Itt az új észt nyelvtörvény
Február 22-én az észt parlament egy új nyelvtörvényt fogadott el, melynek célja az észt nyelv tartós fennmaradásának biztosítása.
A régi, 1995-ben elfogadott nyelvtörvényt az utóbbi másfél évtizedben tizenhétszer módosították, és a módosított részek terjedelme már meghaladta az eredeti részekét. Az új törvény szabályozza az észt és az idegen nyelvek használatát az ügyintézésben, az észt nyelvtudás követelményeit és értékelését, az állami felügyeletet és a felelősség kérdését. Teljességgel megváltozott és logikusabb lett a törvény felépítése, mely a folyamatos változások következtében áttekinthetetlenné vált.
Tartalmilag újdonság az Észt Nyelvi Tanács kinevezésének törvényi szabályozása és az állami nyelvi feladatainak meghatározása. Az Észt Nyelvi Tanácsot a kormány hozza létre, feladata a nyelvvel kapcsolatos fejlesztésekben való részvétel, végrehajtásuk követése és elemzése. Emellett tanácsokat adnak a kormánynak nyelvpolitikai ügyekben, illetve a nyelvvel foglalkozó nemzetközi szervezetekben való fellépéssel kapcsolatban.
Nyelvvizsgát azoknak kell tenniük, akik észt állampolgárságot szeretnének szerezni. Észtországban sok tízezer, főként orosz anyanyelvű lakos él, akinek nincs észt állampolgársága.
A törvény továbbra is biztosítja, hogy az államnyelvből sikeres vizsgát tett személyek számára akár 100%-ban megtérítik a tanulási költségeket. Nem kell észt nyelvből vizsgázniuk azoknak, akik szakvizsgájukat észt nyelvből tették le, vagy szakvizsgát igénylő területen dolgoznak.
Forrás
A dél-észtországi võro-szeto kisebbségek számára csalódást jelentett az új nyelvtörvény. Még mindig nem ismerték el hivatalosan a võro és szeto nyelvet, a törvényben csak az észt nyelv "regionáils nyelvalakjairól" vagyis nyelvjárásokról van szó. Azokat természetesen védheti, támogathatja az állam (meg is teszi), de önálló nyelvként nem hajlandó elismerni (még "regionális nyelvként" sem), mert az észt nyelvpolitika erősen az egyetlen egy nemzeti nyelv fogalmán alapul.