A suttogva ejtett mondatok félreérthetőségén alapul az úgynevezett pletyka-játék, aminek során megfigyelhető, hogyan torzul az információ, ha súgva adják tovább. És mi az angol neve ennek a játéknak? Megmagyarázzuk, miért.

A magyar igéknek van egy csoportjuk, egy rétegük, amelynek tagjai megsértik a magyar magánhangzó-illeszkedés szabályait. Mindegyikükre jellemző az idegen eredet, és hogy bizalmas – sőt néha argó, tolvajnyelvi – stílusrétegekbe tartoznak.

Míg más tudományágak esetében az iskolai tananyag 50–100 éves nézeteket tartalmaz, a nyelvtan esetében inkább 200–2000 éves felfogást képvisel a tananyag. A valóság sokkal bonyolultabb, mint ahogy azt a hagyományos nyelvtan sugallja.

Ha két szó egyike a másikból származik, vagy mindkettő ugyanabból a harmadikból, abból semmi sem következik arra nézve, hogy „egy művelt ember” hogyan használja őket. Nekünk van igazunk, vagy nekünk van igazunk?

Nem a macska-egér harc, hanem a sügér-egér harc az igazi. Még nem dőlt el, és talán nem is fog eldőlni soha.

A nyelvek egyik csodálatos vonása, hogy közösségi alkotások, méghozzá igen nagy közösségek alakítják őket anélkül, hogy ehhez bármilyen hatalmi szervezeteket és döntéshozási eljárásokat vennének igénybe. Azt is mondhatnánk, hogy a nyelv a társadalmi ...

Mikor lehet kifejezés használatát biztosan a beszélők „slendriánságának”, hanyagságának tulajdonítani? A hanyagság mindig valamilyen elvárásnak való meg nem felelést jelent, tehát csak olyan esetek jönnek számításba, amikor a beszélőtől elvárják a po...

Vannak idegen városnevek, amiket nem egyszerűen adaptáltak a magyar nyelvben, hanem inkább azt kell mondanunk, hogy van magyar nevük. A többi városnév esetében viszont egyszerűen megtartjuk az eredeti írásmódot, a kiejtést pedig úgy-ahogy utánozzuk, ...

Bármilyen kiváló egy hipotézis, hiába, ha nem tudjuk visszaigazolni? Vagy hiába nem tudunk visszaigazolni egy hipotézist, attól még lehet kiváló?

A „mind” és „mint” szócskáknak az eredete nem teljesen világos. Mindkettőt ugyanannak a mi-/me- névmási tőnek egy -n- képzős alakjából származtatják, amihez az egyik esetben egy -d, a másikban egy -t képző járult. Ki tudja ma már, hogy mit fejeztek k...

...tát (feláldoztam-e volna). De a rövid kérdés nemcsak az -e szócska sokat vitatott helyéhez kapcsolódik (amiről például Fejes László is írt már a nyest hasábjain), hanem a feláldoztam volna-szerű igealakok szerkezeti felépítésének problémájához is. Hi...

Magyar tudósok azt vizsgálták, hogy megfér-e két dudás egy csárdában. Az adatok azt mutatják, hogy igen. Ráadásul egyik sem játszik hamisan, legfeljebb másképp.

Ősrégi vita tárgya a nyelvhasználat és a gondolkodás összefüggése. A „politikai korrektség” szószólói szerint azért fontos a szavak megválasztása, mert az a gondolatokon is változtat. Vajon mennyire árulkodik a szóhasználatunk a gondolkodásmódunkról?...

Mindenkivel előfordul, hogy egy kifejezés hallatán megakad, és elgondolkodik: „Vajon miért így fogalmazott a beszélő? Talán nem magyar? Talán tájnyelvi beszélő? Vagy nyelvbotlás volt?” Ilyenkor érzünk olyasmit, hogy valami „összekarcolja a fülünket”.

...r 2. Auflage. Dudenverlag. Mannheim usw., 1997. Garami László: Képes útikalauz. Védett természeti értékeink. Panoráma, 1993. Kálmán Béla: A nevek világa. (A IV. átdolgozott kiadás változatlan utánnyomása) Csokonai Kiadó. Debrecen, 1996. Kalotás Zsol...

A mienktől eltérő nyelvhasználati szokásoknak semmi közük az illető beszélők elmeállapotához vagy képességeihez. Az ilyen minősítéseket tartsuk fenn azokra, akik zagyvaságokat beszélnek vagy írnak, van belőlük elég.

...felé, In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete, Akadémiai Kiadó, Budapest, 639–682. Kálmán László (szerk.) 2001: Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I, Tinta Könyvkiadó, Budapest Nemesi Attila László 2014: A vajo...

...év, ami nagyjából azt jelenti, hogy az a szerkezet, aminek az alaptagja, egy tagmondat szerepét játssza (ezért például Antal László amellett érvelt, hogy ezt az alakot nevezzük főnévi igenévnek, ne pedig a -ni toldalékos infinitívuszt). Az, hogy A vi...

Házi szakértőnk szívesen Föld körüli útra indulna, hogy olvasónk kérdésével kapcsolatban tapasztalatot szerezzen. Ehelyett ezúttal egyszerre kettő kérdésre is válaszol.

Papp László a debreceni egyetem tanársegédje volt, ám 1950-ben eltűnt a felsőoktatásból, és csak 16 évvel később lépett újra katedrára, immáron az ELTE-n. Arról, hogy közben mi történt, és hogyan folytatódott életútja, egy regényből értesülhetünk.

...elléknév vagy főnév, nincs egyel igen (illetve akinek van, annak is ’ritkít’ jelentésben, ami megint nem köthető ide). Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című munkájában azt olvashatjuk, hogy a szót Baróti Szabó Dávid alkotta meg 1792-ben ’„el...

Olvasónk sikertelen merényletkísérlet áldozata lett. Megúszta, és levelet írt nekünk.

A konteó szót már 2008. december 10-e előtt is lehetett olvasni szerte a weben, ám a háttérhatalom minden nyomát eltüntette. Azok, akik mégis megtalálták, és jelentkeztek a jutalomért, már nincsenek az élők sorában, sőt holttestük sem bukkant elő. De...

A „véleményes” udvariasabb, mint a „vitatható”: egy-egy vitatható lépésből, döntésből nem kell vitát, veszekedést csinálni, de mindenkinek joga van elmondani róla a véleményét. Ez a szó nemhogy nem „ronda”, hanem kifejezetten finomnak van szánva.

Amikor a megszólaló orvosok kívülállókhoz (a sajtótermék olvasóihoz, nézőihez, hallgatóihoz) szólnak, tehát jobban teszik, ha nem a saját szakmájukban megszokott értelmezést tételezik fel.

„Az igazság mindenekelőtt az, hogy tenéked, hégemón, fáj a fejed, annyira fáj, hogy kishitűen már a halálra gondolsz. Nincsen erőd, hogy velem beszélj, még az is nehezedre esik, hogy rám tekints. Így most akaratlanul is hóhérod vagyok, és ezt módfele...

Nagyon sok olyan vicceskedő kiszólás van, ami már első hallásra sem nagyon vicces, de ha állandóan halljuk őket, akkor már kifejezetten kellemetlen érzésünk van.

Mi a különbség a cselekvés és a történés között? Nem mindig egyértelmű. Mindenesetre ha nem cselekszünk, hozzájárulunk ahhoz, hogy mindenfélék megtörténjenek...