Ugyanaz a baszás és a szeretkezés? Lehetséges, hogy tényleg ráférne egy kis szexuális felvilágosítás a szótárszerkesztőkre? Rendet teszünk, rakunk és csinálunk a fejekben.

A tudományos gondolkodás egyik alapelve, hogy nagyon körültekintőnek kell lennünk, mielőtt ok–okozati összefüggést állapítunk meg két jelenség között. Ezt akkor is szem előtt kellene tartanunk, ha ismeretterjesztésről van szó.

A keleti manysik még Hruscsov idején is szinte 19. századi viszonyok között éltek mindentől elzárt területükön. Aztán el is tűntek.

2017. január harmadikán távozott az élők sorából az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész.

Hol is lehetne érdekesebb egy fordítási probléma, mint éppen egy olyan mű kulcsmondatában, mely éppen a megértési és fordítási nehézségekről szól?

Ha tíz évvel ezelőtt Ön ott állt volna abban a nyitrai ligetben, megvédte volna Malina Hedviget? Milyen eszközöket szabad használnunk mások védelmében? A maró gúny már túlságosan durva eszköz? A szlovákiai magyarok nyelvi indítékú bántalmazásáról is ...

Lehet, hogy tényleg akadnak problémák a nyelvi ismeretterjesztéssel. Ahhoz azonban, hogy ezt megállapítsuk, a nyelvi ismeretterjesztést kellene megvizsgálnunk. A butaság viszont butaság, és nem öncélú dolog küzdeni ellene.

Honnan tudjuk, hogy kit mi érdekel? Hát onnan, hogy az ember azokról a dolgokról gondolkodik, beszél, ír, amelyek foglalkoztatják. Ami nem érdekli, arról hallgat. Eszébe sem jut, hogy foglalkozzon vele.

Időnként olvashatunk híreket arról, hogy a Wikipédián valaki trollkodott, hamis adatokat rejtett el, kamu szócikkeket hozott létre stb. A magyar Wikipédiának nincs szüksége erre, akadálytalanul terjeszti az áltudományos zagyvaságokat.

A takonnyal kezdjük, de nem megyünk el szó nélkül a polc mellett sem. Előkerül Krisztus töviskoszorúja, a paraszt, és fikázással fejezzük be.

Elképesztő zagyvaságok jelentek meg egy jobb sorsra érdemes ismeretterjesztő folyóirat hasábjain. Valakinek nagyon elgurult a szere...

Berecz Zsombor sikerei a finn dingire irányították az olimpiai játékokat követők figyelmét. De mitől finn a „dingi”? Még csak nem is hangzik finnesen!

Már a cikk címe is beugratós kérdés. Kiderül, hogy a jelenségek leírása néha nagyon könnyű, ám a magyarázatuk már nem olyan egyszerű. Már ha egyáltalán van.

A helyesírás szabályozói sem gondolhatnak szabályírás közben mindenre. De azért vannak évtizedes problémák, amikre azért felfigyelhettek volna.

Nem csak Stockholm vagy Koppenhága neve tűnhet egy kis fantáziával magyarnak, találunk hasonló példákat közelebb is. A hasonlóság azonban nem mindig árulkodik magyar eredetről – van, amikor inkább magyar akaratról van szó.

Bármilyen furcsa, de vannak, akik szerint úgy is megtisztíthatjuk nyelvünket az idegen szavaktól, ha más nyelvből vesszünk át megfelelőket – legalábbis ha a forrásnyelv rokon. A magyar nyelvújítás történetében egyszer próbálkoztak ilyennel, az sem úg...

Egy hónap múlva itt az aratás – ideje ráébrednünk bizonyos összefüggésekre. Vagy éppen hiányukra.

Elnevezhetnek-e egy területet egy olyan folyóról, mely nem is ott, hanem több száz kilométerrel távolabb folyik? Tenger dolog van a világon, melyet el sem tudnánk képzelni, mégis lehetséges...

Sokkal könnyebb valakinek hálásnak lenni, ha eleve jól cseng a neve. A finnek pedig, úgy tűnik, szívesen hálálkodnak, még azért is, amiért nem tartoznak hálával.

Hát mi lehetne annál szebb, mint amikor két testvér között lángol a szerelem? Vagyis, izé... Kissé furcsa idill ez, nemdebár? Ismét egy cseh-szlovák kétnyelvű dalszöveget vizsgálunk meg.

El tudja képzelni, hogy megszereti azt, aki vagy ami rengeteg keserűséget okoz önnek? A pszichológiai ismeri a jelenséget. Sőt, többet mondunk: nagy valószínűséggel a magyarok többségével együtt ön is áldozata ennek a különös helyzetnek. De miért nem...