A szótörténeti kutatások nyelvi adatokon alapulnak. Adatok híján a szakértők sem boldogulnak. Olvasónk kérdez, házi szakértőnknek pedig ki kell mondania a két bűvös szót...

A több nyelven írt azonos tartalmú szövegek nem csupán az ismeretlen írások és nyelvek megfejtésben, de a modern nyelvtechnológiában is nagy szerepet játszhatnánk. Ezt sejti meg olvasónk, és szakértőnk megmutatja, miként.

Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy mi a különbség tartalmilag két mondat között. A válaszhoz szakértőnknek előbb azt kell tisztáznia, mit is jelent az, hogy „tartalmilag”. Írásából az is kiderül, hogy Arisztotelész nem azt nevezte alanynak és állítmá...

Mi van akkor ha egy szerkezetet helyesnek érzünk, pedig nyelvtani ismereteink alapján helytelen? Vagy éppen fordítva! Az egyes nyelvi formák közötti választást sokféle tényező befolyásolhatja, és ezek időnként igen szeszélyesen hatnak egymásra. Olvas...

A Valentin-napot már Shakespeare korában is a szerelem ünnepeként tartották számon. De mi is történt Ophelia szerint ezen a napon, és miképp tolmácsolják a magyar fordítók ezeket az eseményeket?

...átja bele – hiszen Balatonfüred is, Tiszafüred is fürdőhelyek. Talán a fürjek is szeretnek víz mellett lakni és fürdőzni. D. László olvasónk kérdése azonban egy másik régi képzőhöz vezet minket: A napokban valakitől hallottam: „X. Y. haja már úgy meg...

Mire való a vessző? A túl sok vessző használata valóban zavarja az olvasást? Hol kellene vesszőt használnunk? Házi szakértőnk egy olvasói kérdés kapcsán elmélkedik.

A szólások eredetében nem mindig a nyelvész az igazán illetékes – gyakran inkább a régi, elfeledett szokásokat, életformát kell ismerni ahhoz, hogy megfejtsük őket. A nyelvész viszont tudja, hogyan változhat a nyelv.

...8. Az Educatio Kft. szövegértési-szövegalkotási oktatási programcsomagja (5–12. évf., „A” típus) Köszönet Gyuris Beátának és Kálmán Lászlónak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségükért....

Ha a rendszer megadja a választás lehetőségét, a nyelvhasználók választanak. De miért lenne bármelyik döntés rossz?

Világos, hogy az „anyanyelv” kifejezés nyelvek széles körében elterjedt. De tényleg „apanyelvük” van-e a lengyeleknek, és ha igen, miért? Olvasónk kérdez, szakértőnk válaszol... vagy mégsem?

Házi szakértőnk asztalát ellepik a panaszlevelek. Ő azonban csak akkor ad igazat olvasóinknak, ha és amennyiben egyetért velük.

Sérti-e a nők egyenrangúságát, ha foglalkozásnevükhoz hozzátesszük a -nő utótagot? Másmilyen verseket ír egy költőnő, mint egy költő? Másképp takarít egy takarító, mint egy takarítónő? Mi dönti el, hogy melyik forma a helyes? Ismét házi szakértőnk vá...

Házi szakértőnk nem árul petrezselymet, csak úgy özönlenek hozzá a kérdések. Például magáról a petrezselyemről. Ismét a dolgok gyökeréig kell leásnunk: mi helyes és mi nem? Ki az, aki zöldet jelez?

A nyelvnek két alapvető funkciója van: leíró és kifejező. Az előbbi arra szolgál, hogy helyzeteket, eseményeket ábrázoljunk, akár valóságosak azok, akár egy képzeletbeli világ részei. A kifejező funkcióval pedig belső állapotunkról, érzéseinkről tájé...

Hogyan rekonstruáljuk az alapnyelvet? Miként lehet a mai alakokból kikövetkeztetni az eredetit? Egyáltalán: rekonstruálható-e mindig pontosan az eredeti? Bár a nyelvtudománynak van válasza ezekre a kérdésekre, az tény, hogy a feltételezéseinket csak ...

Ősi hitvilág emlékét őrzik a nyelvek? Vagy a természetet személyesítik meg? Szakértőnk leszámol a romantikus elképzelésekkel, és kiderül: bizonyos dolgokat azért fejezünk ki, mert ki kell fejeznünk. A kérdés már csak az, hogy honnan származik a kénys...

...A Facebook tehát nyelvérzékünk szerint lehet a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév. Ebben az esetben persze – Kálmán László szakértőnk nyomán – azt mondhatjuk, hogy dialektustól függ, hogy kinek jó névelővel, illetve névelő nélkül. A c...

Nemrégiben Kálmán László jó példáit sorolta annak, mennyire az adott jelenség elemzésétől függ, milyen nyelvi elemeket tételezünk fel egy adott nyelvben. A magyarban például nem tételezünk fel nyelvtani nemeket, mert sosem kell ilyesmire hivatkoznunk...

Házi szakértőnk ismét olvasói kérdésre válaszol: nem a levegőbe beszél, hanem a levegőről – pontosabban arról, hogy honnan ered a magyar „levegő” szó. Kiderül az is, mely más szavakkal áll kapcsolatban.

...t. Például az a tanszék, ahova én jártam, Zsilka János professzor saját tanításain, némi régebbi tudománytörténeten és Antal László hébe-hóba megtartott remek strukturalista óráin kívül semmit sem kínált. Nem is tettem szert semmilyen szakmai tudásra...

Mitől függ, hogy milyen gyorsan tanul meg a gyerek egy nyelvet? A válasz bonyolult, de a fő meghatározó tényező minden bizonnyal nem a nyelv „bonyolultsága”. Sokkal inkább meghatározó az, hogy a gyerekkel mennyi nyelvi játékot játszanak.