„Kopogtat a gólya”, vagy „kopogtat az ősz”, „kopogtat az ajtón” – ezek teljesen természetesnek tűnnek. A „Kati kopogtat Julival” abszolút idegennek hangzik, pedig a -tat-/-tet- műveltető képző: ha valakit kopogásra késztetünk, akkor kopogtatunk vele,...

...ccekről, megragadjuk az alkalmat, hogy lazuljunk egy kicsit, és bemutassunk néhányat a tickld gyűjteménye alapján. Amint azt Kálmán László írja, az ilyen viccek stratégiája az, hogy szembemennek a viccekkel kapcsolatos műfaji, szerkezeti elvárásainkk...

Olvasónk azt szeretné tudni, hogy honnan ered a „favicc” szó. Ám nem csak ez a kérdés, hanem az is hogy egyáltalán mi az a favicc. Ennek megválaszolásához viszont azt is tudnunk kell, mi az a vicc...

...án és Posgay Ildikó (2007, szerk.): Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Tinta Könyvkiadó, Dunaszerdahely – Budapest. 38–51. Kálmán László: Mit művelünk?...

Olvasónk zavarban van: nem érti, ki fogan meg: az anya vagy a gyermek? Házi szakértőnk a nyelvtörténet mélységeiben is elmerült, és a szóképzések furcsaságai is megmérettetődnek.

A „melyik” több egyforma jellegű tárgy közüli választásra kéri a hallgatóságot, a „milyen” szót tartalmazó kérdés ezzel szemben nem egy (több) dolog azonosítását kéri a hallgatóságtól, hanem azt, hogy bizonyos jellegzetes tulajdonságot vagy tulajdons...

A „felmos” inkább padlóra, a „lemos” inkább nagyobb tárgyra, a „megmos” pedig nagyon sok mindenre vonatkozhat, de ezeknek a használatoknak nincs jól látható összefüggése az igekötő megválasztásával.

Olvasónk látszólag komoly nyelvészeti kérdést tesz fel. Házi szakértőnknek azonban sajnos ezúttal nincs alkalma a nyelvelméleti kérdések mélységeibe ereszkedni, helyette ismét a helyesírás miatt morog.

A helyesírás senkire nézve nem kötelező, magánjellegű kommunikációban pláne nem. Vannak helyzetek, amikor a jobb megértés érdekében célszerű is megszegni őket. Máskor viszont éppen a megértés érdekében érdemes a „helyes” használat mellett megmaradni.

Titokzatos munkahelyú titokzatos olvasónk egy titokzatos képzőről kérdezi házi szakértőnket, aki azonban nem titkolódzik, és feltárja a titkot.

Vannak rettentő ritka magyar szavak, mint például nyaralócska, autómoraj, elcsehesít vagy éppen csánk, amelyeknek a létezését nyilván senki sem kérdőjelezné meg. Vagy mégis?

A sorbaállás társadalmi „intézményre”, módszerre utal, aminek az a lényege, hogy az dönti el, ki mikor kerül sorra, hogy mikor érkezett a sorbaállás helyszínére, és ennek következtében hányadik a sorban – még csak nem is kell állni ahhoz, hogy az emb...

A latinban létezik a hím- és a nőnem megkülönböztetése, de az ’apa’ jelentésű (és hímnemű) „pater” szó nem az ’anya’ jelentésű (és nőnemű) „māter” hímnemű változata (vagy megfordítva), hanem történetileg semmi közük egymáshoz, ahogy az ’öcs/báty’ jel...

Az „ismétlős” válaszok funkciója, hogy a beszélő „fenntartásait” fejezi ki, azt, hogy a válasza nem a teljes igazságot fejezi ki – éppen a megismételt elem tekintetében. Ha ugyanis egyszerű, ismétlés nélküli választ adna, az azt sugallná, hogy a vála...

A nyelvnek az a szemlélete, amelyik az iskoláinkban még mindig szinte egyeduralkodó, azt sugallja, hogy a „szabályok” mindig egyetlen „helyes” alakot engednek meg. A nyelvet olyasmiként mutatja be, mint a helyesírást, pedig még a helyesírási szabvány...

Az orvos nem lop, és nem alattomos (vagy legalábbis nem inkább, mint mások): semmi köze az orvvadászhoz, az orgazdához vagy az orgyilkoshoz.

Azt, hogy mi helyes és nem, nem a nyelvtani szabályok, hanem nyelvérzékünk alapján döntjük el. A nyelvtani szabályok csupán arra szolgálnak, hogy megmagyarázzuk, miért is érzünk egy-egy alakot helyesnek – vagy éppen helytelennek.

Örömszerzés helyett valóban nem beszélünk örömokozásról, de vajon okozhatunk-e örömet valakinek, vagy csak szerezhetünk? Házi szakértőnk válaszol.

Olvasónk szerint egyes kifejezések manapság nagyon sok esetben elveszítik eredeti funkciójukat, és inkább afféle kötőszóként szolgálnak. Házi szakértőnk szerint konkrétan ezek az esetek korunkra jellemzőek, de hozzájuk valamilyen szinten hasonló vált...

...s nem ítélkezéssé válik. Ezt a gyakorlatot ma az olyan „nyelvművelés-ellenes” szerzők folytatják, mint például Nádasdy Ádám, Kálmán László vagy a nyest kevésbé neves szerzői. Korunk nyelvművelői pedig megmaradtak Lőrincze szintjén, vagy még vissza is...

Teljesen alaptalan feltételezés, hogy a magyar eredetű szavak bármiben is „jobbak”, mint az idegen eredetűek. Ráadásul jó dolog a nyelv gazdagsága, vagyis az, hogy egyazon célra sokféle kifejezés áll a rendelkezésünkre.

Könnyen félreérthetjük a másikat. Azt gondolhatjuk, túlságosan is büszke, miközben épp udvarias akar lenni – vagy éppen csak bizonytalan. Óvakodjunk az elhamarkodott ítéletektől!

A stimi (chtimi) vagy sti (chti) nyelvnek régebbi, ismertebb magyar neve is van: pikárd. A pikárd az irodalmi franciához közelebb eső nyelvjárások csoportjába esik, ám egyes sajátos vonásai miatt az irodalmi franciát beszélők számára nehezen érthető.

...délszláv mlinar (< ófelnémet mulinari < latin molinarius) átvétele. A kérdés, illetve az én felvetésem az – s erre már Kálmán sem tudott okosat mondani –, hogy véletlen-e, hogy a szláv [ml] mássalhangzó-torlódást a magyar [o]-val oldotta fel, v...

László nevű olvasónk nagyon szigorúan vélekedik egy olyan eszközről, amit pedig állandóan használunk, ha nem is pont abban a formájában, amit ő kifogásol: Mostanában sokat hallom – szerintem helytelenül használva – a „nem túl jó, nem túl szép, nem tú...

Nem lehet valaminek jó szaga, mert a szag eleve rossz – hangoztatja sok nyelvtársunk. Az ilyen megalapozatlan logikázásoknak azonban messze ható következményei lehetnek...

Mi látnivaló lehet egy köldökön? A ködöt sülve, főve vagy rántva érdemes fogyasztani? Miről szólnak a kövek? Házi szakértőnk sajátos olvasói kérdések megfejtésével kísérletezik.