Problémák az észt euróval
2011. január elsejétől Észtország hivatalos fizetőeszköze is az euró lett. Megjelentek az észt euróérmék, melyeken az Észt Köztársaság térképe látható. Egyesek szerint azonban ez az ábrázolás hibás.
Többeknek már az sem tetszett, hogy míg más államok valamilyen jelképüket, híres személyiségeket, nemzeti növényeket vagy állatokat, épületeket, tájakat stb. helyeznek el az érme hátoldalán, Észtország a határait teszi az érmére: ez másik tagállamnál nem fordul elő. Most azonban kiderült, hogy ezek a határok sem stimmelnek.
(Forrás: Wikimedia commons)
Az érmén ábrázolt határokkal szemben az Észtországban élő szettuk emeltek kifogást. Problémájuk megértéséhez több mint 90 évet vissza kell pörgetnünk az idő kerekét.
1920. február 2-án írták alá az Észtország és Oroszország közötti tartui békét. Ebben rögzítették Észtország keleti határait. 1940-ben a Szovjetunió megszállta Észtországot, és a független államból szovjet tagköztársaság lett. 1941-ben Németország foglalta el Észtország területét, 1944 során megint a szovjetek szállták meg. 1944. augusztus 15-én az Észtország délkeleti csücskében található Petserimaa járás háromnegyedét az Orosz SZSZSZK Leningrádi területéhez csatolták, majd alig egy hét múlva a Leningrádi terület déli részéből létrehozták a Pszkovi területet: Petserimaa túlnyomó része ma is ide tartozik. 1944. december 6-án pedig a Leningrádi területhez csatolták Észtország a Narva folyótól keletre eső területeit, azaz az ország északkeleti részét.
Bár a világ de facto elismerte Észtország (illetve Lettország és Litvánia) bekebelezését, de jure sosem tette meg. Éppen ezért mondhatjuk, hogy 1991-ben Észtország helyreállította függetlenségét (és nem egyszerűen függetlenné vált). A nemzetközi jog szerint ma is a tartui békében megállapított határok érvényesek.
(Forrás: Wikimedia commons)
Azonban az észteknek volt annyi realitásérzékük, hogy ezeket a területeket nem követelték vissza. (Már csak azért sem, mert e területeket is jelentősen eloroszosították.) Arra törekedtek, hogy megkössék Oroszországgal az új határra vonatkozó megállapodást. A kétezres évek közepéig Oroszország azonban erre sem volt hajlandó, mert úgy vélték, a határral kapcsolatos bizonytalanság miatt Észtországot sem a NATO-ba, sem az Európai Unióba nem fogják felvenni. Végül a megállapodás létrejött, alá is írták, ám az észt parlament egy olyan kiegészítéssel ratifikálta, mely említi a tartui békét és a szovjet megszállást, ezért az orosz parlament egyáltalán nem volt hajlandó ratifikálni. Határszerződés tehát van is, meg nincs is.
A szettuk az egykor Petserimaa járásban élnek, jelentős részük ma is az Oroszország által elcsatolt területen. Érthető hát, hogy nem tetszik nekik, ha az euróérme is a területükről való lemondásra emlékezteti őket. Álláspontjuk szerint az érmékre nem az Észt Köztársaság, hanem az Észt SZSZK határai kerültek.
Forrás
Сето усмотрели несправедливость в изображении Эстонии на евромонетах
@Szajci: Szajci, ne oszd az 'észt'! ;)
Igen ez a politika. Adtak egy pofont a s..rnak a politikusok. Mi értelme annak, hogy aláírnak valamit, aztán azt átalakítják. Az észtek maguknak okozták ezt a kínos helyzetet.