Dani11: Én azon a véleményen vagyok, hogy olyan idegen szó nemigen van, amelynek van tökéletes magyar szinonimája, azaz pontosan ugyanazokban a kontextusokban, ugyanolyan konnotációval és stílusértékkel lehet...

Roland2: Szerintem magyar 'szájjal' Bürnó-t vagy Kürk/Körk alakot is lehetne ejteni.

Karuso: Lőrincze Lajos dekonstruálta a nyelvművelést. :D

Fejes László (nyest.hu): @El Vaquero: „magyar létére elég jól meg tudja közelíteni az eredeti cseh kiejtést a [brə.nɔ] vagy [bɾə.nɔ] hangalakot használva, egész minimális ügyesség és gyakorlás elég hozzá” Igen, ha tudatos, ké...

Fejes László (nyest.hu): @Pesta: „Hasonló példa még Krk szigete: ez „magyarul" Krük vagy Krök.” Érdekes, én ilyennel még sosem talákoztam, mindig [krik]-nek hallottam feloldani. Esetleg itt az első kiejtésnél lehet ö-t beleha...

Nem tudtam jó nevet kitalálni: Meg a Plattdüütschről is lehet egy-két szót szólni

szigetva: @Pesta: Ha tényleg „leszerepelt” szavak, akkor semmi gond, hamarosan már senki nem fogja használni őket. De addig se érdemes emiatt idegelni magatokat.

Pesta: Előttem már megfogalmazták az igazságot, én csak a cikkhez tenném hozzá, hogy de bizony, sajnos a mítingtől kezdve a targeten át a tréningig azok is mind leszerepelt szavak. A míting ugyanolyan unalma...

szigetva: @LvT: Hát lehet. Pont a furcsa [s]→[k] miatt értettem úgy, hogy csak a hangszer maga átvétel. De az is igaz, hogy ilyet minek írna egy etimológiai szótár…

Pesta: Én is egyetértek Sultanusszal. Hasonló példa még Krk szigete: ez „magyarul" Krük vagy Krök. Ott még hangrendileg se tud illeszkedni. (Mintha lett is volna erről cikk a Nyesten.) De ahol tudna illeszke...

LvT: @szigetva: Én ebből pont azt olvasom ki, hogy „Greek kithara "cithara," … perhaps from Persian sihtar (see sitar)”. Azaz lehet, hogy a görög <kithara> a perzsa szó átvétele. Ezzel korrelál, hogy...

Krizsa: A héber kín = sirat, kiná = gyászének, kinot = siralmak, kenet = fogó, kinter = bosszantotta - magyar(?): kántál. A "nyúlós" zenéléshez van köze. A többi mind lehet későbbi nyelvek beleérzése-fejlemén...

Krizsa: @tenegri: @bloggerman77: " A k hang a szláv nyelvekben, és a magyarban is h-vá alakul." Aha. Akkor miért a finnugor nyelvcsalád húdenagyon ismertetőjele? Mert persze a héberben is (tehát még egy nyelv...

szigetva: @Avatar: Úgy tűnik, a neveknek nincs egymáshoz közük: www.etymonline.com/index.php?search=sitar (a hangszereknek talán van).

Avatar: Az ógörög κιθάρα [kithara] és az óperzsa eredetű szitárnak van valami közös ismert előzménye? Vagy legalább valami rekonstruált alak ezek közös ősére?

Krizsa: Vulkán volt a Ság. A héber saág=ordított, sigá=megőrjítette. Ezzel azt akarom mondani, hogy a hánymillió éve (nem emlékszem rá, pedig megnéztem, mióta alszik) már kialudt Ság-ot még hallotta ordítani ...

Krizsa: A melléknévi igenév régen pontosan a ragozatlan ige volt, amihez hozzá kelett tenni a személyes névmást. Bizonyíték: az archaikusnak megőrzött héberben ma is így van. Csak a modernkori igeragozások te...

Nem tudtam jó nevet kitalálni: "ság, sák, sáh alakú tő, ami 'dombot' jelenthetett" Van Ság nevű hegy is Vas megyében

LvT: Megjegyzem, hogy a biológiai szaknyelvben a <vad> jelző jelentése ’természetben előforduló; nem nemesített; nem termesztett; nem mutálódott’. Így, bár a cikkben lévő eset nyilvánvalóan nem ez, d...

odinn: Vajon lesz ilyen cikk a schwitzerdütschről is? (Vagy volt már, csak én nem találom?)

Janika: @Krizsa: A cikkből kiderül, hogy eredetileg a két szónak más alakja volt és később lett mindekettő külön utakon nyúl. Az általad említett NYL váz is csak később jött létre. Ha a nyúl valóban azért len...

Janika: A szivar magyaráztatait köszönöm. Ezek alapján lehet azt állítani higy a szivar szónak kettős eredete van? Egyrészt azért lett szivar, mert szívjuk, másrészt azért mert hasonlít a német Zigarre szóhoz...

Janika: Úgy látom egy kicsit mindenkinek igaza van, mivel elbeszéltek egymás mellett. Az angolban valóban elég a szófaj meghatározásához a mondatbeli helyét vizsgálni. Azonban az hogy egy adott szó odakerülhe...

Sultanus Constantinus: Két fontos dolog kimaradt a cikkből (vagy csak elkerülte a figyelmem) a kiejtés tárgyalásánál, ami miatt szintén könnyebb egy magyar anyanyelvűnek az ausztriai német: 1) nem raccsolnak, hanem a magyar...

El Vaquero: @Fejes László (nyest.hu): a hangkörnyezet valóban kondicionál, de alapvetően tényleg rö szerűségnek hallják. Ha valaki ügyes, nem akar bele mindenképp [ø]-t ejteni közben és a végén [oː]-t, akkor magy...

Janika: Ez is egy nagyon jó cikk. Nekem az a meglátásom, hogy a "nyelvvédők" is elég szelektíven értelmezik a magyar és idegen szavak mibenlétét. Tapasztalatom szerint nekik az az idegen szó, amit már gyerekk...

Sultanus Constantinus: @sityu: Mindenki alatt természetesen nem szó szerint mindenkit értek, hanem minden átlagosan művelt (vagy legalábbis erre törekvő) embert, aki pl. olvassa a híreket. Engem pedig személy szerint retten...

Pierre de La Croix: @Krizsa: Kedves Krizsa, mivel - magamat is beleértve - már két éve egyfolytában linkeltük be számodra az erről szóló tanulmányokat, de te farkasvakságban szenvedve egyfolytában ignorálod, vagy arra hi...

Krizsa: Tehát ismét (s már 2 éve) nem válaszol senki a kérdésre - linkek megadásával, vagy csak a szóbeli tájékoztatés szintjén: Milyen érvek alapján és MIKOR döntötte el a történeti nyelvészet azt, hogy a sé...

Fejes László (nyest.hu): @Sultanus Constantinus: „a szótagalkotó r-t a magyar anyanyelvűek leginkább egy [rö]~[rü] szótagnak hallják” Hallgasd meg. Különben az eredeti autentikus cseh kiejtést a magyarok igencsak ritkán hallj...