Az elnök szerint az idegen szavak gyengítik a nyelvet
A nyelvészkedés király szakma. Vagy ha nem is, az biztos, hogy a köztársasági elnökök szívesen képzelik magukat nyelvésznek.
Szeptember 29-én egy nyelvi fórumon Toomas Hendrik Ilves észt elnök azzal vádolta meg a média legjelentősebb képviselőit, hogy nincsenek tisztában és nem törődnek az észt nyelv lehetőségeivel. Az Észt Tudományos Akadémián tartott ülésen emellett azt is kifejtette, hogy a nevezett orgánumok alulértékelik az olvasó-, hallgató- és nézőközönség felfogóképességét.
„Úgy találom, hogy idővel a rosszul fordított idegen szavak, illetve a más nyelvekből átvett szavak meggyengítik nyelvünk struktúráját, és ezzel együtt kultúránk alapjait is” – fejtegette Ilves – „Ez elszegényíti az észt nyelvet és korlátozza kultúrnyelvként való használatát.”
Mint kifejtette, a gyengülő észt nyelv jobban fenyegeti az észt kultúra alapjait, mint az idegen nyelvű cégtáblák vagy az államnyelvet nem ismerő bolti eladók. (Ez utóbbival arra utalt, hogy az orosz anyanyelvű lakosság gyakran nem megfelelő szinten ismeri az észt nyelvet – a hatóságok gyakran ellenőrzik, hogy az észt nyelvű kiszolgálás minden boltban biztosítva legyen.)
Az elnök szerint az észt nyelvet fejleszteni kell, meg kell újítani, hogy költeményeket, tudományos műveket, újságokat lehessen írni. Utalt arra a nyelvújítási mozgalomra, melynek maga állt az élére.
Az elnök arra is rámutatott, hogy az észt nyelv nagyon kicsi, a Föld hétmilliárd lakójából mindössze egymillió beszéli: ez alig 0,15 ezreléket jelent. Mint kifejtette, a nyelv védelmét, megőrzését és fejlesztését céltudatosan, államilag kellene támogatni, ugyanakkor elengedhetetlen az idegen nyelvek ismerete is, ha tisztában akarunk lenni a világban zajló folyamatokkal. „Az idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen a szakmai előrehaladásban, mint egyre inkább a világ megértésében is.”
Forrás
Igazából nem is a szó eredete számít, hanem az, hogy nem felel meg az emberek nyelvi szépérzékének, a fonotaktikának. Ha az új jövevény akár saját szó is lehetne, akkor mindenki elfogadja sajátnak, és nem keresik, hogy vajon hogyan került ide. Csak elfogadják.
@doncsecz: Éljen Felsőszölnök!
@El Mexicano: Ezzel hasonlóképpen vagyok én is.
Toomas Hendrik Ilves Svédországban született meg az USA-ban élt, és itt Észtországban sokszor viccelődnek azzal, hogy ő csak egy cowboy :D úgy látszik, hogy ezzel kompenzál szegény ál(l)amfő
Toomas Hendrik Ilves Svédországban született meg az USA-ban élt, és itt Észtországban sokszor viccelődnek azzal, hogy ő csak egy cowboy :D úgy látszik, hogy ezzel kompenzál szegény ál(l)amfő
Véleményem szerint az idegen szavak átvételével semmi baj nincs akkor, ha valamire nincs az adott nyelvben megfelelő szó. A probléma ott kezdődik, amikor egy idegen szót elkezdenek divatból használni valami helyett, amire már van tökéletes és régóta használt megfelelő a nyelvben. Tipikus példa, amikor a magyar fiatalok felvágnak a "casting" szóval, amikor ott van a már tökéletesen magyar "szereplőválogatás". Amikor ezt felvetettem egy másik fórumon, azzal jöttek, hogy "mert ez elavult"... miért lenne elavult? Mert magyarul van és teljesen érthető, nem pedig angolul? Érdekes hozzáállás...
Etikai, meg politikai kérdés az, mi légyen a nyelv tisztaságával. Őszintén megvallva szeretnék én is vezető pozícióba kerülni, hogy a vend nyelvvel tehessek valamit, bár én egy bizonyos mértékig vevő vagyok idegen szavakra. A német és magyar jövevényszavainkat beépíteném a sztenderdbe. De azért nem engednék mindenhol én sem a "modernizációnak" (ha ezt lehet annak nevezni, mert a nyelvek sosem fejlődnek, csak változnak), hanem alkotnék új, sajátos szavakat annak rendje és módja szerint. A nyelvről azonban mindenkinek sajátos a véleménye, ebben sosem egységes az álláspont, hogy mi jó és mi nem, mit kellene tenni. Tökéletes sztenderdizációt sosem vihetünk véghez, legfeljebb csak jobbat. Erről is mintha már beszéltem volna és kaptam pozitív visszajelzéseket is.
Úgy látom, az újítmányozás egy ragályos betegség...