0:05
Főoldal | Rénhírek

Volt-e finnugor őshaza és ősnép?

Ha nem volt finnugor ősnép, kik beszélték az alapnyelvet? Ha nem volt finnugor őshaza, hol beszélték? Miért van az, hogy míg egyes kutatók beszélnek finnugor ősnépről és őshazáról, mások tagadják, de legalábbis bizonytalannak mondják ezek meglétét?

Fejes László | 2011. október 19.

Zegernyei kolléga két cikkében is foglalkozott a laikusok által csak „finnugor elmélet”-nek nevezett finnugor (pontosabban uráli) történeti nyelvészet állításaival. A két cikkben többször is felmerül az a kérdés, hogy volt-e finnugor (uráli) őshaza, illetve ősnép. Szerzőnk határozottan azt állítja, hogy a finnugor nyelvtudomány ezt nem állítja – kommentelőnk viszont több olyan helyet idéz, ahol finnugristák ennek látszólag ellentmondanak. (Meg kell jegyeznünk, hogy olvasónk figyelmetlenül jár el, amikor Fodor Istvánra hivatkozik, hiszen a cikk a finnugor nyelvészetről szól, Fodor István pedig régész. Van ugyan Fodor István nevű nyelvész is, de ő nem finnugrista.)

Kik?

Akkor most volt őshaza és ősnép, vagy nem volt? A kérdés valójában nem ez, hanem az, hogy mit értünk ezeken a szavakon. Az biztos, hogy alapnyelv volt, hiszen éppen ezt bizonyítja a történeti nyelvtudomány. Márpedig ha alapnyelv volt, akkor valakiknek ezt beszélniük kellett. Ezeket nevezhetjük akár népnek is, ebben az értelemben tehát mindenképpen volt ősnép.

Hasonló tájon élhettek „őseink”
Hasonló tájon élhettek „őseink”
(Forrás: Wikimedia Commons /Anzhi86 / CC0 1.0)

De ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek bármiféle egységet alkottak. Még az is lehet, hogy harcban álltak egymással, és éles ellentétek voltak közöttük (gondoljunk csak a délszláv háborúkra!). Az is elképzelhető, hogy más nyelvű csoportokkal alkottak valamilyen közösséget (ahogy ma egy francia, német vagy olasz anyanyelvű svájci is svájcinak tartja magát, nem franciának, németnek vagy olasznak). Arról sincs fogalmunk, hogy a nyelv beszélői mennyit tudtak egymásról. Tudták-e a kisebb csoportok tagjai, hogy merre, milyen más csoportok beszélnek még hasonló nyelven, vagy csak néhány közeli csoportról volt még tudomásuk? Minderről azonban a történeti nyelvtudomány semmit nem állapíthat meg, éppen ezért ilyen értelemben nem is állítja, hogy létezett finnugor ősnép.

Itt kell emlékeztetni arra, hogy ha esetleg mégis lett volna egy közös identitással rendelkező nép, mely magába foglalta volna a finnugor alapnyelv beszélőit, de nem foglalt volna magába másokat, az sem jelentené, hogy ez a nép genetikailag egységes, pláne szomszédaitól különböző volt. És nem egyszerűen azért, mert ez a közösség úgyis létrejöhetett, hogy több közösség olvadt egybe – hanem azért, mert az esetlegesen egybeolvadó közösségek sem voltak genetikailag egységesek és más közösségektől különbözők. A társadalmi és a genetikai csoportok egyszerűen nem fedik egymást. Az egyes társadalmi (akár mind külsejükben, mind genetikailag jól elkülönülő) csoportok keveredése még olyan esetekben is megdöbbentően nagy lehet, amikor a társadalmi szabályok ezt elvileg teljesen kizárnák.

Hol?

Az őshazával kapcsolatban gyakorlatilag ugyanezt tudjuk elmondani. Ha az uráli alapnyelvnek voltak beszélői (márpedig minden jel erre mutat), akkor nekik élniük is kellett valahol. Azt a területet pedig, ahol éltek, nevezhetjük uráli őshazának.

Valahol errefelé...
Valahol errefelé...

Ezt azonban semmiképpen nem úgy kell elképzelni, mint egy államalakulatot. Előfordulhat persze, hogy voltak valamilyen államnak nevezhető képződmények, de ezek aligha terjedtek ki a teljes területre, illetve aligha álltak meg az etnikai határoknál. De erről semmit nem tudunk mondani, mint ahogy arról se, hogy ez a terület mennyire volt összefüggő, mennyire ékelődtek be más nyelvű csoportok a finnugor alapnyelven beszélők közé, vagy éppen ők mennyire ékelődtek be mások közé. Éppen ezért ha körülbelül meg is tudjuk határozni, merre volt a finnugor őshaza (azaz merre éltek a finnugor alapnyelv beszélői), abban egyáltalán nem lehetünk biztosak, hogy a területről ebből az időből származó leletek valóban a finnugor alapnyelvet beszélő csoporthoz köthetők.

Mikor?

Ebből az időből – írtuk az előbb. De mikor volt ez az idő? Azt szokás mondani, hogy az uráli egység kb. 6000, a finnugor egység kb. 5000 évvel ezelőtt bomolhatott fel. Ez azonban csak hozzávetőleges becslés, mely nem kis részben más tudományágak eredményeire épül. Ezek részben nyelvészetiek (pl. az indoiráni jövevényszavak datálása), részben nyelvészeten kívüliek (pl. régészeti eredmények). Ez azt jelenti, hogy ha a finnugrisztikában semmi nem változik, a más tudományágak nézeteiben bekövetkező változások módosíthatják e számításokat.

De pillanatnyilag nem is ez az, ami számunkra érdekes. A nyelvészek azt mondják, hogy az alapnyelvnek azt a pillanatát tudják rekonstruálni, amikor felbomlott. Csakhogy egészen nyilvánvaló, hogy a nyelvek felbomlásának nincsen pillanata. Több száz évig is eltarthat az a folyamat, míg egy egyértelműen egységes nyelvből egy vagy több egyértelműen elkülöníthető nyelv lesz. Ennek az időszaknak a nyelvi jelenségeit a jelenből visszanézve olyannak láthatjuk, mint egy távoli város sziluettjét távcsővel fürkészve látjuk az épületeket. Azok az épületek, melyek számunkra szomszédosnak tűnnek, egymástól távol is állhatnak. Azok a jelenségek tehát, amelyeket mi egy időben létezőnek látunk, nem feltétlenül egy pillanatban léteztek. Az alapnyelv „pillanata” tehát több száz év is lehet.

A fentikekben úgy beszéltünk az ősnépről és az őshazáról, mintha egy pillanatfelvételt készítenénk. De ha csak egy évszázadot tekintünk, a fent vázolt viszonyok sokat változhattak. Egyes más nyelvű csoportok átvehették az alapnyelvet, más csoportok más nyelvű közösségekbe asszimilálódhattak és elveszthették eredeti nyelvüket. Az alapnyelv beszélői elfoglalhattak új területeket, és kiszorulhattak régi területekről. Még az sem kizárható, hogy az a terület, amelyet elfoglaltak, száz évvel később már egyáltalán nem fedte az eredeti területet.

Ebből tehát az következik, hogy nem lehet egyértelműen meghatározni, kik voltak a finnugor alapnyelv beszélői, illetve milyen területen beszélték a nyelvet. Ami biztos, az az, hogy ilyen nyelv volt, voltak beszélői, és nagyjából meg tudjuk határozni, hogy merre beszélték ezt a nyelvet. Ami ezen túlmutat, az puszta fantázia.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (107):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
6 éve 2013. április 3. 10:16
105 El Vaquero

@Krizsa: neked is jobb, ha blogot indítasz. Ott nem szól bele senki, hogy miről írhatsz és nem kell mindig ugyanazt leírni más oldalakon kommentben, hanem egyszer összeszedet a gondolataidat és normálisan leírod töviről-hegyire, magadat is sok későbbi plusz munkától, újra leírástól kíméled meg. Aztán a blogot be tudod linkelni a hozzászólásaidba, persze nem spammelés keretében, csak ha már hozzászólsz ÉRDEMBEN valamihez, akkor a komment végén elfér egy link. Az tuti nem lehetne ellenére senkinek. Akit meg tényleg érdekel, el tudná olvasni, egy helyre kigyűjtve.

Blogot indítani könnyebb, mint gondolnád. Felkeresed a blogger.com-ot. Percek alatt lehet egyet regisztrálni, egész szép és profi külcsínekkel. Ha már van Google-fiókod, akkor csak másodpercek kérdése. Én is itt regisztráltam a kiejtési blogom, pár hete.

Esetleg van még a blog.hu, az kicsit puritánabb blogszolgáltató, de az is működik, a blog.hu/admin/blog/new oldalon tudsz blogot indítani. Nem tökéletes, de szerintem a blogger.com jobb.

Vannak kisebb blogszolgáltatók, csak azoknál gáz, hogy sokszor van kimaradás, technikai töketlenkedés.

6 éve 2013. április 3. 09:57
104 Fejes László (nyest.hu)

@Krizsa: „Egy új nyelvészeti ágazat bemutatása azonban nem blogtéma” De nem is más cikkek alá való kommenttéma, és nem is ismeretterjesztő, hanem szakfolyóiratba való. Kérjük ennek figyelembe vételét.

Az sem tartozik ehhez a cikkhez, hogy ki milyen blogtémát indított. Kérjük a spammelés beszüntetését!

6 éve 2013. április 3. 04:35
103 Krizsa

Mint már említettem, 25/03/13 keltezésű nekem írt levelében a nyest szerkesztősége a végleges kitiltás ellenében megtiltotta azt, hogy az itteni cikkek alatt a gyöknyelvészettel foglalkozzam. (S ehelyett a blog használatát javasolta.)

Egy új nyelvészeti ágazat bemutatása azonban nem blogtéma - s természetesen sok olyan cikk témájához kapcsolódhat, amely a magyar nyelvről szól.

El Vaquero: A második, ismét néhány napig tartó "elhallgattatásom" tíz perccel azután következett be, hogy pont a te egyik hozzászólásodra reagálva azt írtam: "Ne tüntess a magyar nyelv ellen". Ezt azért írom, mert lehet, hogy fogalmad sincs róla.

6 éve 2013. április 2. 21:38
102 El Vaquero

@Krizsa: egyem a szíved. Ezzel csak az a baj, hogy a nyest fórumát a kutya nem használja. Van, de minek. Ott nem nagyon tudsz híveket szerezni.

A szakaszokra törés le van tiltva itt a nyesten, hiába kezdesz új szakaszt, itt a hozzászólásban eltüntetni az oldal.

6 éve 2013. április 2. 12:20
101 Krizsa

Összehasonlító gyöknyelvészet címmel ma fórumtémát nyitottam, amely az új nyelvészeti ágazat bemutatásán kívül az itt felvetett kérdésre is tartalmazza a választ.

Elnézést kérek az olvasótól, hogy a szakaszokra való tördelés a hosszú cikkben már egybefolyik - ami nyilván az én gyakorlatlanságom következménye.

6 éve 2013. április 2. 09:39
100 Fejes László (nyest.hu)

@fakir: Nincs ebben semmi meglepő, hiszen az uráli/finnugor alapnyelvben vannak indeurópai (pontosabban ősiráni) jövevényszavak, tehát a két beszélőközösségnek érintkeznie kellett.

6 éve 2013. április 1. 22:24
99 fakir

Miert van az hogy a feltetelezett indoeuropai oshaza a nagyreszt megegyezik a finnugor oshaza teruleteivel???

historum.com/attachments/european-history/5102d1364843716-pie-homela

imageshack.us/a/img441/8356/piemapanthony.jpg

8 éve 2011. október 31. 21:33
98 LA

@bloggerman77: Ezek érdekes dolgok. Egy sírra nincsenek ráírva, hogy "ide szlávok temetkeztek". A nyelvi prekoncepció, hogy a Kárpát-medencében az avarok és a magyarok között szlávok laktak, ezért minden, ami nem kifejezetten avar és magyar, az szláv. Pedig sem a tárgyi emlékek, sem a csontvázak nem mondják el, hogy életükben milyen nyelven beszéltek. Ezeket a dolgokat nagyon nem kéne keverni.

8 éve 2011. október 31. 21:30
97 istentudja

@bloggerman77:

Félre tetszik érteni.Nem vitatom a szlávok Kárpát-medencei jelenlétét.Azt mondom,hogy az említett könyv szerint,a VI.,VII. században nem volt régészetileg bizonyítható szláv invázió a Balkánon.Ezt eddig nem így tudtuk.Honnan tudjuk olyan biztosan,hogy minden amit szlávnak minösít a tudomány,az valóban szláv is?Miért ne lehetne-legalábbis részben-szláv kulturális hatás?És fáj a fenének.

8 éve 2011. október 31. 18:17
96 najahuha

@bloggerman77:

Tán egy kis " revans " magyar részről a majd 100 évnyi pánszláv elnyomásért ? ! ? ::))

László Gyula is többször jelezte: többek között az ötvenes években egyáltalán nem szabadott MAGYAR, AVAR és HUN régészeti anyagot föltárni.. Ha mégis ez került elő, akkor vagy vissza kellett temetni, vagy ha nem volt olyan egyértelműen hun vagy avar netán magyar mellékletű, akkor AUTOMATIKUSAN szlávként kellett elkönyvelni.......

8 éve 2011. október 31. 17:41
95 bloggerman77

@istentudja:

"Indokoltnak tünik a kérdés magyar vonatkozásainak újraértékelése is."

**

A szlávok magyarországi jelenlétének vannak tárgyi emlékei, bármi fájdalmas is neked, csak ezekről nem hallasz, mert a magyar régészet szépen agyonhallgatja, vagy éppen nem tárja fel az ilyen lelőhelyeket, még ha ismertek is.

Pl. Borsod megyébe a kassai múzeum régészei járnak át hamvasztásos szláv halomsírokat feltárni.

8 éve 2011. október 31. 17:40
94 najahuha

@bloggerman77:

Nincs mese, ha a problémák időt állóak .........

8 éve 2011. október 31. 17:37
93 bloggerman77

@najahuha:

Nocsak már Stúr 1846-ból? Következőleg mit hozol példának, valami reneszánsz történetírót? :)