0:05
Főoldal | Rénhírek

A „logikus helyesírású” nyelveknek szavuk sincs a diszlexiára?

A nyelvről kapcsolatos tévhitek egyik leggyakoribb típusa, amikor azt állítják, hogy bizonyos nyelvekben valamire nincs szó.

Fejes László | 2011. március 3.

Minden nyelv képes lefedni a valóság minden elemét, különbség csupán abban van, hogy miként. A „nincs rá szó” általában csak azt jelenti, hogy valaminek a megnevezésére nincs egyszavas kifejezés: pedig nem nagy különbség, hogy ugyanazt a dolgot az egyik nyelvben összetett szóval, a másikban jelzős szerkezettel nevezik meg. De sokszor mondják akkor is, amikor az adott dolog jelzésére szolgáló szónak más jelentése is van, vagy amikor egy adott nyelv idegen eredetű szót használ a kérdéses fogalomra. És vannak esetek, amikor semmilyen alapja nincs az állításnak.

A Language Log legutóbb a Guardian egy cikkét idézi. A cikk szerzője az angol helyesírás bonyolultságán elmélkedve azt állítja, hogy „a fonetikus nyelveknek [sic], mint az olasz, ill. nyilvánvalóan a finn, nincsenek problémáik a diszlexiával, sőt, szavuk sincs rá”. (Fonetikus nyelven nyilván fonetikus helyesírású nyelvet ért a szerző. Ugyanakkor például az olasz aligha tekinthető egyértelműen ilyennek, mert bár az írásképből a kiejtés egyértelműen meghatározható, nem követi az „egy hang – egy betű” elvet.)

Geoffrey K. Pullum felháborodását elsősorban az váltotta ki, hogy az újságíró a legkönnyebben ellenőrizhető tényeknek sem járt utána. Az egyszerűbb, „logikusabb” helyesírás nem oldja meg az olvasási zavarokat. Ráadásul az egyik olvasásizavar-típust okozó gén, a ROBO1 felfedezése éppen finn kutatóknak köszönhető, akik súlyosan diszlexiás finnek esetét kutatták.

A finnek egyébként az idegen eredetű dysleksia mellett két belső keletkezésű szót is használnak az olvasási zavarra: a lukivaikeust és a lukihäiriöt. (Az előbbi szó szerint ’olvasási nehézség’-et, az utóbbi ’olvasási zavar’-t jelent.) Hasonlóképpen megvan a kifejezés az olaszban is: dislessia.

Forrás

No word for dyslexia in languages with good spelling systems

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (9):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. augusztus 11. 23:36
9 szigetva

@Akva: Azért az i~í, u~ú, ü~ű párokat sokan kevergetik, ami arra utal, hogy eltér az írás és a kiejtés.

4 éve 2015. augusztus 11. 23:05
8 Akva

" (Fonetikus nyelven nyilván fonetikus helyesírású nyelvet ért a szerző. Ugyanakkor például az olasz aligha tekinthető egyértelműen ilyennek, mert bár az írásképből a kiejtés egyértelműen meghatározható, nem követi az „egy hang – egy betű” elvet.)"

Itt alaposan keveredik a fonetikus helyesírás a nemzetközi fonetikus átírás fogalmával. Az "egy hang - egy betű" az utóbbi ismérve. A fonetikus helyesírás csupán arra utal, hogy a betű-hang összefüggés következetes, és ismeretlen szó is kiolvasható helyesen pusztán az íráskép alapján. A magyar helyesírás nagy részt fonetikus.

8 éve 2011. május 3. 12:57
7 Fejes László (nyest.hu)

@Nước mắm ngon quá!: Természetesen minden relatív. Azért a finnt a „logikus helyesírású” nyelvek mintapéldányaként szokták emlegetni, ha más nyelvekkel vetjük össze, nagyon is „fonetikus a helyesírása”.

1. Valóban, a gégezárhangot nem jelölik. Az azonban elemzés kérdése, hogy ott valóban gégezárhang van-e, ugyanis ebben a formájában legfeljebb magánhangzó előtt jelenik meg, ott is csak szóhatáron (ide értve az összetételi határt is), a ragozásban nem (terve : terveeksi). Mássalhangzók előtt hasonul, ha viszont teljesen a közlés végére kerül, akkor vagy megjelenik, vagy nem. (Szerintem inkább nem.) Az csak az egyik lehetséges elemzési mód, hogy azt mondjuk, hogy egy gégezárhang van ott. Tényleg nem akarok a részletekbe belemenni, de ez azért sem lenne feltétlenül meggyőző elemzés, mert egy fonémához képest elég korlátozott a disztribúciója (kizárólag morfémák végén, magánhangzók után...). Ettől függetlenül persze igaz, hogy az írás nem tükrözi pontosan a kiejtést. (Nekem régi mániám, hogy a nyelvkönyvekben jelölni kellene, amíg meg nem tanulja a nyelvtanuló, hogy hol van.)

2. Ez is igaz, de ez minden nyelvre igaz. Meg aztán hogyan lehetne ilyen helyzetben „logikusabb” helyesírást létrehozni? Meg aztán az írott formából így is egy csomó minden könnyen transzformálható a nyelvjárásra (pl. hogy a d-t interdentális zöngés résnek, r-nek ejtem vagy elhagyom, az mindegy).

Semmi probléma, ékezetek tekintetében csak a nick alkot érdekes kontrasztot a hozzászólással. :)

8 éve 2011. május 3. 11:44
6 Nước mắm ngon quá!

Regen volt mar, hogy finnul tanultam, de berozsdasodott ismereteim szerint a finn sem tokeletesen "logikus helyesirasu":

1. A glottalis hangot nem jelolik, amely bizonyos szavak vegen fordul elo, tobbek kozott a fonevi igenevek vegen. Jelenlete foleg a hasonulasban nyilvanul meg, ismertebb pelda: Terve tuloa! "IPA"~[tervet_tuloa]

2. Nem elhanyagolhato a koznyelv es a nyelvjarasok kisebb-nagyobb elterese sem, ami irasban nem feltetlenul jelenik meg.

(Ui. Elnezest, az ekezeteim az azsiai IME szoftverek aldozataiva valtak)

8 éve 2011. március 3. 17:23
5 aletheia

@seta92: A hiányszótár nem azt közli, hogy milyen fogalmakra nincs megnevezés egy nyelvjárásban, hanem hogy melyek azok a szavak, amelyek a köznyelvben megvannak, de az adott nyelvjárásban nem használatosak. Így tehát ha a hiányszótárban szerepel, hogy csipkebogyó, az nem azt jelenti, hogy a csipkebogyóra a kisnémedi nyelvjárás beszélőinek nincs szava, hanem azt, hogy azt a denotátumot ők nem csipkebogyóként, hanem mondjuk hecsedliként nevezik meg.

8 éve 2011. március 3. 13:38
4 Fejes László (nyest.hu)

@JL: Hogy én mennyit törtem a fejem, hogy ez miért nem lukuhäiriö stb.! Sőt, először azt is írtam le, és utána idegeskedtem, h majdnem megint ilyen szarvashibával jön ki egy finn vonatkozású anyag... De gondoltam, a finn tőtan egy újabb rejtélye...

Köszönjük!

8 éve 2011. március 3. 12:00
3 JL

Megint csak egy pici megjegyzés a finn nyelvet illetően. Fred Karlsson, az eredeti Pullum-cikk adatközlője, nyilván nem tudja, hogy a "luki-" nem 'olvasást' jelent. (A szótő luke-, és ilyen puszta igetőből összetett névszót képezni nem lehet.) Tulajdonképpen mozaikszó (úgy mint "kolhoz" vagy "maszek"), a régebbi hosszú kifejezés (luku- ja kirjoitushäiriö "olvasási és írási zavar") "rövidítése".

8 éve 2011. március 3. 10:53
2 Fejes László (nyest.hu)

@seta92: Nem ismerem ezt a munkát, de az, hogy egy bizonyos szót valaki nem ismer, nem jelenti, hogy az azt jelölő dologra, fogalomra nincs szava.

Nekem inkább az a furcsa, hogy hogyan határozzák meg, hogy valaki nem ismer egy-egy szót. Pl. azt mondja, hogy "sosem hallottam", vagy azt, hogy "hallottam már, de nem tudom, mit jelent", vagy el is mondja, hogy szerinte mit jelent, de ez nem felel meg pl. a szótári definíciónak. Ez mind a nem ismerés más-más aspektusa -- de egyik sem jelenti, hogy nincs szava arra a fogalomra, amit a szó a szótár szerint jelöl.

8 éve 2011. március 3. 10:38
1 seta92

Már pedig Magyarországon is vannak, akik hirdetik ezt, ennél sokkal primitívebb formában is. Tudtommal Kiss Jenő vezette be a "nyelvi hiány" fogalmát, aminek azóta olyan nagysikerű eredménye is született, mint a kisnémedi hiányszótár, amiben Hegedűs Attila felsorolja, hogy az édesanyja mely szavakat minősítette általa nem ismertnek az értelmező szótárból. Ezek a kisnémedi nyelvjárás "hiányai", amire tehát az ottani nyelvjárás beszőlőinek ezek szerint nincs szavuk...