Krizsa: @Avatar: @Avatar: A hozzászólásom mondanivalója az volt, hogy a jelenben ragnak / képzőnek kinevezett végződések önkényes, újkori megállapodások. Csak akkor van bármiféle kapcsolatuk a szavak nyelvtör...

MolnarErik: Lehet, h csak én nem vettem észre, de mintha kimaradt volna: Tehát Anglia (ebbe a rég meghódított Wales is beletartozott) és Skócia 1707-es uniójakor jött létre Nagy Britannia (ez eddig hivatalosan 2 ...

szigetva: @mederi: Pl. a wikipédián minden hangról van hangminta. Spektrogram is sok helyen van, de had ne én keressek neked.

mederi: @szigetva: Hol lehet megnézni/ -hallgatni a leírt, meghallgatható és látható frekvencia modulált "ábrázolt" hangokat egymás mellett..?

El Vaquero: @szigetva: nem veszem készpénznek. Ő pl. nem említi, hogy az [i] és a [j] kiejtése különböző, sőt, mindkettőt palatálisnak írja, bár harcol az j/w-s diftongusok ellen, ő is hirdeti, hogy a diftongus e...

El Vaquero: @Krizsa: dehogy hallja a pesti a különbséget az ly és a j között. Egy-két nyelvjárást leszámítva egyik magyar ember sem hallja, mindkettőt pontosan ugyanazzal a j-vel ejtik. A vas-zalai kiejtésben sem...

szigetva: @El Vaquero: Az a helyzet, hogy te kézpénznek veszed Canepari ötleteit, de sokan meg nem. Ezt már sokszor megállapítottuk. Az [au] és [aw] között csak esztétikai különbség van, mindkét átírásnak van e...

El Vaquero: @szigetva: nem, mert az /iː/ az RP/GA-ban [i]-ben végződik, az EE-ben [ɪ]-ben, a Cockneyban az [i] mögötti magánhangzók közül valamelyikkel, hangsúly helye is variálhat rajta ott, az egy nagyon kacifá...

Avatar: @Krizsa: "Ly = Li/j" ezzel most mit is jelölsz? Azt, hogy LI vagy LJ is lehet? De akkor a saját kommenteden belül miért írod át össze-vissza LIJ-re, meg JJI-re is a LI mellett? Ha a LY lehet LJ is, ak...

szigetva: @mederi: A th annyira van a [t] és a [d] közt, mint amennyire az [f] vagy [v] van a [p] és a [b] közt. (Semennyire.)

mederi: @szigetva: Pl. "azután"/ "then", ha önállóan mondjuk inkább d(t) a "th", és másként hangzik ha más szóval együtt mondjuk, akkor inkább "sz"-es.. -Az előbbi (20-as) hozzászólásom kiegészítése: A múltid...

Frankie: @Janika: A külföldi jövevényszavaknál laikusként úgy tudom, az az alapelv, hogy fonetikusan írjuk át. A magyar ábécében a "j" hang jelölése alapvetően a "j" betűvel történik, ezért írjuk ezeket j-vel ...

Frankie: @Janika: 1. A lakáj mellett a szeráj, a kóceráj, sőt a kupleráj, meg a banzáj is ide kívánkozik, és lehet, hogy nem is jutott minden az eszünkbe. 2. Igen, létezik az "ly"-s alak is, lakályos formában.

Avatar: @El Vaquero: "IV. -ály, -ély, -oly, -aly, -ely képzővel képzett szavak mindig ly-re végződnek (például veszély, viszály, borzadály, akadály stb.), azonban sok nem képzett szó is végződik -áj/éjre (pél...

szigetva: @El Vaquero: „Ezekben egy é-nél kicsit hátrébb képzett hangban végződik” Ha ez igaz lenne, akkor a _see, be, fee_ diftongusa nem lehetne záródó. Pedig az.

szigetva: @El Vaquero: Te már megint azt gondolod, hogy a [w] meg a [j] az pontosan egy meghatározott pofabeállítást jelent. A nyelv ennél lazábban működik. A beyond-ról meg se tudjuk mondani, hogy [bi-jond] va...

El Vaquero: "A fonetika annyit tud megállapítani, hogy az angol bye és a magyar baj (vagy – ha tetszik – az amerikai angol bye és a magyar báj) a szó eleji [b]-től eltekintve ugyanúgy hangzik (vagy ha van is közt...

Krizsa: @Molnár Cecília: Köszi. Egy kicsit már én is kerestem, de így már más.

Krizsa: @mederi: A cikkből: „A magyar ly esetében...inkább különböző tájnyelvi változatok között (pl. lyuk ∼ luk, zsemle ∼ zsemlye)...” Ebben rejlik a mélyebb ok is. Aki ismeri a vas-zalai kiejtést, annak sem...

Sultanus Constantinus: Ja még annyit hozzátennék, hogy egyfajta hagyományos megkülönböztetés szerint a félhangzót "félmagánhangzó"-nak is hívják, amikor diftongus végén van (aire ['ai̯re] 'levegő', aula ['au̯la] 'terem'), i...

Kara-kán: Érdekes, én is valamikor újév tájt töprengtem ezen a kettősségen, és határozottan amellett tettem le a voksomat, hogy MEG KELL SZÜNTETNI!!! Ha valakinek van befolyása az MTA-ra, kérem vesse be, hogy v...

Sultanus Constantinus: Nagyon jó cikk, érthető, lényegre törő. A spanyolban is látszólag kiszámíthatatlan (ill. nyelvjárásfüggő is), hogy a hangsúlytalan [i]/[u] + [a]/[e]/[o] mikor alkotnak kettőshangzót és mikor nem, de a...

Molnár Cecília: @Krizsa: https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&AuthorID=10004181

szigetva: @mederi: „érdekes, hogy az angolban külön betü is van a d és t közötti hangra” és mi lenne az?

odinn: Illetve lehet "ej" is, hiszen nincs kiejtésbeli különbség.

odinn: De jó, hogy előjött az ly, így alkalmam nyílik egy kérdésre (és egyúttal közvélemény-kutatásra). Úgy tanultam, hogy a betű neve "ely". Én is így nevezem, és logikusnak is tartom, hiszen az ny-et sem h...

mederi: Úgy vélem, talán azért ".. zavar nem áll elő a [d]-re végződő igéknél", mert még "érezhető" a "-dt" végződés az eredmény oldalon, ezért hol "d" (pl. fogad), hol "t" (lát) a végződés (érdekes, hogy az ...

szigetva: @Janika: Azért mert a [j] betűjele a magyarban alapvetően a j betű. Hasonló: az ú betű jelölhet rövid [u]-t is (pl. húszas), de átvételekben mégsem írunk hosszú ú-t a rövid [u] jelölésére. A II. vh el...

Miki: @Sultanus Constantinus: Szerintem igen, fejen találtad a szeget. Az összes híresség, aki így viselkedik nárcista. Ezt mint orvos mondom. Sajnálom is érte őket.

szigetva: @Janika: Azért mert a [j] betűjele a magyarban alapvetően a j betű. Hasonló: az ú betű jelölhet rövid [u]-t is (pl. húszas), de átvételekben mégsem írunk hosszú ú-t a rövid [u] jelölésére. A II. vh el...