elhe taifin: @tenegri: erről olvasni a Rénhíreken is: renhirek.blogspot.com/2010/02/szabalyos-hangmegfelelesekrol.html

tenegri: @feri: Mindazonáltal a felsorolt mongol szavak döntő többsége valóban egyeztethető a magyarral - épp csak mindkét nyelvben szinte mind török jövevényszó.

tenegri: @feri: Még egy picit visszatérve a belinkelt szavakra: én nem értek az összes ott említett nyelvhez, de történetesen a mongolhoz igen. Elég siralmas a felsorolt mongol szavak állapota, sok komolyan to...

Fejes László (nyest.hu): @Roland2: A medve, farkas (szarvas, sertés) állatnevek valóban tabuisztikus okokból jöttek létre. Az új elnevezések éppúgy lehetnek idegen szavak, mint belső keletkezésűek.

tenegri: @Joel Huns: Minden tudományos eredmény az "aktuális ismereteink alapján" születik. Lehet arra várni, hogy valami majdcsak kiderül és akkor megváltozik a tudományos eredmény is, de ez a megközelítés ar...

Fejes László (nyest.hu): @JL: Köszönöm a kiegészítéseket. A Hämä > Häme képzésként fel sem merült bennem, főképp azért, mert nem jár jelentésváltozással. Arról nem is szólva, hogy ha meg is történt a képzés, várható lenne, ho...

tenegri: @feri: Az előbbiből lehet, hogy nem derült ki: az idézett szóegyeztetések döntő többsége véletlen felszíni hasonlóság. A véletlen szerepét nem kell itt lebecsülni - ugyan egyes "alternatív" szerzők sz...

Fejes László (nyest.hu): @Joel Huns: A finnugor rokonsággal nem szimpatizálók gyakran vigasztalják magukat azzal, hogy minden tudományos "elmélet" megbukik egyszer, nyilván ez is meg fog... Csakhogy ez azért nem egészen így v...

tenegri: @feri: Félreérted. Ha van két nyelvben egy-egy szó, amik megfeleltethetők egymásnak, akkor igen sok szempont és kritérium figyelembevételével határozható meg, hogy azok mindkét nyelvbe egy közös őstől...

feri: @tenegri @elhe taifin: Pap Gábor miért nem jó hivatkozási alap? Dr. Végvári József miért nem jó hivatkozási alap? Én is csak azt mondtam, ha van két azonos szó két különböző nyelvben, akkor a megegyez...

Fejes László (nyest.hu): @bibi: Nem, de az ötlet jó! A korábbi szakirodalomban volt ilyen felfedezés, de elvetették. Ami a farkast illeti, ezzel kapcsolatban csak találgatni lehet, de egyáltalán nem biztos, hogy egy szót kere...

Fejes László (nyest.hu): @JL: Ezen nagy fejtörés ment, mert ugye a palaa mint sg3 praes. ind. palaa és a palata infinitivusos ige is. A valita / vaalia el lett nézve, itt talán a vaalit hosszú a-ja is közrejártszott. (Szerény...

bibi: Az ilyesmiben mindíg szívesen tallózom, félve kérdezem, hogy ez a "Nieminen" etimológiailag nem rokon a "nyelv" szavunkkal? A "Kivi" gondolom a rokonság iskolapéldája. Apropos, "Susi" = farkas. Mint t...

bibi: Ennek az arabok és a zsidók fognak a legjobban tapsolni. :DD

JL: szép a szöveg így is, de helyesen ;-) így: ... kun loppuun palaa / kaikki mitä me joskus vaalittiin. ... mikor leég / mindaz, amit egykor ápoltunk.

tenegri: @feri: Jelölj meg két tetszőleges nyelvet, melyhez rendelkezésre áll mondjuk egy közepes méretű szótár és ilyen jellegű "egyezéseket" hasonló mennyiségben lehet kiválogatni belőlük. Nem véletlenül nem...

tenegri: @feri: Látod, pl. ezért nem laikusoknak kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozniuk. Ad-add: az angol "add" a francián keresztül a a latin "addere" szóból származik agg-age az "agg" ugyanaz a szó, mint a...

elhe taifin: @feri: Nem nagyon vagy tisztában a nyelvrokonság fogalmával, a nyelvtörténetről már nem is beszélve-az eddig belinkelt cikkek szerzői is messze állnak a tudománytól. Ennyi erővel én meg atomfizikus va...

feri: @elhe taifin: Miért ne lehetne? Ne mondja már nekem senki, hogy ezek az egyezések ilyen mennyiségben pusztán a véletlen játékai, hogy velünk kitoljanak az égiek. Nyilván, ha két nyelvben ugyanazok a s...

feri: @Béla007: www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.250

elhe taifin: @feri: De ne hagyjuk ki a cigány-magyar nyelvrokonságot se! Nézzünk egy pár érdekességet: ablak-ábláká, ács-ácso, barack-baracki, fiú-csávó, föld-phu, fúr-furingyé, liter-litero, lány-csáj, város-forr...

elhe taifin: @doncsecz: ott volt a végén a szmájli :)

feri: @ZTM: A kecsua-magyar rokonsággal Kis Dénes író foglalkozik. Nem beszéltünk még az angol-magyar nyelvrokonságról sem! Nézzünk egy pár "érdekességet"!: Ad-add, agg-age, baba-baby, bak-buck, bárka-barg,...

doncsecz: @elhe taifin: Nem hiszem el, nem hiszem el, hogy értelmes magyar mondatot adott ki, mert három hangot azonosnak véltek, aztán meg a többit maguktól behelyettesítették egyetlen darab leletből, amiről a...

doncsecz: Magyarországon is, ha nézzük két-három évszázaddal ezelőtt nagyon sok település és régió viselt szinte egyező nevet: Rátót, Keresztúr, Andrásfalva, stb. Aztán ezekhez hozzátoldottak később még egy nev...

elhe taifin: @doncsecz: "Nekem nagyon badarnak tűnik a tatárlaki korongról azt feltételezni, hogy magyar nyelvemlék, " Végül is a znygy megfejtés értelmes magyar mondatot / szót ad ki :))

Béla007: @doncsecz: Nem értem a milyen konkrétumot keresel, hiszen nem mellékelnek minden lelet mellé használati utasítást. Az, hogy egy ezzel foglalkozó rovásíráskutató, történész a leletet bizonyítéknak tart...

Béla007: @tenegri: Nem vagyok biztos a félrefordításban, ugyanis eddig senkitől nem hallottam az ellenkezőjét. Itt is csak feltételezik néhányan a félrefordítást én pedig nem zárkózom el előle, hiszen az ember...

JL: *hämä > Häme(x): ez nem furcsa változás hanem normális szóképzés (vö. musta 'fekete' > muste(x) 'tinta'). Mieto eredetileg egy falunak a neve (ld. fi.wikipedia.org/wiki/Kurikka#Kyl.C3.A4t ), és a tele...

ZTM: @feri: És még nem is beszéltünk a kecsua–magyar nyelvrokonságról! wasi – ház wasita – házat wasikuna – házak :)))