Előző írásunkban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is. Most erről írunk.

Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.

Hej, mostan nyáron puszta ám igazán a puszta! Tüzesen süt le a nyári nap sugára a hagyományőrzőkre. A nemzeti érzés mellett a nap heve melegíti a homokban, porban jurtákat csodálgató, vásárfiát válogató, majd eltikkadva sörözgető Kurultájlátogató hon...

A tanácstalan őstörténészek immár kihaltak, mint annyi más, haszontalan őslény. Hogy miért? Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Azóta abból merítünk ihletet és tanácsokat. Az évezredes magyar múlt halzs...

„A kutatási eredmények és azok cáfolatai helyett először az elméleti keretek ismertetésével, továbbá a mintavételre, a kategóriák alkalmazására is kiterjedő módszertani kérdések tisztázásával kellene kezdeni a párbeszédet. Előremutató lenne, ha az eg...

Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia, miközben Budapesten egy onkológus osztja az észt meg a közvéleményt a Turulok génjeir...

Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Őstörténeti tévelygései és hajmeresztő etimologizálásai miatt barátai, tisztelői is eltávolodtak tőle. Az egyetemi ifjúság azonban rajongott érte.

Azt gondolná az ember, hogy bizonyos dolgok okvetlenül megtalálhatóak a neten. Aztán kiderül, hogy mégsem. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy gondolná.

Tengernyi szakirodalma van a buddhizmus szétáradásának a pusztába. Írott források és régészeti adatok szólnak arról, hogy a selyemúton kelet felé terjedő új világnézet igen hamar ismertté vált a nomád állattartó népek körében is. És a magyarok? Vajon...

A honfoglalás és az államalapítás közötti időszakban a Kárpát-medence északkeleti szegletében volt a fejedelmi központ. Erről a vidékről ismertek a leggazdagabb régészeti leletegyüttesek. Közülük is kiemelkedik a Karoson feltárt három temető.

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről, nagy utazásának céljáról keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Némely honlapokra tévedve, regényes leírásokba felejtkezve mégis úgy tűnik, hogy többet tudunk. Ez azonban cs...

Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

Július közepén Vlagyimir Putyin a mari fővárosba, Joskar-Olába utazott, hogy ott határozza meg az Oroszországi Föderáció nemzetiségi politikájának alapelveit.

Verhetik a seggüket örömükben a földhöz a finnugristák: sikerült genetikailag is igazolni az obi-ugor–magyar kapcsolatokat. Mégis több az ok az elkeseredésre, mint az örömre.

Mostanában kicsit hanyagolják a szabirokat a magyar őstörténészek. Talán nincs róluk mondanivalójuk? Bezzeg hajdanában… Az internet viszont lubickol, sőt pezseg a Szubartu–hun–szabir–magyar felhőkakkukvár délibábos élményfürdőjében. Megnéztük, hogy m...

Tóth Sándor László megírta a magyar törzsszövetség politikai életrajzát. Belenéztünk, itt-ott megvéleményeztük, hogy aztán a kazár–magyar viszonyról tébláboljunk egy sort. Melyről nem sokat tudunk, de azt is sokféleképpen magyarázzuk.

Nem mindig könnyű eldönteni, mi ősi vonás egy nyelvben, és mi írható idegen hatás számlájára. Némi módszerességgel azonban sok kérdés tisztázható.

Miért nem fogadja el a magyar társadalom nyelvünk finnugor eredetét? Erről rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az okokat kereső előadók a társadalmi és emberi lélek legmélyebb bugyraiban kutakodtak.

A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.

Hiába hatott a Kalevala József Attilára, hiába énekeljük általánosban (valójában mit sem sejtve), hogy „erdő mélyén piros a szamóca”, hiába számít alapfelszerelésnek a szauna már a törököktől örökölt gőzfürdőinkben is – Uj Péter szerint ez semmi ahho...

A magyar–szláv kapcsolatok hajnalán etelközi őseink kedvükre garázdálkodtak jámbor és együgyű szláv szomszédaik földjén. A kezdeti rablóportyák után szívélyes baráti viszony alakult ki a magyar királyok és a Rusz fejedelmei között: olykor háborúztak,...

A keleti manysik még Hruscsov idején is szinte 19. századi viszonyok között éltek mindentől elzárt területükön. Aztán el is tűntek.

Őstörténetünk kutatóit régóta megosztja egy kérdés: nomád állattenyésztők vagy földművelők voltak-e a honfoglaló magyarok? És nomadizáltak-e kicsiny Kárpát-medencénkben is? A választ sokan tudják. Sokan sokfélét. Röviden összefoglaljuk, ki mit mondot...

A bronzkori Nyugat-Szibéria ura a Szintastai régészeti kultúra népessége volt. Északi határaikon élő ugor őseink csak lesték magas tudományukat. A szintastai emberek pár évszázad múltán fölkerekedtek és meg sem álltak Indiáig. Később elődeink is elin...

2017. január harmadikán távozott az élők sorából az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész.

Az európai keresztény kultúrkörben évszázadok során formálódtak a karácsonyi hagyományok. Ezekben sok közös vonás van, de minden nép körében bőven találunk saját, nemzeti hagyományokat. A karácsonyi szokások fontos eleme az ünnepi menü. Vajon mi, mag...

Kutyaszánon leginkább az Északi- és a Déli-sarkra szokás utazni, ezt Roald Amundsentől és Robert Pearytől tudjuk immár 100 éve. A finnugor ősök azonban már évezredekkel ezelőtt is használták ezt a közlekedési eszközt. Manapság a turizmusipar is fölka...

Nagymorávia, vagyis Μεγάλη Μοραβία Bíborbanszületett Konstantín bizánci császár De Administrando Imperio című művében szerepel. Vajon mekkora volt ez a Nagymorávia? Nagyobb volt, mint Nagymagyarország? Vagy csak annyira volt nagy, mint egy nagymama?