baloch: A hurkába való tölteléket, de némely szalonnát is abáljuk. "Abálás: Élelmiszerek forráspont alatti vízben, puhítás vagy tartósítás céljából történő hőkezelése... " gasztroabc.hu/lexikon/eljarasok/134_...

Galván Tivadar: @Fejes László (nyest.hu): Sőt, hogy tovább menjek, én még Lényin-nek tanultam. Ebből a szempontból a kedvencem Alekszandr Mihajlovics Vaszilevszkij (Василевский, Александр Михайлович) a Szovjetunió ma...

Yogi: „péi csiŋ-szerűséget hallani” Az a cs erősen a ty felé hajlik - a szerbben van talán hasonló. P-vel átírni azért sem lehet, mert az egy másik hang. Az nem lenne baj, hogy angolok hehezik, sőt, hiszen ...

mederi: A teljes "magánhangzós sor" és rövidüléseik a "ker"-szótővel kapcsolatban (a ja/je-zés és annak elhagyása ma is jellegzetes jelenség): kúr(ja)/ kura-fi kór(ja)/ kora (a "kór" mint betegség és a "kor" ...

El Vaquero: @Fejes László (nyest.hu): jó, de itt most nem arról írtam, hogy nem jelöljük, hanem hogy hogyan alakulna, ha csak a hangsort vennénk figyelembe. Bár valóban félreértettelek, mert te a jelenlegi átírás...

Yogi: „egyes átírásoknál csak a hangsort vesszük figyelembe (mint a kínai)” Hát a kínainál pont a hangsort nem veszi figyelembe a magyar átírás. Meg mást sem. „Egészen másról van szó a Beijing esetében. Itt...

Fejes László (nyest.hu): @El Vaquero: „ az nem Lenyin, hanem Ljenyin, vagy Ljenjin” „Ha más mássalhangzó után е, и vagy ь áll, akkor a „lágyság”-ot külön nem jelöljük: Пермь – Perm.” www.nyest.hu/hirek/orosz-nevek-magyar-szov...

El Vaquero: @Galván Tivadar: milyen blog, címet kaphatnék?

El Vaquero: Nem hiába, az AkH. ezen a ponton is szar. Idegen betű- és hangsort egyszerre figyelembe venni nem lehet. Vagy az egyik, vagy a másik. Persze, azt elismerem, hogy a kiejtés nem ad elég fogódzót, mert b...

Galván Tivadar: "– különösen, ha a a név a magyar nyelvterületen nem ismert (vagy a szöveg fordítója és feldolgozója nem ismeri)" skk.: Nagyon szépen köszönöm, valami hasonlót igyekeztem megfogalmazni – szerény képes...

Krizsa: @Szojmu: Persze, hogy kergat = körgát. Persze, hogy azt sem tudja az IND-FN nyelvészet, hogy az ö az o-nak, az ü az u-nak leszármazott hangja (ezt értelemegyezések bizonyítják számtalan nyelvpáros köz...

Sultanus Constantinus: Na, ez egy teljesen korrekt cikk, amely kimondja a frankót. Én pl. a falra tudnék mászni, amikor egy magyar szövegben "Mexico City"-znek (lásd az előző hozzászólásom a könyvtáros cikkhez), amikor egyr...

bm613: "a szabályzat 214. pontja kimondja, hogy a latin írású nyelvek tulajdonneveit általában változtatás nélkül írjuk. Az nem egészen világos, hogy mire vonatkozik az „általában” – talán arra a pont végén ...

Galván Tivadar: @Nước mắm ngon quá!: (bármit is jelentsen ez) A "Leonhard Euler: Life, Work and Legacy, Robert E. Bradley, Ed Sandifer szerk. Elsevier, 2009" c. könyvben Florence Fasanelli véleménye szerint ez egy sz...

moltam: Rém lesz az, nem rén. Pontosabban rähm. de.wikipedia.org/wiki/R%C3%A4hm

mederi: A "pír' (π-r) szavunk talán a (pontonként) kört leíró nyárson sülő hús forgatására utal, hiszen egy fordulat nem lehetett elegendő ahhoz, hogy átpiruljon..Talán legalább háromszor meg kellett forgatni...

mederi: @Szojmu: "Kerek a káposzta, csipkés a levele" mondja a népdal. Szerintem ez azt jelenti, hogy a "kerek" (melléknév) jelentése "gömb alakú". A "körök/ kerek" utal arra, hogy ha a kijelölt "tengelyénél"...

mederi: @Sultanus Constantinus: Elsőre nekem az jut eszembe, hogy az "x" ugyan betü, de nem önálló hang.. -A "szex" szó ilyen értelemben "szeksz, vagy szegsz" lehet... Ha a "szegsz", kimondva "szeksz" jelenté...

mederi: @Galván Tivadar: Hasonló kifejezések: -A "színel" szót már hallottam, azt jelenti, valamiből "kiválogatni a javát".. A "színlel" szóval nem azonos, de kapcsolatba hozható.. -A "kímel (népies)/ kímél" ...

Sultanus Constantinus: "Cafebreria El Pendulo, Mexico City, Mexikó" Javasolnám javítani, ha már látom, hogy a többi elírást és ékezethiányt is javítottátok máshol: Cafebrería El Péndulo, Mexikóváros, Mexikó pendulo.com/pagi...

nudniq: @El Vaquero: a -bAn végéről az n lehagyása élő beszédben engem nem idegesít (valószínűleg sokszor észre sem veszem). De van ami engem is idegesít: amikor a -bA végére fölöslegesen odabiggyeszti valaki...

Sultanus Constantinus: @szigetva: Akkor egyről beszélünk. Ugyanez a spanyolban nem lehetséges (szerintem a portugálban és a románban sem), ott csak az alanyi névmást (yo/eu) lehet alanyként használni, az elöljárós esetet ne...

szigetva: @Sultanus Constantinus: De ezt mondom: a "moi" önálló szó (=hangsúlyos), a "je" klitikum (=hangsúlytalan): Moi, j'en suis sûr.

Galván Tivadar: @El Vaquero: Nincs hát, a misera plebs contribuens a legnagyobb lelki nyugalommal keveri az ácsingózikot az ácsoroggal, az irombát az otrombával, a negédest az édeskéssel, allegóriát a filagóriával, G...

Sultanus Constantinus: Elnézést, az előzőt @szigetva: -nak szántam, nem magamnak.

Sultanus Constantinus: @Sultanus Constantinus: Tudom, na de a "moi"-t nem használják önállóan, alanyként, kiemelésre? Mert a "je"-t biztos, hogy nem, mivel hangsúlytalan. (A példám egyébként az olaszra vonatkozott, a franci...

Krizsa: @Sultanus Constantinus: Ez nem "talán" kérdése. A szófajok nyelvtörténeti kifejlődése a történeti nyelvtudomány legfontosabb ágazata VOLNA. De nem létezik, mert ennyi ész még nincs. A magyar nyelvtudo...

szigetva: @Sultanus Constantinus: A francia "moi" a latin "me" folytatója, de a franciában nem alany/tárgy a szembenállás, hanem klitikum/önálló szó.

Sultanus Constantinus: @Dani11: @szigetva: Ez nem egyedi eset, ugyanez megvan az olaszban, a franciában, talán a latinban is így volt, hogy a (eredetileg határozói esetű) névmás kiemelésnél alanyként használják, pl. Me? 'ÉN...

szigetva: @Dani11: Csak a jelenséget ismerem, nem tudom, mi a neve, vagy van-e egyáltalán. Az angolban is találhatunk „függő” esetű alakot ott, ahol korábban alanyesetű volt: it was me, who was it? me, me and y...