatáról David H. Price kiváló könyve (amelyet persze még nem olvashattam, s a jelzőt csak a neten olvasható mutatványok és a szerző korábbi írásai miatt előlegezem meg neki), amely egyszersmind a szociális antropológusoknak Amerika jelenlegi iszlám-keleti háborúiban vállalt kétes szerepére is kitér.
Különös, hogy bizonyos helyzetekben a magázás még a nyomtatott ukáz szerint is tegezésbe vált át. Nem is tudom, lehetséges-e egyáltalán olyat mondani bármilyen nyelven, hogy „ha nem marad csendben, megölöm”. Azt hiszem, nem.
Nem tudtam, hogy az amerikaival egyidőben a szovjet hadsereg is rendszeresített hasonló célú könyvecskéket, persze mutatis mutandis. Ez a Szovjetunió Honvédelmi Népbiztosságának Állami Katonai Kiadója által 1940-ben kiadott orosz-észt katonai társalgási szótár (разговорник [razgovornyik]) üzbég fordító barátom, Temur közvetítésével került hozzám.
A könyvecske három részből áll. A bevezető rész hét pontban (а-ж) az alapvető kifejezéseket tartalmazza: kapcsolatfelvétel, hely és idő, számok, mennyiségek, méretek, rangok. Ezután következnek tíz-tíz téma köré csoportosítva a bennszülöttek két fő csoportjával, a katonákkal, illetve a „lakossággal” (жители [zsityeli]) folytatott társalgás során használt leggyakoribb mondatok. Az orosz szöveg észt megfelelője mellett annak fonetikus cirill betűs átírását is megadják a könnyebb kiejthetőség végett.
A társalgások felépítése világos, kiforrott módszertanról tanúskodik, annak alapos gyakorlati ismeretéről, hogyan lehet egyértelmű információkhoz jutni egy ismeretlen nyelven. A válaszokat igyekszik igen-nemre korlátozni, megismételteti őket, ellenpróbát tesz, egymás után rákérdez a részletekre, leíratja a számokat, nyugtat, korhol és dicsér.
![Lehet kenyeret (húst) szerezni? Hány emberre? Gyűjtsék össze és hozzák ide a teheneket (juhokat)! Gyűjtsenek össze és hozzanak [enni] … lónak! Gyűjtsenek össze és hozzanak [enni] … embernek! Ne féljenek a Vörös Hadsereg katonáitól!](/media/lehet-kenyeret-hust-szerezni-hany-emberre-gyujtsek-ossze-es-hozzak-ide-a-teheneket-juhokat-gy.png)
Ez a módszertan csak abban a részben lazul fel, ahol a kérdező az informátorok véleményére kíváncsi. Nem tudom, hogyan érthette meg alaposabb nyelvismeret nélkül az olyan kérdésekre adott válaszokat, mint „Hogyan beszélnek az [ellenséges] katonák a Szovjetunióról?” vagy „Hogyan viszonyul a lakosság a katonákhoz?”
![Megölt valakit parancsnokai közül? Kit ölt meg? Mi a beosztása? Mi a [család]neve? Mi a rangja? Tagja ön politikai pártnak? A párt neve?](/media/megolt-valakit-parancsnokai-kozul-kit-olt-meg-mi-a-beosztasa-mi-a-csalad-neve-mi-a-rangja-tagj.png)
A zsebkönyv egykori használója két helyet ikszelt be ceruzával. A kisebbik iksz a „Vannak-e [mármint az ellenségnek] harci kutyái?” és a „Vannak-e postagalambjaik?” kérdések közé esik, talán valamivel közelebb a kutyákhoz. A nagyobbik iksz a „Hol van a vezérkar (főhadiszállás)?” mellett áll.
A szovjet hadsereg 1940. június 16-án, három nappal a német hadsereg párizsi bevonulása után szállta meg a Molotov-Ribbentrop-egyezmény alapján a Szovjetuniónak juttatott Észtországot. Június 21-re a teljes észt hadsereget lefegyverezték és fogságba vitték. Rajtuk kívül 1941 júliusáig további 54 ezer embert deportáltak vagy végeztek ki, köztük az ország szinte teljes politikai és katonai vezető rétegét. A német támadás megindulásakor 33 ezer észt fiatalt soroztak be erőszakkal a Vörös Hadseregbe, majd nem sokkal később ezeket megbízhatatlannak minősítették és a Gulagra küldték. A deportálások és kivégzések 1944-től folytatódtak. 1945-re Észtország elveszítette lakosságának 25%-át. Ez volt a legmagasabb háborús emberveszteségi arány Európában. 1945 és 1956 között újabb tisztogatásokra és kuláktalanításra került sor. Ezzel egy időben megkezdődött az orosz lakosság betelepítése.
További szótárak és nyelvkönyvek A Wang folyó versein
@Kincse Sz. Örs: Elvileg az OSZK-ban ilyen is van:
Olasz : hadi társalgóval bővítve : gyakorlati olasz-magyar-német beszélgetésekkel. (B1 249.300 / Raktár )
@ibn_battuta: húha, éppen azon gondolkoztunk, hogy hazai példákat kellene felkutatni, és hogy honnan szerezhetnénk ilyeneket. felmerült a Hadtörténeti Múzeum is, mint forrás, de ha kölcsön tudnád adni a szerzeményed, egyszerűen nagyon hihetetlenül hálásak lennénk neked... :)
Azért ilyen nálunk is volt.
Magyar-Ruszin nyelvkönyv és kisszótár
A M. Kir. Honvédség és leventeoktatók részére
1938
Példamondatok:
46. fejezet. Harácsolás.
A felderítő osztag ellenséges földön harácsolni fog!
A faluból az ellenség felé senki sem távozhat! Megértette?
47. Fejezet. Fogolykísérés
Ha szökést kísérelne meg, azonnal lőni fogok!
Milyen papírokat dobott el? Hisz ez egy kémjelentés!
stb, stb.
Kb. 8 éve vettem egy antikváriumban 1500 Ft-ért
"amikor Pearl Harbor után az amerikai antropológusok a kormány megbízásából sorra állították össze és adták ki a „Pocket Guide” könyvecskéket, amelyek a meghódítandó csendes-óceáni szigetek etikettjére és a helyi lakossággal való érintkezésre készítették fel az amerikai hadsereg katonáit."
Ehhez kapcsolódó:
lemil.blog.hu/2010/12/30/vendegposzt_kep_regeny_ek_a_seregnek