Megújult a veszprémi állatkert
Az elmúlt években két szélesszájúorrszarvú-tehén, zsiráfcsapat, kispanda-pár, hópárducok, különleges afrikai ecsetfülű disznók, és a szibériai tigrisek is érkeztek a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkba.
A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban már semmi nem emlékeztet a régi, évtizedekkel ezelőtti állatkertre: szinte mindent kicseréltek, felújítottak és többek között egy közép-európai hírű csimpánzházat hoztak létre. Erről is beszélt Török László régi-új igazgató az MTI-nek adott interjújában. Török László öt évvel ezelőtt vette át az állatkert irányítását, a veszprémi közgyűlés decemberben újabb öt évvel hosszabbította meg megbízatását. Az elmúlt öt év alatt számos fejlesztés valósult meg: a 13 hektáros állatkert területe több mint duplájára növekedett, bővült a bemutatott fajok száma, az állatok tágas, természetes környezetben élnek.
2008 márciusában A mi Állatkertünk: közös értékünk, közös élményünk. Tematikus turisztikai fejlesztések Veszprémben című pályázaton 216 millió forint Uniós támogatást nyertünk el, ebből öt projektelem valósult meg 2012-ig – idézte fel az igazgató. A Csimpánzvilág kialakításában és tematikájában egyedülálló létesítmény, amely immár méltó módon és a jogszabályi előírásoknak megfelelően mutatja be az állatkert címer állatfaját, a csimpánzokat, lehetővé téve két különálló csimpánzcsapat tartását – részletezte Török László.
A második elem a Böbe majom tanodája oktató-és kiállítóház volt: a kor szakmai elvárásainak megfelelően berendezett oktatóház ad otthont a nyári táboroknak, tanórán kívüli foglalkozásoknak, a kiállítórészen pedig a látogatókat természetvédelmi kérdésekkel foglalkozó bemutató várja – folytatta az igazgató. Úgy vélte, a Kölyökdzsungel játszóház és terráriumban az egyedileg tervezett és kivitelezett 300 négyzetméteres fedett játszóház a különleges, állatkert témájú játszóeszközei rendkívül népszerűek a kisgyermekes családok körében; a terráriumokban különféle hüllőket mutatnak be.
Az igazgató büszke arra, hogy az Afrika-ház, mely tematikájában és elhelyezésében Magyarország egyik legnagyobb szavannakifutójához kapcsolódó, fűtött látogatói térrel rendelkező létesítmény, lehetővé tette, hogy a több mint ötven éves állatkert történetében először zsiráfokat mutassanak be. Fontosnak tartotta, hogy a Fejes-völgyi területen megvalósult erdei mesterségek tanösvényen felelevenítették a régi bakonyi mesterségeket, így a mészégetést, gyantagyűjtést, faszénégetést. Az öt projektelemből álló beruházás teljes költsége 587 millió forintba került, melynek önerejét az állatkert saját forrásból gazdálkodta ki – szögezte le.
„Az európai uniós támogatásból megvalósított fejlesztések mellett a Fejes-völgyi részen a jelenkor turisztikai és állatkertészeti elvárásainak megfelelően felújítottuk az ormányos medve házat és kifutót, az állatkert egyik legrégebbi, vízimadarakat, kapibarákat és nagy marákat bemutató nagy tó kifutóját, az indiaiantilop-kifutót, a benettkenguru-házat, a szakállasbagoly-röpdét és -házat, a huszármajom-házat, a vörösvari-házat, a kárpátihiúz-kifutót és -házat, az axisszarvas-házat, a lámák és a guanakók házát, valamint megépült a kis pandák kifutója is. Kialakítottuk a nagy népszerűségnek örvendő makiösvényt, ahol a madagaszkári félmajmok kifutójában sétálva, testközelből figyelhetik meg ezeket az érdekes állatokat a látogatók" – sorolta az igazgató.
Az elmúlt évek alatt több zoológiai érdekességnek számító állat érkezett Veszprémbe, mint a két szélesszájúorrszarvú-tehén, a zsiráfcsapat, a kispanda-pár, a hópárducok, a különleges afrikai ecsetfülű disznók, és a szibériai tigrisek is. A Kittenberger utcai főbejárat előtti, idejétmúlt büfé és bazársort a bérlők bérleti szerződésének lejárta után elbontották és az állatkert területén modern, a vadaspark arculatába illeszkedő gasztronómiai egységeket alakítottak ki – tekintett vissza Török László.
Jövő évi terveiről azt mondta: a jelenleg különálló Gulya-dombi és Fejes-völgyi állatkertrészt egy földalatti gyalogos aluljáróval összekapcsolják, illetve egy új vendégforgalmi bejáratot nyitnak a Gulya-dombon, így a látogatók állatkerten belüli forgalma zavartalanná válik, nem kell kétszer jegyellenőrzésen átesniük, s a Gulya-dombon kényelmesen, kulturált körülmények között parkolhatnak. Ezzel nemcsak a főbejárat körüli szűk utcákat, hanem Veszprém egész belvárosát tehermentesítik a kiemelt látogatottságú napok nagy forgalmának káros hatásaitól – tette hozzá.
A saját forrásból megvalósítandó projekt része új látogatói útvonalak kialakítása, a Szavanna-kifutó ligetes pihenőhelyekkel való bővítése, ahol az állatok természetes körülmények között hűsölhetnek a nagy melegben. A kibővített kifutó körüljárható lesz, közepén egy kilátóponttal, ahonnan tökéletes rálátás nyílik majd a Szavanna állataira – árulta el az igazgató.
„A látogatóbarát beruházásoknak, a célzott marketingtevékenységnek köszönhetően a veszprémi állatkert népszerűsége, nemzetközi szakmai megítélése folyamatosan nőtt. Az állatkert a turisztikai szektort is érzékenyen érintő gazdasági válság ellenére szinten tudta tartani évi negyedmilliós látogatottságát és bevételeit, gazdálkodása kiegyensúlyozott és stabil, tevékenységével nagymértékben hozzájárult Veszprém és a régió turisztikai attraktivitásának növeléséhez” – összegezte Török László.