Miért népszerűek a finnugorellenes „elmélet”-ek?
A kontrafaktuális dolgok fabrikálásának képessége az emberi kreativitás lényege: ez teszi lehetővé a tervek készítését, az segíti a feltalálókat stb. A józanul gondolkodó ember a kitalált, lehetséges dolgokat folyamatosan összeveti a valóság tényeivel. Ha azonban nincsenek pontosan ellenőrizhető tények, az ember eligazodási pontul hajlamos egy fiktív konstellációt választani, és ehhez görcsösen ragaszkodni: a valóságból már csak azokat az információkat befogadni, melyek korábbi ismereteinek megfelelnek.
Sokan kíváncsiak arra, hogy miért olyan népszerűek a finnugorellenes elméletek, az „alternatív” őstörténetek, vagy éppen azok a tévhitek, hogy a magyar nyelv egyedülálló, különleges lenne. Érdekes módon a választ gyakran éppen nyelvészektől, a finnugor nyelvek szakértőitől várják, s az is előfordul, hogy e szakemberek érzik úgy: az ő feladatuk e probléma megoldása. Ez azért veszélyes, mert nekik ez a kérdés nem szakterületük, és amennyiben mégis e területen is szakértőnek próbálnak mutatkozni, éppen azt a hibát követik el, amelyet a dilettáns nyelvészkedőknél kritizálnak.
Szerencsére ennek a kérdésnek is megvannak a maga szakértői, akik úgy válaszolnak, hogy közben egy csöppet sem érintenek nyelvészeti kérdéseket – bizonyára nem is értenek hozzájuk. Marosán György Miért nem gyógyíthatóak a fanatikusok? című írásában egy szó sem esik a finnugorokról, a Habsburgok utasításairól, a Trefort-idézetről, magyarul beszélő indiánokról – mégis sokkal többet fogunk tudni erről a kérdésről, mint hogy azért, mert a harcos, hódító hunok vonzóbbak a halászó és rénterelő obi-ugoroknál. És bármilyen meglepő, a konklúzió nem az, hogy a tudománytalan nézetekhez ragaszkodók őrültek vagy betegek: viselkedésük az emberi természet lényegéből fakad.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (153):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Béla007: Badiny Jós Ferencet, mint wannabe sumerológust, vallásalapítót és őstörténet-kutatót (-kitalálót) tudományos körökben leginkább a futóbolond kategóriába sorolják, nemhogy követői lennének. Követői amúgy valóban vannak, de nem tudományos körökben - ez viszont nagyon sajnálatos, mert a népbutítás terjedése sose jó.
@Veronka: Elnézést, csak most látom a kérdést. Átfogó vizsgálatról nem tudok, de kisebb felmérések voltak. Az ezekről szóló előadásokról be is számoltunk: renhirek.blogspot.com/2009/01/21-finnugor-szeminrium.html
@bibi: Korábban már erről is írtunk. renhirek.blogspot.com/2010/07/laszlo-gyula-ostorteneti-munkassaga1.h Mindazok az adatok, amelyekre Lászó Gyula érvelését építette, már nem érvényesek, az újabb ásatások más eredményeket hoztak. Miféle tudatik kettősségről lenne szó, amely akkor akárokat okozott? A kettős honfoglalás következménye Trianon? Egyszerre, zártabb sorokban kellett volna érkeznünk?
@Béla007: "tudományos körökben nagyon sok követője van" -- aki leírja, hogy "finnugorizmus", azt "tudományos körökben" inkább körberöhögik, vagy lesajnálják, vagy kisurrannak a háta mögött, hogy rohamkocsiért telefonozzanak...
Érdemes elolvasni.
www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/igaz41.htm
A szerző munkásáága eléggé vitatott. Több oldalról támadják, de tudományos körökben nagyon sok követője van.
@Fejes László (nyest.hu):
Tudom, hogy László Gyula ill. méginkább Makkay János bizonyos elmélete(i) akadémiai körökben nem népszerűek, de szerintem "a meccs még nincs lefutva". A honfoglalók nyelvi azonosítására, illetve tarsadalmi tagozódására vonatkozólag ugyanis eddig nem sok történészi adat látott napvilágot, viszont a régészet megkülönböztethető populaciókról tudósít. Számomra egyebként főleg már a krónikákban is tettenérhető tudati kettősség tűnik elég meggyőzőnek - ami sajnos végig vonul szinte egész történelmünkön, hatalmas károkat okozva.
@Veronka: Akkor hogyan tettek szert a finnugorok magyar szavakra? Inkább így célszerűbb feltenni a kérdést.
a.): www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.250
Sokak meglátása az, hogy a szkíták is a magyar nyelv ősi változatát beszélték. Ebből következően a nyelvük az egész eurázsiai térségben jelentős hatást fejtett ki. Indiát az indoszkíta uralkodók több száz évig a fennhatóságuk alatt tartották. Atilla hun királyt szkíta uralkodónak nevezték. Atilláról és a hunokról érdekes elmélet van kibontakozóban:
www.magyarvagyok.com/index.php?page=videos&sub=search&q=t%C3%B3th+gy
Tóth Gyula tanulmányát ajánlom, amely itt olvasható 4 részletben:
www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/a-kitalalt-kozepkor
@Fejes László (nyest.hu): Innen szép nyerni :))
Szokták mérni a finnugor eredet támogatottságát? Olyasmire gondolok, mint ahogyan pl. az evolúcióra vannak világszerte mérések.
@feri: Az első variációra
Akkor hogyan tettünk szert finnugor szavakra?
a) tettünk egy kört
b) ide jöttek finnugorok egy körre
c) nincsenek finnugor szavaink
d) egyéb
Hogyan tettünk szert iráni eredetű szavakra?
a) nagyobb kört tettünk vagy többször köröztünk
b) ők is idejöttek
c) ilyen szavaink sincsenek
d) egyéb
@feri: Egyáltalán nem kizárt, hiszen vannak vándorszavak, jövevényszavak...
Ha olyanokat ír le, hogy "a nyelv romlása", akkor arra kell gondolnom, hogy nem olvassa a nyest más cikkeit, csak erre az oldalra jár vissza. De szeretettel várjuk többi cikkünknél is... :)
@Veronka:
A fenti öt variáció közül, szerintem, a legvalószínűbb az első verzió, de lehet az is, hogy nagyjából, mind az öt variáció igaz egyszerre, mert ezek nem zárják ki egymást.
@Veronka:
Szerintem a nyelv romlása manapság a médiának, az angol nyelv erőteljes behatásának "köszönhető". Régebben ,talán kevésbé romlott, ha felejtettek is el szavakat, ez a felejtés nem mindenhol jelentkezett, voltak eldugott országrészek, ahol megmaradtak ősi szavak."Elfelejtett " szavak ennek okán, ha szükségessé vált ,újra vissza tértek a nyelvbe.
"A kevésbé ősi nyelven beszélők", akkor ,amikor ez a kevésbé ősi nyelv még nem létezett ,nyilván nem ezen a nyelven beszéltek, hanem egy ősibb nyelven. Elképzelhető az, hogy nyelvek eltűnnek, más nyelvek meg keletkeznek.
Olvastam valahol, hogy ha egy törzs elköltözött az "ősidőkben ",elkülönült a többi törzstől, akkor ezt az elkülönülést igyekeztek véglegessé tenni azzal, hogy szándékosan más szavakat, "új nyelvet " alakítottak ki maguknak.
"olvass Jókait" Új dolgokra, a felgyorsult változások, fejlődés korszakában ,nyilván nem voltak még szavak, de a régi dolgokra változatos,bőséges szókészlet állt rendelkezésre.
Tegyünk egy logikai próbát.
Vegyük alapértelmezettnek, hogy mi most magyarul beszélünk. Vagyis a mi nyelvhasználatunkat nevezzük magyarnak.
A modern népszámlálások adatai alapján alátámasztott, hogy ez a Kárpát-medencéből származó emberek nyelve, mégha egyedileg távolra is költöztek.
Hogyan tettünk rá szert:
1. A Kárpát-medence őslakosai nyelve (bármit jelentsen is az őslakos). Itt felvehető egy 2000-5000, de max 10000 éves időtáv, de felőlem 30000 évig is elmehetünk, ha van adat. Vizsgálandó, volt-e lakatlan a terület, bár megengedhető visszaköltözés is. Maradhatott-e töredék.
2. A honfoglalásnak nevezett események előtti népvándorlások egyik/több népcsoportja. Ez egy hosszabb lista, ekkor is vizsgálandó az elnéptelenedés és a visszaköltözés lehetősége. Maradhatott-e töredék.
3. A honfoglalással bekoltözők egy része vagy egésze. Itt feltehető folyamatos jelenlét.
4. A honfoglalás uán beköltöző népcsoportok egyike vagy több is akár. Ez valószínűtlen, mert már dokumentáltabb időszak.
5. egyéb. Ezt csak a teljesség kedvéért veszem bele, de végül is volt Juliánus útja is. Vagy bármi, ami nem jutott eszembe.
Tehát a kérdés, mikor lett a Haza magyar nyelvű?
@feri: És volt ideje szavakat "felejteni". Manapság nem az a fő probléma, hogy "romlik" a nyelv?
Ha egy nyelv ősibb, mint egy másik, akkor a kevésbé ősi nyelven beszélők csendben voltak ősibb korukban? Vagy akkoriban mindenki az egy legősibb nyelven beszélt?
Mi a kritériuma az ősiségnek? Hogyan méred össze a svédet, a kínait és a magyart?
Mátyás korában Angliában érdekes volt a társadalmi rétegek nyelvhasználata, az "irodalmi" nyelv a francia volt, bizonyos tekintetben a latin. De Magyarországon sem volt mindenre magyar szó, olvass Jókait.
És mindkét nyelv "megúszta".
@Fejes László (nyest.hu):
Ez tökéletesen igaz. Amikor két nyelvben egy-két ilyen hangalakot találunk, amelyek jelentésben is megegyeznek, akkor erre is" gyanakodhatunk" ,de amikor tizes, százas nagyságrendben vannak, akkor a véletlen egyezés kizárt. Másrészt nagyon sok olyan szót találni a vizsgált nyelvekben, ahol tökéletes a jelentésbeli azonosság; ebben az esetben is kizárt a "véletlen" egyezőség.
@feri: "A szavak jelentései meglehetősen tág asszociációkra adnak lehetőséget, egy-egy konkrét hangalakú és jelentésű szót egy másik nyelv rengeteg hasonló jelentésű, rokonértelmű szavával lehet csupán a jelentés alapján összefüggésbe hozni, így az ezen sok jelentéshez tartozó hangalakok között is nagyságrendekkel magasabb eséllyel lesz felszínen hasonló szó. Vegyük pl. a ház szót. Ha ehhez megfelelőt keresel egy másik nyelvben, akkor ideveheted ezen másik nyelv lakás, lakóhely, otthon, épület, szoba, kunyhó, kalyiba, odú, vacok, zug, háló, tér, kamra, terem, palota, vár, kastély, pajta, ól, sátor, pavilon, hon, haza, tanya, kuckó, hajlék, stb. jelentésű szavait is. Látod mennyiféle hangalak, amelyek jelentésükben párhuzamba vonhatók? És akkor még csak a viszonylag közeli jelentéseket vettem, holott bőven lehetne tágítani pl. a családra vonatkozó szavakkal is, vagy (ahogy egyesek szeretik) idevehetném egy épület részeit is (fal, tető, fedél, stb.), stb. Egy-egy konkrét szóhoz a jelentése alapján egy másik nyelv több tíz vagy akár több száz szava közül válogathatok megfeleltetendőt. És ez minden egyes szóra így igaz – drasztikusan növeli mindez a véletlen egyezés lehetőségét." (tenegri)
Ezúton is köszönöm tenegri nevű kommentelőnknek kitűnő hozzászólásait és türelmét.
@Veronka:
Igen ,ezzel elvben egyetértek, ha ezt nem írná felül sokszorosan a nyelv régisége, ősisége. Hiszen minél ősibb egy nyelv, annál több ideje van szavakat alkotni, még ha ezt a nyelvet kevesebben is beszélik, mint más nyelvet, a szókészlet ezáltal felduzzadhat . A magyar nyelvet beszélők lélekszáma a többi nyelvhez képest nem mindig mutatott ekkora különbséget. A Mátyás korabeli időben Anglia lakossága kisebb volt Magyarország lakosságánál.