El Vaquero: @szigetva: pont azért, mert amerikai, bő(r)nsztájn, kihagytad az első n-net. Ritkábban ejtik bő(r)nsztínnek is.   @Irgun Baklav: nekem kifejezetten nem tetszik, hogy mikor nyelveket keverünk, és ...

szigetva: @szigetva: „"-not"-végű tárgyesetre nincs precedens” Ezt finomítanom kell: hangkivető tővel van: hasznot.

Irgun Baklav: @szigetva: „ma egész Európa az angol perifériáján van” Szegény németek (meg a nyelvük) még sokkal inkább is mint mi, valószínűleg azért, mert túl jól tudnak angolul. Múltkor néztem valami focimeccset ...

szigetva: @Untermensch4: Nem, mert ha a [nt] kevésbé került, mint a [rt], [lt], [szt], akkor előbb várjuk a "károt", "dalot", "ászot" tárgyetesetket, mint a "banánot". @Untermensch4: Nyelvileg szerintem ma egés...

Untermensch4: @jan: Ha továbbra is a németek perifériája maradunk akkor az lesz igazán érdekes hogy mennyire tud kiveszni ez a németes műveltség.

jan: @szigetva: amúgy ez egy érdekes világ, mármint hogy pl. a facebookos Zuckerberget mi magyarok magyarul beszélve vidáman [cukkerberg]nek hívjuk, pedig ő saját magát világéletében [zakörbörg]nek hívta k...

Untermensch4: @szigetva: " De a [nt] pont az a mássalhangzótorlódás, amit a nyelvek a legkevésbé kerülnek..." A legkevésbé. Ez a legkevésbé kerülés nem ugyanaz mint semlegesen vagy kedvelően állni a dologhoz. Az "i...

Irgun Baklav: @szigetva: azaz pont arra volt példa a svejc, hogy az -[ej] nem az angolos hatás eredménye (nem Hayden Panettiere-vel keverik össze Haydnt).

Irgun Baklav: @szigetva: azaz pont arra volt példa a svejc, hogy az -[ej] nem az angolos hatás eredménye (nem Hayden Panettiere-vel keverik össze Haydnt).

Irgun Baklav: @szigetva: Persze, azzal nyilván én is tisztában vagyok, hogy az angol változat a Swiss/Switzerland, és a standard német ejtés meg a svájc, de akik (meg akiknek a szülei) a svejc ejtést használták, az...

szigetva: @Irgun Baklav: „A [svejc] típusú ejtés még arra a generációkra volt jellemző (pl. a nagyszüleimére, akik a két vh. közt születtek), akire az osztrák-német nyelv/kultúra erősebben hathatott mint az ang...

szigetva: @lcsaszar: Bernstein azért [börsztájn], mert amerikai. A szülei kelet-európai zsidók, de ő Massachussetsben született. A Lauxot is [lauksz]-nak ejtjük, ha valaki ilyen névvel magyaroszágon született m...

Irgun Baklav: @lcsaszar: Ez a Valami-stein típusú amerikai zsidó nevek (Bernstein, Finkelstein és társaik) hosszú í-s ejtésváltozatai esetében okés magyarázat, és még azt is lehet mondani, hogy esetenként (ha az il...

lcsaszar: @jan: Talán az idegen nevek angolos kiejtésének elterjedése állhat a háttérben. Ld. Börnsztin

jan: @nudniq: ez érdekes! de még a nagyszüleidtől sem? én a feleségemtől, ill. az ő komolyzenész ismerőseitől hallom mindig, hogy [hejdn]-öznek. persze az írás szerinti kiejtés, a spelling pronunciation el...

nudniq: @jan: hát, én "zenész származásúként" zenészek között nőttem fel, de még egyiküktől sem hallottam soha a [hejdn] kiejtést. Csak a [hájdn]-t.

ungabunga: Sok év eltelt a cikk óta, én épp most találtam rá. Azóta sok-sok újabb szöveg vált elérhetővé egy kattintásra, főleg az Arcanumban, és ezekből sok minden kiderül. 1. Az ADT-ben lévő szövegek közül a p...

jan: @szigetva: talán a szociolingvisztikája ennek a legérdekesebb, hogy van egy ilyen inverzió, hogy a pontos, pedáns, írásképet követő, külföldieskedő ejtés, hogy [hájdn] és [rippl], az outsider-ség jele...

szigetva: @jan: A szóvégi szillabikus l és n a magyarban hagyományosan li és ni (Brösel > prézli, spoln > spulni). Ezt talán vicceskedve néha ma is csináljuk: Lidl > [lidli], Meinl > [mejnli]. Littl...

jan: @szigetva: Már régen ki akartam deríteni valamit, talán most itt jött el az ideje, hátha ti tudjátok. Szóval van ez a festő, hogy Rippl-Rónai József, eredeti nevén Rippl József. És tévében-rádióban az...

mederi: @szigetva: 11 "Nekem pl. a "tódít" jelentése misztikum", a "tódul" párjának tűnik,.." Tolsztoj neve jut eszembe erről. Ha a "tólni (népiesen:tóni-->"helyes írással" :tolni" szó töve , akkor egyrész...

szigetva: Irgun Baklav nagyjából elmondta, hogy jön ide Brittn. Úgy, hogy Untermensch4 szerint a "banánot"-ban mássalhangzótorlódáskerülő [o] van. De a [nt] pont az a mássalhangzótorlódás, amit a nyelvek a legk...

Untermensch4: @Irgun Baklav: A magyar "szabály" és köznyelvi kiejtés összevetését a brit tulajdonnévvel és köznyelvi kiejtéssel nem igazán tudom hova tenni. Ha egy témakör lenne (és viszonylag friss átvétel a "bana...

Irgun Baklav: @El Vaquero: A Brittnt éppen hogy nem mutat párhuzamot a banánot alakkal, hanem azt illusztrálja, hogy n után és a tárgyeset -t-je előtt akkor sincs ejtéssegítő kötőhang, ha amúgy eksztrém mássalhangz...

El Vaquero: @szigetva: ezt a Britten-es megjegyzésed nem egészen értem, milyen párhuzamot mutat a banánot/banántot alakkal? Egyébként meg nem hinném, hogy az átlag magyar szótagalkotó n-nel ejtené, ami nem is baj...

Irgun Baklav: @Untermensch4: "Benjamin Britten" angol zeneszerző vezetéknevének „szabályos brit angolos ejtése” IPÁ-ul /ˈbrɪt(ə)n/ ( en.oxforddictionaries.com/definition/britten,_benjamin ), fonetikusan átírva kb. ...

Untermensch4: @szigetva: "Még Benjamin Brittn-t is kötőhang nélkül van." Ezt sajnos egyáltalán nem értem. :( "Szerintem is "banántot" lesz az, "-not"-végű tárgyesetre nincs precedens." Sztem fel fog bukkanni. Ironi...

szigetva: @Irgun Baklav: Jav, kösz. A "szöllő" nem typo. @Untermensch4: Ha tényleg van "hírel" ige, a "hír" attól még nem ige! (Szerintem is "banántot" lesz az, "-not"-végű tárgyesetre nincs precedens. Még Benj...

Untermensch4: @aphelion: "fogyasszál egy banánot" Néha van egy olyan érzésem hogy az emberek kényelmi/esztétikai okokból kerülni igyekeznek a mássalhangzó-torlódást, kivéve ha szabályzatilag beidomítják őket. Én a ...

Irgun Baklav: @szigetva: Ha a cél a typo-spotting, akkor lennének még érvényes célpontok. ;-) *talájuk – „Egyes és többes számban egyöntetűen vagy [j]-s, vagy [j]-tlen, vagy mindkettő toldalékot talájuk (párja, pár...