0:05
Főoldal | Rénhírek

Az elnök és a szóalkotmányozás

Az európai elnökök között, úgy tűnik, divattá vált az anyanyelv védelme. De minek kiáltványt írni, ha az emberekből magukból is válhat nyelvtestőr? Az észteknél elegáns módját választották a nyelvművelésnek, versenyt írtak ki bizonyos idegen szavak észt megfelelőkkel való helyettesítésére. És ha a beszélők nyelvi teremtőereje beindul...

Gornyipov | 2010. december 10.

Toomas Hendrik Ilves, az Észt Köztársaság elnöke a visszanyert függetlenség napján, vagyis a magyar államalapítási ünneppel egy időben, augusztus 20-án versenyt hirdetetett az anyanyelv védelmére. A kampány célja azt volt, hogy bizonyos idegen eredetű szavakat saját keletkezésűekkel válthassanak fel, illetve hogy a túlságosan körülményeskedő kifejezéseket frappáns megoldásokkal helyettesíthessék. A versenyen bárki részt vehetett, de a beküldött megoldásokat egy bizottság bírálta el. Maguk az „ítélőbírák” egyrészt a köztársasági elnöki hivatalból, másrészről az Észt Nyelvi Intézetből kerültek ki. A csoport nagy részét nyelvészek és írók/költők alkották. A válogatási szempontok részben szubjektívnek tekinthetők, másrészről viszont az is befolyásolta a verseny kimenetelét, hogy melyik új „szóalkotmány” illeszkedik alaktani szempontból az észt nyelv ragozási formáihoz, tőtípusaihoz.

Gornyipov

A verseny elsődleges célja az volt, hogy 11 szóra találjon rövidebb vagy éppen észtesebb formákat, de az alkotás heve úgy tűnik több résztvevőt is elragadott, mert a végén más fogalmak észt fordításait/változatait is beküldték a bizottságnak. A következő szavakat kívánták a verseny lebonyolítói észt nyelvűekkel, illetve rövidebb megfelelőkkel helyettesíteni: actor/player, avalik-õiguslik (közszolgálati), direktiiv (direktíva, irányvonal), emotsionaalne intelligentsus (érzelmi intelligencia), kolmas sektor (harmadik szektor), humanitaarabi (humanitárius segítség), infrastruktuur (infrastruktúra), mainstreaming, othering, public-private partnership, sustainable.

A versenyt a taristu ’infrastruktúra’ szó nyerte meg, amelyet Andres Valdre küldött be. Érdekes, hogy éppen ennek a szónak lett a legtöbb megfelelője, ezért a bizottságnak talán éppen ebben az esetben volt a legnehezebb dolga a választásnál. A tari szó jelentése ’fürt’, a taristu szót pedig leginkább ’fürtözet’-nek lehetne fordítani. Ezenkívül a legtöbb kifejezésre sikerült észt szót találni, a beérkezett számtalan válasz közül közmegegyezéssel a legmegfelelőbbet kiválasztani. A bizottság igyekezett a voksát amellett a változat mellett letenni, amelyik a leginkább tükrözi a kifejezendő jelentést. Például a direktíva szó fordításakor a juhima ’vezetni’ tőből kiinduló megoldásokat fogadták el, mert abban megjelenik egy-egy irányvonal kötelező volta, ugyanakkor a kivitelezési módok közötti választás lehetősége is. Ugyanakkor a döntőbizottság azt is szorgalmazza, hogy ha valakinek egy másik megoldás tetszik jobban, használja szinonimaként, hátha sikerül elterjeszteni azt a formát is.

Voltak olyan esetek, hogy egy szóra nem lehetett igazán jó észt kifejezést találni. Ez történt például a mainstreaming szó fordításakor. A bizottság azt tapasztalta, hogy az újabb megoldások, amelyeknek éppen az lenne a feladatuk, hogy leegyszerűsítsék egy fogalom kifejezési módját, csak még bonyolultabbá teszik azt. A mainstreaming szó esetében tehát azt a nem túl elegáns megoldást választották, hogy a tükörfordítást fogadják el, tehát hivatalos változatként a peavoolustamine szót rögzítették. Egyedül a ’politika’ szóra nem sikerült mindenki által elfogadott megfelelőt találni, így úgy tűnik, egy darabig még az észteknek is be kell érniük ezzel a mellékjelentésekkel és nem is mindig pozitív asszociációkkal terhelt kifejezéssel.

A versenyen 593 ember vett részt összesen, a beküldött javaslatok száma pedig meghaladja a kétezret (2123). Voltak olyan megoldások, amelyeket több beküldő is képviselt, vagyis többen egyszerre jutottak nagyon hasonló végeredményre. Például a public-private partnership (köz- és magán-együttműködés) összetett szót az egyes részek észt megfelelőinek kezdőbetűiből összekombinálva AE-koostöönek, vagyis AE-együttműködésnek fordították, és emellett alkottak egy külön aver- tövet is belőle, amely az averus főnévben és az avera melléknévben is megjelenik a kevésbé hivatalos nyelvhasználatban. Az elutasított megoldások között is érdemes böngészni, ugyanis például a PPP megfelelőjeként szerepel egy humoros mozaikszó: Pu-Pi-Pa.

Volt még néhány olyan szó, amelyet a versenyzők versenyen kívül küldtek be a bizottságnak. Ezek között szerepelt például a kärgpere, vagyis lépcsalád, amit abban az esetben lehet használni, ha a családban vannak az egyik vagy mindkettő házastársnak korábbi házasságból is gyermekei. Egy másik ilyen szó a penipaun (’kutyamotyó’), amely az angol doggiebag tükörfordítása és az étteremben megmaradt étel hazavitelére szolgáló dobozt jelenti. Ugyanakkor a szó meglehetősen furcsa asszociációkat ébreszthet mondjuk egy elegáns étteremben.

A észtek már nem is késlekedtek az új alkotások használatba vételével. Általában az internet, illetve az olyan közösségi oldalak, mint a facebook (vagy naamakirja ’arckönyv’, ahogy a finnek a facebookot titulálják) az egyik leghatékonyabb eszköze az új szavak elterjesztésének. Ilves elnök úr falán tegnap (december 9-én) reggel már meg is jelent egy vers, amely az új szavakat is használja, többek között a versenygyőztes taristu ’infrastruktúra’ szót: „See keel on me mõtete taristu” ’Ez a nyelv a gondolatok infrastruktúrája’. A vers Liisi Ojamaa alkotása és humoros formában a nyelvújítás fontosságára hívja fel a figyelmet. (Kíváncsiságból leteszteltem a Google-fordítót, egyelőre még nem ismeri fel a taristu szót.)

Ez a kísérlet talán arról is árulkodik, mennyire másképpen viszonyulnak a nyelvműveléshez az észtek, mint a magyarok. Az „elfogadandó” megfelelőkről ugyan náluk is egy csoport döntött és ez értelemszerűen korlátozó jelleget ad a dolognak, a változatok mégsem úgymond „felülről” érkeztek, hanem a hétköznapi nyelvhasználók alkották meg őket. Az még persze idő kérdése, hogy ezek az új szavak beépülnek-e a nyelvbe, de amennyire az eltelt pár napban született reakciókból felmérhető, úgy tűnik, hogy az észtek lelkesen el is kezdték használni ezeket a szavakat. Másrészről maga az a tény, hogy az interneten közzétették a „vesztes” változatokat, lehetővé teszi, hogy mindenki a számára kedves szót építse bele a nyelvhasználatába. Ugyanakkor a nyelvi találékonyság bizonyítékaként, a nyelv gazdagságának mutatójaként is értelmezhetik, hogy ennyi megfelelő született az egyes kifejezésekre, ezáltal a nyelv presztízse is növekedhet.

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. szeptember 23. 13:56
3 honestesiologist

@Törzsmókus: Tyűű... ez aztán az oldal :D igazi agymenés.

7 éve 2012. október 11. 18:23
2 Törzsmókus
7 éve 2012. április 4. 14:25
1 Sigmoid

"Ugyanakkor a szó meglehetősen furcsa asszociációkat ébreszthet mondjuk egy elegáns étteremben."

Maradjunk annyiban hogy a "doggiebag" is. Ez a szó nagyon erősen informális, nem tudom elképzelni hogy mondjuk egy new yorki Ritz étterem kontextusában előkerülhetne.