Megoldódott a Trefort-idézet rejtélye?
1877-ben Trefort Ágoston kultuszminiszter így nyilatkozott: „én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.” – legalábbis sok helyen ezt olvashatjuk. Most, úgy tűnik, kiderült, kitől és honnan származik az idézet.
Az idézettel először 2008. novemberében foglalkoztunk a Rénhíreken, akkor a következőket állapítottam meg:
Az idézet minden valószínűség szerint csak később keletkezett. Először is, Trefort korában a legbővebb, finnugor népet bemutató mű Hunfalvy Vogul föld és nép című műve volt. A vogulok (manysik) pedig éppen Ázsiában élnek. Az európai rokonoknak egyébként sem lehetett politikai jelentőségük, hiszen a finnek és az észtek is az orosz birodalomhoz tartoznak, a velük való rokonításból valódi politikai előny nem származhat. Az idézet kiagyalója minden bizonnyal korának politikai viszonyait vetítette vissza, amikor kiötlötte.
[...]
Valójában nem világos, hogy Trefort Ágoston, aki a Batthyány-kormány földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztériumának államtitkára volt, később vallás- és közoktatási miniszterként magyarosító törekvéseiről volt híres, miért akarná „deheroizálni” a magyarságot, ráadásul éppen azzal, hogy fantasztikus hősénekeiről híres népekkel (vogul hősénekek, Kalevala) rokonítja őket.
2009. márciusában az idézettel részletesebben foglalkozott a Töriblogon (hivatalosan: Történelem mindenkinek) egy DSI Builder néven publikáló szerző, aki többek között az enyéimhez hasonló érveket fogalmazott meg az idézet hitelességével kapcsolatban:
Az idézet vizsgálatakor azonban néhány ellentmondás felfedezhető: először is Finnország akkor a korántsem európai cári Oroszország uralma alatt állt. Ha Trefort szemszögéből vizsgáljuk az európai, vagy ázsiai származás kérdését, akkor az érvelése igen gyenge alapokon áll. Másfelől a magyar kulturális életben egyáltalán nem a tizenkilencedik századot meghatározó szellemi kérdés az Európához való tartozás.
Emellett fő fenntartása az volt, hogy az idézet helye a szakirodalomban sehol nem bukkan fel, így hitelessége nem ellenőrizhető. Az idézetről szóló szakaszt a következő megállapítással zárta:
A beavatkozás elméletének egyik pillére, vagyis a Trefort-idézetre épített cenzúra tehát alapjaiban is igen kétes eredetű, hiteles bizonyítékként pedig csak akkor fogadható el, ha valaki utánajár annak, hogy ez a kijelentés hol, és milyen körülmények között hangzott el, addig azonban csak az alternatív őstörténet irodalmi toposzainak egyike marad.
Nos, DSI Builder utánajárt, és új cikket publikált Hamis-e a „nemzetvesztő” Trefort-idézet címen. A rendkívül alapos írás végigjárja, hogy hol és mikor hivatkoztak az idézetre, sőt, feldolgozza azokat a forrásokat is, ahol az idézet nem bukkan fel, pedig ha a szerzők ismerték volna, hivatkoztak volna rá. Természetesen igazságtalan lenne, ha a kutatás végeredményét itt ismertetnénk, lelőve ezzel a poént.
A cikkel kapcsolatban mindössze egy apró fenntartásunkat szeretnénk jelezni. A szerző említi, hogy a Kortárs című folyóirat 2009. évi első számában Csúcs Sándor elismerte, hogy a Trefort-idézetet tartalmazó dokumentum létezik. DSI Builder azonban, legalábbis a cikk szövegéből úgy tűnik, nem kereste fel Csúcs Sándort, és nem kérdezte meg, hogy valóban ezt állította-e, ill. fenntartja-e állítását. Vizsgáljuk meg az adott interjúrészletet:
S. L.: Bocsánat, de beszélnek egy olyan, Trefort Ágost akkori művelődési minisztertől származó kijelentésről, miszerint hivatalosan csak a finnugor-elméletet támogatjuk a továbbiakban, mert mi Európához akarunk tartozni. Ez mégiscsak hatalmi szó, és nem tudományos érv.
Cs. S.: Ez egy létező dokumentum. Ennek ellenére ott volt például a Bálint Gábor nevű turkológus, ő, ha jól tudom, a kolozsvári egyetemen volt professzor. Pedig ő a török származás híve volt.
Ha a beszélgetés szó szerint úgy hangzott el, ahogy az a megjelent szövegben szerepel, akkor megállapíthatjuk, hogy az interjúalany fejében valószínűleg inkább az az érv kavargott a hatalmi beavatkozás ellen, hogy a török származás hívei is tanszéket kaphattak egyetemeken. (Valószínűleg erről van szó, hiszen a turkológusok többsége is elismerte a magyar nyelv fnnugor rokonságát, és az ilyenek egy gonosz Trefort alatt is kaphattak volna katedrát.) Könnyen lehet tehát, hogy ez az elismerés egy pillanatnyi tévedés. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy Csúcs szájából ez sosem hangzott el – sajnos az interjúk szövegei nem tükrözik mindig az elhangzottakat. Ebben az esetben tehát legfeljebb arra támaszkodhatunk, hogy Csúcs Sándor nem kért helyreigazítást – de ennek az is oka lehet, hogy az egész kérdést nem tekintette annyira fontosnak, és nem számított arra, hogy egyszer valaki még komolyan foglalkozik ezzel a neki tulajdonított kijelentéssel.
De a dolog nem is ebben az esetben érdekes igazán, hanem akkor, ha Csúcsnak valóban tudomása van valamiről, amire DSI Builder nem bukkant rá. Ebben az esetben ő is, mi is kénytelenek leszünk még visszatérni a témára.
Ez a hozzászólás tegnap érkezett a Töriblogra:
"31415927 2011.03.04. 16:31:08
Alábbi mail feladója Kiszely István antropológus, aki kérdésemre, hogy honnan tudja, hogy Trefort Ágostont kell a finnugrizmus "államvallássá tételével" vádolni, alábbiakat írta:
Kedves Zoltán!
Köszönöm E-mailedet. Nem vagyok "filosz", hanem természettudományos ember, így a társadalomtudomány képviselőitől kapott anyagot általában kételkedés nélkül át szoktam venni. Nálunk a természettudományok világában egészen más a helyzet: keményebb és kegyetlenebb, de egyenes világban élünk. Vagy tudok valamit, vagy nem. Amit nem tudok, arról nem beszélek. Visszatérve kutatásaidra, nagyon örülnék annak, ha megtalálnád ezt az idézetet, de ha nem, akkor magam szívesen revideálom nézetemet és közlöm, hogy mindezt Hary Györgynétől jóhiszeműen vettem át.
Üdvözlettel:
Kiszely István "
@Fejes László (nyest.hu): Ez, látja, egy nagyon érdekes dolog. Mi laikusok sokszor nem tudjuk elképzelni, milyen egy kutató helyzete, és milyen etika szerint gondolkozik egy kutató. Talán pont emiatt van az, hogy a közönség egy része tényleg elhiszi, hogy a nyelvészek valamiféle összeesküvése volna a finnugor nyelvrokonság. Érdemes volna ilyesmiről is írni egy cikket.
@seta92: A hivatkozott töriblogos poszt szerzője nem finnugrista, hanem történész, és a cikkben magam is ezt vetem fel problémaként.
Ha viszont rám gondol: én csak a hivatkozott posztból szereztem arról tudomást, hogy Csúcs Sándor mit nyilatkozott. Úgy gondolom, ha már DSI Builder elkezdett foglalkozni a kérdéssel, akkor hagyom, hogy ő folytassa a kutatást. Nem hiszem, hogy Csúcsot csak finnugristák tudnák felkeresni.
Nem értem: miért nem kérdezte meg a poszt finnugrista szerzője a finnugrista Csúcsot, hogy akkor mi van? Ismeri-e Csúcs Sándor a Trefort-idézet forrását, avagy nem? Még nem késő.