Az oroszok már a határon rabolnak
Úgy tűnik, nincs új a nap alatt, a történelem megismétli önmagát, és igenis bele lehet lépni kétszer, vagy akár többször is ugyanabba a folyóba.
A napokban járta be a sajtót a hír, hogy az oroszok a határ észt oldaláról elraboltak egy észt hírszerzőt. Az oroszok szerint Eston Kohver orosz területen kémkedett, az észtek szerint viszont nem lépte át a határt, és valójában csempészek után nyomozott. Az észtek kezdetben úgy vélték, hogy a rablást egy helyi parancsnok önhatalmúlag szervezte meg, de úgy tűnik, hogy az orosz biztonsági szolgálat (FSZB: Федеральная Служба Безопасности [federalnaja szluzsba bezopasznosztyi]) keze van a dologban. (Persze nem kizárt, hogy az FSZB magas rangú vezetői is benne vannak a csempészügyletekben, és így két legyet üthetnek egy csapásra.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Politsei- ja Piirivalveamet / CC BY-SA 3.0)
Ez aztán újság! – gondolhatnánk, de nem lenne igazunk, legalábbis az újság eredeti ’újdonság’ értelmében. Az oroszok ugyanis már 46 észtet raboltak el a határon át az észt oldaláról – emlékeztet az Estonian World.
Az első eset 1936 augusztusában történt. Ekkor szovjet határőrök kb. egy kilométeres mélységben hatoltak be észt területre, és onnan négy halászt raboltak el. (Az észt–orosz határ nagy része a Pejpusz- (vagy Csúd-)tavon és a Pihkvai- (Pszkovi-)tavon húzódik keresztül.) A halászokat a határ orosz oldalára hurcolták, és ott az észt határőrállomásokról és személyzetéről, az észtek hangulatáról, a jövedelmekről és árakról kérdezgették őket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Kalgan, Mardus / GNU-FDL 1.2)
Egy hónappal később három másik halászt raboltak el észt területről, és határőrállomásokról, rendőrtisztekről faggatták őket. Decemberben újabb hét halász következett, és ismét a határállomásokról, illetve azok fegyverzetéről kellett beszélniük. Januárban további 11 észtet raboltak el a Pihkva-tóról, és az észt hadseregről, a védelmi szövetségről és a határőrökről, továbbá falujukról tettek fel kérdéseket: a válaszok alapján a falvak térképét is megrajzolták.
(Forrás: Wikimedia Commons / Aleksander Kaasik / CC BY-SA 3.0)
1936 és 1937 folyamán összesen 46 észt állampolgárt raboltak el a szovjetek Észtország határ menti területeiről. Amikor 1941-ban a már szovjet megszállás alatt álló Észtországból a Gulágra deportáltak észt tiszteket, néhány elrabolt észt halászt ott találtak.
1938 januárjában két orosz határőr észt területre lépett, hogy újabb halászokat raboljanak el. Itt azonban véletlenül négy észt határőrbe ütköztek. Tűzharc bontakozott ki, mely az orosz behatolók halálával végződött. Egy hónappal később az oroszok ismét átlépték a határt, és ezúttal két észt határőrt hurcoltak el. Úgy tettek, mintha a két határőr önszántából hatolt volna be orosz területre, és hidegvérrel meggyilkolták őket.
(Forrás: Wikimedia Commons / Семиряга, RIA Новости / CC BY-SA 3.0)
Utóbbi két esettel foglalkozott a szovjet sajtó is, természetesen az észteket vádolták a határ megsértésével. Az orosz sajtó most ugyanezt a forgatókönyvet alkalmazza, annak ellenére, hogy Észtországnak bizonyítékai vannak.
(Forrás: benjaminfeenstra.com)
A történelem megismétli önmagát – azt pedig jól tudjuk, hogy a szórványos orosz átruccanások észt területre miként folytatódtak.
Nekem egy (ha lehet ezt mondani) még riasztóbb párhuzam jutott az eszembe: en.wikipedia.org/wiki/Venlo_Incident
Nem volt ismeretlen gyakorlat a szovjet hatóságoktól Sztálin idején, h. a határmenti területekről embereket raboljanak hírszerzési céllal, sőt dokumentumok igazolják, h. a II. világháború idején az elfogott tibeti, kínai és koreai civileket a Vörös Hadseregbe is besorozták.